Elérte a 100 ezer főt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma a KSH friss adatai alapján. Eddig még sosem dolgozott ilyen sok külföldi hazánkban, és várhatóan tovább nő a létszámuk a következő időszakban.
A befektetők hozzászoknak akár egy alacsony, akár egy magas kamatszinthez, miközben a piaci körülmények már megváltoztak. Amire pedig megszokják a megváltozott (jelen esetben magasabb) kamatszintet, akkor az már nem elérhető számukra. Korábban azzal kellett küzdeni, hogy mindenki fektesse be a pénzét, ne hagyja parlagon, most pedig arról kell meggyőzni a befektetőket, hogy nem a 10-12 százalék a normalitás, hanem a 6-7 százalék, mondta el a Portfolio-nak Szécsényi Bálint. Az Equilor elnök-vezérigazgatójával a megváltozott befektetési környezetről, a mesterséges intelligencia, a forintgyengülés és az infláció hatásairól, és a hazai befektetési szolgáltatók közötti versenyről is beszélgettünk.
Erős első negyedéves eredményekről számolt be a Google anyavállalata, miután amellett, hogy növelni tudta hirdetési bevételeit, jól sikerült a költségkontroll is a cégnél. További jó hírrel szolgált a menedzsment, a társaság története során először osztalékfizetésbe kezd, és további jelentős sajátrészvény-vásárlási programot indít. Azért még nem lett osztalékpapír az Alphabet a most jelentett osztalék mértékével, de jelzésértékű arra nézve, hogy a menedzsment optimista a jövőt illetően, amit a mesterséges intelligencia-befektetések, és a generatív AI előretörése miatt megváltozó internetes keresési szokások jellemeznek. A gyorsjelentést követően az Alphabet részvényei 11 százalékot ugrottak a zárás utáni kereskedésben.
A szerdai piaczárást követően tette közzé első negyedéves számait a Facebook anyavállalata, a Meta Platforms. Az elmúlt alkalmak pozitív meglepetései után ezúttal jókora pofont kaptak a felfokozott várakozások közepette a befektetők a cégtől, az árfolyam pedig komoly mínuszban nyitott. Éppen ezért megnéztük, hogy hogyan fest a technikai kép a Meta esetében.
Az idei évben eddig a Magyar Telekom a legerősebb hazai blue chip. Csütörtöktől azonban már osztalékszelvény nélkül forognak a cég részvényei a Budapesti Értéktőzsdén, éppen ezért megnéztük, hogy az osztalékvágást követően hogyan is néz ki a technika kép a Magyar Telekom esetében.
Új rekordon, több mint 10 760 milliárd forinton zárt a lakossági állampapírok állománya március végén, ez azonban már nem a prémium állampapírnak köszönhető. Az első negyedévben látott nagy kamatfizetések után úgy tűnik, eldőlni látszik a PMÁP sorsa. A számokból az is kiderül, hogy az év első három hónapjában az új állományi rekord ellenére mintegy 440 milliárd forintos tőkekiáramlást szenvedtek el a forintos lakossági állampapírok.
Antigua és Barbuda, egy a világ jelentős részén alig ismert karibi turistaparadicsom, amely most mégis a globális geopolitikai vetélkedés egyik középpontjába kerülhet. A régió évszázadokon át megkérdőjelezhetetlenül az Egyesült Államok befolyási övezetébe tartozott, ám Kína megjelenése megváltoztatta az erőviszonyokat. Peking tevékenysége még nem lépte át a vörös vonalat Washingtonnál, de egyre többen gyanakodnak arra, hogy a keleti nagyhatalom egyáltalán nem csak a gazdasági súlyát akarja növelni Amerika közvetlen szomszédságában.
Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft, Nvidia, és Tesla. Fantasztikus hetes, Mágikus Hetes vagy a hét mesterlövész. Mindegy, hogy hívjuk őket, ezek a cégek és a részvényeik akkorára nőttek, hogy mindent torzítanak maguk körül, befolyásolják a globális tőkepiacok mozgását, az árazásokat, profitvárakozásokat. A cégek egymás után teszik közzé legfrissebb számaikat, ezekre pedig érzékenyen reagálnak a befektetők. Mutatjuk, mit érdemes tudni.
A technológia akkor érdekes, ha az egy hosszútávú, jó célt tud támogatni. Bár sok régi beidegződést meghaladtunk az elmúlt időszakban Magyarországon is, de még most is sok a kihívás. Mi tudja segíteni a technológiákban a zöld átmenetet? Melyik technológiában hisznek most a nagyvállalatok? Milyen szerepet játszik ebben a digitalizáció? Gazdaságilag ez mennyire fenntartható és min kellene változtatni a zöld átállás megvalósítása érdekében? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferenciának szakértői Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási igazgatójának moderálásában.
Egyre nagyobb figyelmet kap az unióban a zöld átállás megvalósítása, amihez különböző támogatási keretösszegek állnak rendelkezésre. A legnagyobb prioritás most ezen a téren az EU-ban a tiszta energia kérdése. Az ebbe történő befektetés segít megvalósítani a célokat. Az Európai Bizottság több fronton küzd a zöld átállás megvalósulásáért, ehhez 93 milliárd euró áll rendelkezésre, amivel ez most a legnagyobb ilyen projekt a világon - hangzott el a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferenciáján, ahol Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója többek között az EU-s pályázati lehetőségekről beszélt.
