On the other hand

Jaksity György: A pénz romlott természete

Jaksity György: A pénz romlott természete

Húsz éve jelent meg A pénz természete című könyvem, majd egy évre rá a több mint kétszáz oldallal könnyített és egyben javított változata, A pénz könnyelmű természete. A könyv szerkesztése 2003-ban zárult, vagyis már tartalmazta az évezred fordulójának és az azt követő első néhány évnek a tapasztalatait, viszont a 2008-09-es nagy pénzügyi válsághoz vezető utat már nem jártam be. Az azóta eltelt nagyon mozgalmas két évtized tanulságai mindenképpen visszatekintésre csábítanak.

Háborús eszkaláció, egyelőre szóban

Háborús eszkaláció, egyelőre szóban

Mégis mi a csuda ütött Emmanuel Macronba? A francia államfő Ukrajnába csapatok küldését belengető mondatai után a fél világ, és egész Franciaország, ezt találgatta. Bármi is volt mögötte, Putyin elnök rögvest jelezte: Moszkva – a maga atomhatalom mivoltában – áll elébe. Mire Macron válasza sem késett: Párizs cseppet sem fél, neki is méretes atomarzenál áll a rendelkezésére. Diplomáciai körökben rég volt példa ennél kevésbé épületes, és főleg ennél veszélyesebb eszmecserére. Ami kérdések tömegét veti fel: mi motiválja Macront, ki miként reagál a nyugati szövetségben, mit szól az egészhez az Egyesült Államok? És leginkább: vajon immár tényleg közvetlen hadviselő féllé válhat-e a NATO?

Erős nyomás nehezedik a kiskereskedőkre – a szektor kihívásai az Európai Unióban

Erős nyomás nehezedik a kiskereskedőkre – a szektor kihívásai az Európai Unióban

A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.

Aszódi Attila: Paks II. nélkül nem megy, de akkumulátoros beruházások nélkül sem

Aszódi Attila: Paks II. nélkül nem megy, de akkumulátoros beruházások nélkül sem

Az európai országok villamosenergia-ellátása számos kihívással néz szembe, mint például a szén-dioxid-semlegesség elérése, az emelkedő árak kezelése, a fosszilis tüzelőanyagoktól és azok importjától való függőség csökkentése. E célok elérése érdekében valamennyi európai ország villamosenergia-rendszerének jelentős változásokon kell átesnie, figyelembe véve a műszaki, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi célkitűzéseket. Legújabb szimulációink különböző erőművi portfóliók és villamosenergia-fogyasztási forgatókönyvek órás felbontású elemzésével meghatározó fontosságú adatokat szolgáltatnak ehhez az átalakuláshoz. Az elemzések középpontjában az atomenergia és az időjárásfüggő megújulók együttműködése áll, valamint az akkumulátoros villamosenergia-tárolás lehetséges szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben.

Karsai Gábor: Tervgazdasági időket idéz a kormány új startégiája

Karsai Gábor: Tervgazdasági időket idéz a kormány új startégiája

Különböző felmérések szerint az elmúlt években folyamatosan romlott Magyarország versenyképessége, így hazánk mára az EU hatodik-hetedik legkevésbé versenyképes országáva vált. Nem csoda, hogy a kormány márciusban új versenyképességi stratégiát hirdetett meg, azonban a dokumentum címével ellentétben nem a versenyképességről, hanem a növekedésről, ezen belül is döntően az ipari növekedésről szól. A tervgazdasági időket idéző stratégiában valójában a versenyképesség kapcsán szó sem esik magáról a versenyről, még a szó is hiányzik a szövegből, és a felvázolt koncepció középpontjába az újraiparosítás került, miközben az ipar GDP-termelésen belüli részaránya az utóbbi években – a kormányzati törekvések ellenére – szinte folyamatosan csökkent.

Újabb pusztító háború vár a világra? Elég egyetlen szikra a robbanáshoz

Újabb pusztító háború vár a világra? Elég egyetlen szikra a robbanáshoz

A Közel-Kelet modern történetének egyik legveszélyesebb hetein vagyunk túl. Két regionális nagyhatalom, Irán és Izrael között olyan ütésváltás alakult ki, amely könnyen háborúhoz vezethetett volna. Három menet után ugyanakkor úgy tűnik, ezt sikerült elkerülni, mindkét fél győztesnek érezheti magát, és sem Jeruzsálemben, sem Teheránban nem készülnek ellencsapásra.

