A Nitrogénművek Zrt. több, mint 90 éves múltra visszatekintő vállalat, működése során a magyar termelők elismert, stabil partnere volt és a mai napig támogatja a magyar mezőgazdaság fejlődését. A cég a műtrágyagyártás fejlesztése során kiemelt figyelmet fordít a növények tápanyagszükségletére, a gazdák igényeire, a hatékonyságra és a fenntarthatóságra egyaránt.
A társaság folyamatosan nyomon követi az agrárgazdaságban bekövetkező változásokat és az új kutatási eredményeket. Bár a Pétisó receptje majdnem egy évszázados múltra tekint vissza és bevált inputanyagnak számít, a cégnek fontos feladata a folyamatos fejlesztés és alkalmazkodás a környezeti kihívásokhoz. Ugyan nem mindig lehetséges az adottságokhoz való teljes alkalmazkodás,
a Nitrogénművek Zrt. rendelkezik egy széles termékpalettával, amelyből mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb, optimális termelést segítő tápanyag-utánpótló terméket.
Figyelnek a környezetre
Az agrárium fejlődése és fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú az agráripari technológiák és gyakorlatok folyamatos fejlesztése. A műtrágyagyártás terén elért haladás pedig jelentős előrelépést jelent a növénytermesztés hatékonyságában és a környezetvédelemben. A Nitrogénművek Zrt. által végzett innovációk és beruházások példamutatóak ezen a téren.
Az új környezetbarát műtrágyagyártás számos technológiai és környezeti fejlesztést hozott magával. A legmodernebb technológiák felhasználásával a semlegesítő és savüzemek kevésbé terhelik a környezetet, mint korábban. A Pétisó üzemek például a keletkezett szennyezett kondenzvizek újrahasznosításával csökkentik a károsanyag kibocsátást és minimalizálják a környezetterhelést. Emellett az emisszió csökkentése is fontos cél volt a fejlesztések során. Az ammónia, nitrogén-oxidok és szilárd szemcse kibocsátás jelentős csökkenése a modern technológiák eredménye. A granuláló üzemekben bevezetett ciklonrendszer és nedves gázmosó hatékonyan csökkentik a káros emissziót.
Az energiagazdálkodás terén tett intézkedések is jelentős előrelépést hoztak. A gőzfelhasználás racionalizálása és az elektromos áram termelése a fel nem használt gőzből további energiahatékonyságot és fenntarthatóságot eredményez oly mértékben, hogy a nagyon jelentős mennyiségű villamos áram szükségletet maguknak állítják elő házon belül.
A dolgozók feltételei is javultak
A munkakörnyezet korszerűsítése szintén a fejlesztések egyik fókuszpontja volt. A Granuláló 1 üzem zaj-és rezgéscsökkentése, valamint az új folyamatirányítási rendszerek bevezetése javította a munkakörülményeket és növelte a hatékonyságot. A világon először, a Nitrogénművek Zrt. üzemében fejlesztettek ki mesterséges intelligencián alapuló gyártói vezérlést.
Az új termékek gyártása, – mint például a Green Max és a Kénes Pétisó termékek –, lehetővé teszi a vállalat számára, hogy még szélesebb körben kielégítse a vevői igényeket és növelje a versenyképességét.
Végül, a rugalmas termeléstervezés és a vevői igények szerinti gyártás lehetővé teszi a vállalat számára, hogy hatékonyan reagáljon a piaci változásokra és maximalizálja a termelési kapacitásokat. Az Integrált Irányítási Rendszer (IIR) és EGIR működtetése további előnyöket biztosít a gyártási folyamatok irányításában és optimalizálásában. A Nitrogénművek Zrt. elkötelezettsége a környezetvédelem és a fenntarthatóság iránt kulcsfontosságú a mezőgazdaság teljesítményének javításában és a jövő generációk számára fenntarthatóbb agrárium megteremtésében.
Komoly terhek nehezednek a gyártásra
A műtrágyagyártás ugyanakkor erősen kitett az utóbbi években nagy ingadozást megélt földgázáraknak, ráadásul komoly terheket ró a vállalatra a hazai szabályozás is. Ennek oka, hogy Magyarország az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (EU Emissions Trading System, azaz ETS) kapcsán sajátosan egyedi, a világon egyedülálló megközelítést alkalmaz. A magyar kormány a nagy szén-dioxid kibocsátóknak nem biztosítja a hagyományos, ingyenes kibocsátásra jogosító szén-dioxid kvótát, ami az EU ETS más résztvevői esetében általános gyakorlat. Ennek eredményeképpen az érintett vállalatoknak további adófizetési kötelezettsége keletkezhet az ETS nemzeti adó formájában, ami az EU ETS keretein túlmutató teherként nehezedhet rájuk.
Ez a különleges megközelítés az érintett cégekre, így a Nitrogénművek Zrt.-re is további adófizetési kötelezettséget rótt, mivel a kormány 2023 júliusában hozott rendeletével, visszamenőlegesen 2023. január 1-től, az összes kibocsátás után kiegészítő nemzeti adót vetett ki rájuk. Ez az adórendelkezés egyértelműen azon vállalatokat terheli, akik a nagy szén-dioxid kibocsátás miatt az ETS hatálya alá tartoznak.
A magyar szabályozás drágítja a műtrágyát
Az ETS résztvevői, akik jelentős szén-dioxid kibocsátó tevékenységet végeznek, éves szinten meghatározott kibocsátás-egységekkel, vagyis karbonkvótákkal rendelkeznek, amelyek alapján ingyenesen bocsáthatnak ki szén-dioxidot. Az ingyenesen rendelkezésre álló kvóta évről-évre csökken, ezáltal ösztönözve a vállalatokat a kibocsátásuk csökkentésére. Amennyiben az ingyenesen rendelkezésre álló kvóta felhasználása meghaladja a kibocsátást, a vállalatok további kvóták megvásárlásával tudják azt kompenzálni. Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy az ETS résztvevői csak az ingyenes kvóta feletti kibocsátásért fizessenek. Összegezve,
az ETS rendszer egy, már érvényben lévő megadóztatása az európai műtrágya gyártásnak, ami jelentősen csökkenti a nemzetközi versenyképességét.
Csakhogy a magyar szabályozás értelmében az üveggyártó, fémipari és vegyipari, például műtrágyát előállító vállalatok esetében nem csak az ETS keretében előírt, minden kibocsátott tonna szén-dioxid után fizetendő 40 eurós adó jelent terhet. A kormány rendelkezése szerint az ingyenesen rendelkezésre álló kvóták átruházása esetén további tranzakciós illetéket is be kell fizetni, ami a kvóta értékének 10 százalékát jelenti.
Az új adóterhek következtében plusz befizetésekre kötelezett ipari szereplőkre ezek a költségek további többlet terheket rónak, az ETS rendszer működésével nem összeegyeztethető, teljességgel érthetetlen módon. Következményük pedig a piacon is megjelenik, hiszen beárazódnak a műtrágya árába, így megjelennek a magyar gazdák termelési költségeiben is.
(x)
Címlapkép forrása: Nitrogénművek