A magas szolgáltatásinfláció nem új jelenség, ettől még a jegybankoknak kifejezetten oda kell figyelniük rá. Az amerikai jegybank kamatkilátásai bizonytalanok, ilyen környezetben pedig a Magyar Nemzeti Bank is óvatosabb lehet – mondta lapunknak Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője, aki azt várja, hogy az év második felében átmenetileg szünetelni fog a kamatcsökkentés Magyarországon.
Számos sebezhetőséget azonosított az Európai Bizottság a magyar makrogazdasági kilátásairól szóló részletes elemzésében. Kockázatosnak látják a még mindig meglévő árnyomást, a jelentős külső és kormányzati finanszírozási igényeket, valamint a kínai beszállítói láncok miatti geopolitikai helyzet esetleges kedvezőtlen változását. Az új egyensúlytalansági jelentésében az uniós végrehajtó testület óva inti a kormányt attól, hogy visszatérjen a magasnyomású gazdaságpolitikához, valamint felróják, hogy a monetáris transzmissziót is akadályozták a kabinet korábbi döntései.
Az elmúlt hónapokban alaposan elbántak a Tesla részvényeivel. A keddi piaczárást követően fogja közzétenni első negyedéves gyorsjelentését Elon Musk cége, éppen ezért megnéztük, hogy hogyan fest jelenleg a technikai kép a Tesla esetében.
A napokban ismét elszaporodtak a Krím-félszigetet érő ukrán rakétacsapások. Egyes elemzők szerint Kijev a szárazföldi útvonalak elvágásával, a fekete-tengeri orosz flotta elleni támadásokkal és a légvédelmi rendszerek kilövésével lényegében megkezdte a 2014-ben megszállt terület ostromát. Ukrajnának a jelenleg rendelkezésre álló szárazföldi eszközöket és a frontvonal állapotát figyelembe véve lényegében semmi esélye nincs arra, hogy valódi inváziót indítson a félsziget ellen, a harcok így a levegőre és a tengerre korlátozódnak. Nézzük, milyen fegyvereket vethet be Moszkva a támadások kivédésére.
Az év első három hónapjában az áfabevételek még mindig gyengén muzsikálnak, a kamatkiadások mindenre rátelepednek, a közösségi közlekedésre most kirívóan többet költ az állam, viszont a rezsivédelmi kiadások visszafogottabbak. Ezt lehet kiolvasni az államháztartás idei első negyedéves részletes folyamataiból, ami tulajdonképpen nem hozott nagy meglepetéseket, hiszen a magyar gazdaság tavalyi recesszióból történő kilábalása is lényegesen lassabb, mint korábban várták.
Holnap fog kormányzati döntés születni azzal kapcsolatban, hogy történjen-e beavatkozás a hazai üzemanyagpiacon. Nagy Márton most erről beszélt, szerinte a beavatkozás nem fog ellátási problémákat okozni.
A szolgáltatások inflációja messze meghaladja az inflációs célt, a jelenség hátterében pedig legalább részben az a "rossz szokás" áll, hogy a szolgáltató szektor szereplői az előző évi átlagos infláció alapján áraznak. Magyarországon két körben is újra emelkedésnek indulhat az infláció, és az éves árváltozás mozgása hatással lehet az inflációs várakozásokra is – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az elemző szerint nagy inflációs kilengésekre kell számítani a jövőben.
A héten tárgyal a kormány egy esetleges üzemanyagárstop bevezetéséről, miután az elmúlt hónapokban az egekbe szökött a benzinár Magyarországon. A döntés alapját a KSH új, heti szinten megjelenő statisztikája fogja képezni, amelynek az első közlése már meg is történt a múlt héten. Felmerül azonban a kérdés: jó lehet ez az adatforrás a megfelelő kormányzati következtetés levonására? Milyen hibái vannak az árfigyelő rendszernek? Mi a helyzet az adókkal? Egyáltalán, tényleg drága a benzin Magyarországon, indokolt az árstop?
Az infláció Európában és Amerikában is visszaerősödhet, és nagyon nagy valószínűséggel emelkedni fog a következő hónapokban Magyarországon is, a kérdés az emelkedés mértéke. A jelenlegi hazai bérdinamika nincs összhangban a termelékenység-növekedéssel, ebben a helyzetben pedig a jelentős reálbér-emelkedésnek két következménye szokott lenni: vagy a munkanélküliség emelkedik meg, vagy az infláció pattan fel újra – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank vezető makroelemzője. Ha – ahogy arra sok jel utal - a vállalatok bíznak a gazdasági kilátások javulásában, és emiatt nem építenek le, akkor reális veszélye van az inflációs várakozások beragadásának.
Elég rossz formában érkeztek meg a tőzsdék az első negyedéves gyorsjelentési szezon egyik legsűrűbb hetéhez, ami könnyen befolyásolhatja, hogy a piac hogyan reagál a legfrissebb vállalati számokra. A hét egyik nagy kérdése, milyen mozgásokat fognak hozni a nagy technológiai vállalatok gyorsjelentései, hiszen ezen a cégek részvényei alaposan megszenvedték az elmúlt heteket és alulteljesítővé váltak a piaccal szemben.