Most megússzuk a leminősítést, a későbbiekben már jobban rezeg a léc

Most megússzuk a leminősítést, a későbbiekben már jobban rezeg a léc

Elérkeztünk az idei évben ahhoz az időszakhoz, amikor megkezdődnek a hitelminősítői felülvizsgálatok. Nyakunkon az S&P döntése, május legvégén jön a Moody’s, a sort pedig június közepén a Fitch zárja. Az eddigi ismereteink alapján a hitelminősítők továbbra is a költségvetés állapotában látják a legfőbb kockázatokat, ami nem sok jóval kecsegtet.

Prométheusz lett a magyar rezsicsökkentésből

Prométheusz lett a magyar rezsicsökkentésből

Gondoltam egy számra: a kétszerese 2600 milliárd, az egynegyede 460 milliárd forint. Mi ez a szám? Mint matek feladvány, a kérdés nonszensz: ilyen szám nincs. De a magyar politikában igenis van: úgy hívják hogy a Rezsivédelmi Alap idei költségvetése.

Éppen a szemünk láttára dől össze a részvénypiac húzóágazata

Éppen a szemünk láttára dől össze a részvénypiac húzóágazata

Az amerikai részvénypiac számára a múlt héten a növekvő geopolitikai feszültségek ellenére sem Izraelből vagy Iránból érkezett a legfontosabb piacbefolyásoló hír, hanem Hollandiából. A chipszektor zászlóshajója, az ASML a megrendelésállomány vártnál jóval komolyabb lassulásáról számolt be, ami egyfajta dominóeffektuson keresztül tökéletes piaci vihart okozott a félvezető részvényekben.

Súlyos sebezhetőség az EU-ban - A kritikus nyersanyagok problémája

Súlyos sebezhetőség az EU-ban - A kritikus nyersanyagok problémája

Az ökológiai és energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok fő kitermelő vállalatai főként az Európai Unión kívüli országok, elsősorban Kína ellenőrzése alatt állnak. A geopolitikai kockázatot jelentő európai importfüggőség arra kényszeríti az EU-t, hogy minél nagyobb arányban biztosítsa saját forrásokból ellátását. A sebezhetőség csökkentésének azonban komoly gazdasági és társadalmi ára lehet.

Csak az időszerű trendekhez illeszkedő, de stratégiai szemléletű iparpolitika lehet eredményes

Csak az időszerű trendekhez illeszkedő, de stratégiai szemléletű iparpolitika lehet eredményes

A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

Magyarország és a fenntarthatóság: milyen messzire jutottunk az elmúlt 20 évben?

Magyarország és a fenntarthatóság: milyen messzire jutottunk az elmúlt 20 évben?

A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.

Lejárt a várakozási időnk - Nem halogathatjuk tovább az épületeink felújítását

Lejárt a várakozási időnk - Nem halogathatjuk tovább az épületeink felújítását

Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. A csomag, két másik elemével – az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiafelhasználás terjedését előíró irányelvekkel – kiegészülve óriási energetikai fejlesztést vár el az épületszektorban. Most a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de a nagyratörő célok miatt a megvalósítást már holnap el kell kezdeni. Ezen múlik, hogy a felújítási stratégiában foglalt célok valósággá váljanak: vagyis, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége (alapossága) egyaránt többszörösére növekedjen - derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet témában végzett kutatásából.

Látványos kereskedelmi háború folyik a szemünk előtt az olajpiacon - A nagyok játéka közvetlenül a bőrünkre megy

Látványos kereskedelmi háború folyik a szemünk előtt az olajpiacon - A nagyok játéka közvetlenül a bőrünkre megy

Miközben az OPEC+ immár a többedik kitermelés-korlátozást jelenti be azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minél magasabb szinten adjon támaszt a kőolaj nemzetközi árának, az Egyesült Államok kőolajkitermelés-volumene új csúcsokat elérve cáfolt rá a növekedés jelentős lassulásáról szóló tavalyi előrejelzésekre.

Villanyautók: kudarcot vallhatott Európa

Villanyautók: kudarcot vallhatott Európa

Teljes kudarcnak bizonyult eddig Európában (is) az az elképzelés, hogy a villanyautók elterjesztésével csökkentik a közlekedés széndioxid-kibocsátását. Ezt világosan mutatják a személygépkocsik számának alakulására vonatkozó statisztikák.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármikor beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged a riválisának
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility