A napokban ismét elszaporodtak a Krím-félszigetet érő ukrán rakétacsapások. Egyes elemzők szerint Kijev a szárazföldi útvonalak elvágásával, a fekete-tengeri orosz flotta elleni támadásokkal és a légvédelmi rendszerek kilövésével lényegében megkezdte a 2014-ben megszállt terület ostromát. Ukrajnának a jelenleg rendelkezésre álló szárazföldi eszközöket és a frontvonal állapotát figyelembe véve lényegében semmi esélye nincs arra, hogy valódi inváziót indítson a félsziget ellen, a harcok így a levegőre és a tengerre korlátozódnak. Nézzük, milyen fegyvereket vethet be Moszkva a támadások kivédésére.
Nemzetközi szakértők úgy vélik, hogy Irán igyekszik csökkenteni a múlt heti izraeli támadás jelentőségét azzal hogy egy egyszerű dróntámadásnak állították be az akciót Sokkal valószínűbb, hogy az egyik csúcsfegyverüket vetették be.
Sikerült átpréselni az amerikai képviselőházon azt a törvényjavaslatot, mely összesen 95 milliárd dollárnyi támogatás szétosztását teszi lehetővé Ukrajna, Izrael és a csendes-óceáni térség államai között. A G7 szintén új támogatásról egyezett meg, a NATO pedig hosszas unszolás után eldöntötte: küldenek még légvédelmi eszközöket Kijevnek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb aktualitásaival.
A New York Times műholdfelvételeinek elemzése alapján már biztos: Izrael precíziós támadást hajtott végre az iszfaháni iráni légi bázis ellen, egy érzékeny célpontot is sikerült kiütniük - tudósított a New York Times.
A NATO védelmi miniszterei megállapodtak abban, hogy további katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának, főképpen a légvédelem területén - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken Brüsszelben.
Péntek reggel Irán harmadik legnagyobb városánál, Iszfahán közelében működésbe lépett a légvédelem, miután idegen támadó eszközöket észleltek a légtérben. Az eset riadalmat keltett szerte a világban, mivel minden eddiginél közelebb hozta egy kiterjedt közel-keleti háború rémét Izrael és Irán között. Az incidens azonban számos kérdést felvet, ezekre keressük a választ elemzésünkben.
Ma reggel valószínűleg limitált támadást hajtott végre az izraeli légierő Irán ellen, megtorolva a múlt vasárnapi katonai akciót. Felvételek jönnek az incidensről.
Egy vezető iráni katonai parancsnok szerint az Iszfahánban hallható robbanások azután történtek, miután a légvédelem lövéseket adott le egy „gyanús objektumra” – írja a CNN.
Ehud Olmert, Izrael volt miniszterelnöke arra kérte kormányát, hogy tartózkodjon az Irán által a hétvégén végrehajtott támadásokra adott katonai választól, hangsúlyozva, hogy Izrael már megbüntette Teheránt - írta meg a CNN.
A hétvégi, Izrael ellen indított támadás után szépen lassan kezdenek előkerülni az Irán által kilőtt drónok és rakéták maradványai. Az IDF most egy ilyen fegyvert mutatott be.
Tegnap részletes cikket közöltünk arról, milyen forgatókönyveket vizsgálhat Izrael háborús kabinetje megtorlásként a vasárnap hajnali támadásra; most éppen úgy néz ki, lesz ellentámadás, de Irán területe ellen nem indul közvetlen csapás. A forradalmi gárda „elitjének” számító Kudsz-erők tagjai viszont aligha érezhetik magukat biztonságban, ami azért nem feltétlen megnyugtató, mert a mostani eszkaláció is főleg annak köszönhető, hogy Izrael két hete Damaszkuszban épp a Kudsz-erők tábornokait ölte meg. Irán példátlan megtorlással fenyegetőzik, ugyanakkor jól látható, hogy a nagy szavak ellenére a síita hatalom nagyon nem szeretne háborúzni Izraellel.
Az Irán által Izraelre kilőtt ballisztikus mintegy fele vagy el sem indult, vagy lezuhant, mielőtt elérte volna a célpontját – számolt be róla az ABC News.
Amikor Irán az április 1-jei damaszkuszi légicsapás után bejelentette, hogy bosszút fog állni Izraelen, több lehetséges forgatókönyvről is olvasni lehetett a sajtóban, az egyik legnépszerűbb pedig az volt, mely szerint Teherán drónok, rakéták és robotrepülőgépek (cirkálórakéták) tömeges bevetésével fogja megpróbálni túlterhelni a zsidó állam légvédelmét. A végeredmény Irán számára inkább kiábrándító lehetett, ebben azonban számos tényező közrejátszott. Nézzük, melyek azok.
Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) vasárnapi jelentésében arról írt, hogy Ukrajna jóval nagyobb területe és jóval szerényebb légvédelmi képességei miatt sokkal nehezebben tudja megvédeni magát a rakéta- és dróntámadásokkal szemben, mint Izrael.
Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután - jelentette a miniszterelnöki hivatal.
Az X-en (régebbi nevén Twitter) terjednek azok a felvételek, amelyen az látható, hogy a Földtől mintegy 500-1000 kilométeres távolságban, az exoszférában semmisítette meg az izraeli légvédelem az iráni ballisztikus rakétát.
Egyre távolabb kerül a grúz EU-csatlakozás.
Mintegy másfél tucat megállapodást írhatnak alá a felek.
Nagyköveti szinten elvben megállapodtak a tagállamok erről.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
