Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) vasárnapi jelentésében arról írt, hogy Ukrajna jóval nagyobb területe és jóval szerényebb légvédelmi képességei miatt sokkal nehezebben tudja megvédeni magát a rakéta- és dróntámadásokkal szemben, mint Izrael.
Az X-en (régebbi nevén Twitter) terjednek azok a felvételek, amelyen az látható, hogy a Földtől mintegy 500-1000 kilométeres távolságban, az exoszférában semmisítette meg az izraeli légvédelem az iráni ballisztikus rakétát.
Irán több tucat drónt indított Izrael területe ellen, a pilóta nélküli repülőgépek órák múlva (a legújabb becslések szerint izraeli idő szerint hajnali 2-kor) érhetik el a zsidó állam légterét. Szombaton már érezhető volt a rendkívül kiélezett helyzet: Izrael teljes készültségbe helyezte katonaságát, Joe Biden amerikai elnök megszakította hétvégi útját, hogy visszatérjen a Fehér Házba azonnali egyeztetésre.
A kiújuló izraeli-iráni konfliktus fejleményei ebben a percről-percre frissülő cikkünkben követhetőek nyomon.
Valószínűleg megkapja Ukrajna a DragonFire nevű légvédelmi lézerfegyvert, a technikai eszköz azonban 2027-re lesz csak harcképes – mondta Grant Shapps brit védelmi miniszter az Independent cikke szerint.
Az orosz csapatok nagy valószínűséggel elfoglalták a hetek óta ostromolt donbaszi Pervomajszke falut, folytatva lassú, de biztos előretörésüket a régióban. Egy zárt ajtós kongresszusi megbeszélésen Washingtonban kijelentették: mindössze napok választják el az ukrán légvédelmet attól, hogy kifogyjanak a lőszerből. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten, Irán gyakorlatilag bármelyik percben megtámadhatja régi riválisát, Izraelt. Mivel a két ország nem közvetlenül határos, szinte biztosan nem lesz szárazföldi invázió, akkor se, ha Teherán tényleg úgy dönt, hogy indulhat a damaszkuszi követség elleni támadásért foganatosított megtorlás. A nagy távolság ellenére így is van Iránnak jópár fegyvere, mellyel lényeges károkat tudnak okozni Izraelnek, szemügyre vettünk ezek közül hármat, amelyik kifejezetten veszélyes.
Ukrajna lényegében kifogyott a légvédelmi rakétákból, az orosz katonai repülés szinte háborítatlanul tud dolgozni az ország légterében. Azzal, hogy a Nyugat hagyta, hogy a dolgok idáig fajuljanak, hatalmas hibát követett el – osztotta meg gondolatait X-oldalán Julian Röpcke német OSINT-elemző, a Bild újságírója.
Hatalmas robbanás történt az éjjel a Rosztov megyében található Morozovszk légibázis térségében, az ukránok drónnal támadták meg az orosz katonai létesítményt. Károkról egyelőre nincs hír.
Az éj leple alatt ukrán dróntámadás érte a rosztovi régióban található Novocserkasszk hőerőművet, amely nyolc blokkjából kettő működését kénytelenek voltak felfüggeszteni.
A lengyel parancsnokság állítja, a hadsereg tudta, hogy az orosz rakéta Ukrajna irányába fordul majd, és nem csapódik be Lengyelországban. A rakéta lelövése a fegyveres erők műveleti parancsnokságának szóvivője, Jacek Goryszewski alezredes szerint kockázatokkal járt volna – számolt be róla az rmf24.
Vasárnapra virradóra Oroszország ismét nagyszabású dróntámadást hajtott végre ukrán városok ellen. Az egyik orosz cirkálórakéta a lengyel légtérbe is behatolt, emiatt riasztották a lengyel légierőt, illetve a NATO-szövetségesek közelben lévő gépeit – írja a Reuters.
Közölte az ukrán légierő az éjszakai, nagyméretű orosz légicsapással kapcsolatos számait. Ezek alapján a koncentrált orosz légicsapás úgy haladt át az ukrán légvédelmen, mint kés a vajon.
Legalább kettő ukrán drón támadta az Ukrajnától légvonalban mintegy 700 kilométerre, a szaratovi régióban található Engels légibázist, ahol az orosz légierő ékkövének számító stratégiai bombázóflotta állomásozik.
Az ukrán háború járulékos folyományaként valamennyi európai ország ráébredt saját sebezhetőségére, különösképp a levegőből érkező fenyegetésekkel szemben. Mérvadó amerikai tanulmányok szerint az orosz ballisztikus és cirkálórakéták ellen az európaiak képességbeli hiányosságai vélhetőleg tartósak lesznek: minden megkérdezett szakértő szerint súlyos a helyzet, vita csak azon van, hogy vajon rövid vagy hosszú távon súlyosabb-e. Nem csoda, hogy különösen nagyot durrant Donald Trump egykori amerikai elnök és jelenlegi elnökjelölt kijelentése, miszerint az ingyenélőnek tartott európai szövetségesek feje fölött eltűnhet az amerikai védelem. S a szokásosnál nagyobb figyelmet keltett Emmanuel Macron francia elnök utalgatása, hogy a francia nukleáris elrettentés amolyan közös európai atomvédőernyőként funkcionálhat. A gyakorlatban viszont most nem Washington a legaktívabb e téren, s nem is Párizs, hanem… Berlin.