A cikk megjelenését az SPB Befektetési Zrt. támogatta.
Míg a tavalyelőtti évet elsősorban a piaci volatilitás, a recessziós félelmek és a háború dominálta, addig 2023-ban már sokkal kedvezőbb volt a piaci környezet a szolgáltatók és az ügyfelek számára. Hogyan alakult a tavalyi év az SPB szempontjából, és hogyan teljesítettek a portfólióik átlagban?
Parádi-Varga Tamás: A tavalyi az egyik legjobban sikerült évünk volt az SPB fennállása óta: az előzetes várakozások szerint bőven 100 millió forint feletti nyereséggel zárjuk a 2023-as évet. Mivel az SPB elsősorban a fixed income piacra, tehát a kötvényekre fókuszál – és azon belül is inkább a külföldi eszközöket célozzuk meg –, így a jegybankok monetáris politikája, és az ezzel összefüggő hozamszintek nagymértékben befolyásolják a portfólióink teljesítményét. Ezért nyilván támogatta a hozamainkat, amikor az európai és az amerikai jegybanki alapkamatoknál elértük a kamatemelési ciklus tetejét.
Ennek köszönhetően a portfólióink hozamát tekintve is az egyik legjobb évünk volt 2023, tavaly átlagosan 8 százalék körüli hozamot sikerült elérnünk devizában.
Melyek voltak 2023-ban a legjobban teljesítő portfólióelemek, és ezek közül melyiket ajánlják idén is az ügyfeleknek? Itthon ezekben a hetekben fizetik ki a kamatokat a prémium állampapírok; milyen eszközosztály tudja felvenni ezzel a versenyt?
Kalapos Csaba: Kötvénypiaci szakértőként kiemelnénk a távolabbi lejáratú forintos állampapírokat, például a 2041/A vagy a 2051/G sorozatokat, amelyek 25-30 százalékos emelkedést produkáltak tavaly.
A kötvények terén azonban a régiónk is számos jó lehetőséget kínál: említhetném például az osztrák állam AA+-os minősítésű, 2120-ban lejáró, 0,85%-os kamatozású állampapírját, amely elsősorban az árfolyamnyereség szempontjából lehet igazán jó célpont. Ez a papír ugyanis kedvező piaci környezetben a jelenlegi szintekről akár 50-70 százalékkal is felértékelődhet.
Románia is kifejezetten jó célpont kötvénybefektetést keresők számára: a szomszédos országból kiemelhető például a 2039-ben lejáró, 4 százalék felett kamatozó, euróban denominált állampapír, amelynek árfolyama tavaly 16 százalékos felértékelődést produkált. A tavalyi jelentős mértékű emelkedés ellenére ezeket az állampapírokat továbbra is ajánljuk az ügyfeleinknek.
A vállalati kötvények közül a holland Rabobank 6,5 százalékos kamatot fizető eurós papírját javasoljuk az ügyfeleknek, amely ráadásul tavaly 10 százalék feletti árfolyam-emelkedést is produkált, és bőven benne van a papírban egy 15-20 százalékos árfolyam-potenciál.
P-V. T.: Kiemelném még a 2022-ben elindított certifikát üzletágunk sikereit, ezen tőke- és akár hozamvédelmet is kínáló termékek iránt kiugró érdeklődést tapasztaltunk az elmúlt két évben.
Természetesen a certifikátok bevezetését is független alapon nyújtjuk: a világ legnevesebb intézményei – például a Citibank, a Goldman Sachs vagy a BNP Paribas – kifejezetten az általunk vázolt elképzelések szerint, az ügyfeleink igényei alapján gyártanak le certifikátokat.
Ezek közül ráadásul már több termék is komoly hozamot termelt ügyfeleink számára. A Goldman Sachs által kibocsátott autóipari certifikát például egy év alatt 11,5 százalékos évesített hozamot produkált euróban. A kétéves futamidejű, forintos certifikátunkat pedig – amely 2022 végén jött ki és 100 százalékos tőkevédelmet nyújt –, az elmúlt két hónapban 25-30 százalékos nyereség realizálásával kezdtük el eladásra javasolni.
Az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése okán hogyan alakították át a portfóliókat 2023-ban? Mit ajánlanak most azoknak az ügyfeleknek, akik dolláros befektetéseket keresnek?
K. Cs.: Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatási egyezmény felmondása minden olyan hazai befektetőt érint, akinek vannak vagy voltak amerikai kibocsátású értékpapírjai. A felmondás idén január elsejével vált élessé, így ezen értékpapírok osztalék- vagy kamatfizetéseinél megjelent idéntől egy plusz 30 százalékos adóteher, ami jelentősen csökkenti az amerikai kibocsátású értékpapírok hozamát.
Ennek ellenére a magyar befektetőknek sem kell lemondaniuk a dolláros befektetésekről, hiszen a 30 százalékos adó elkerülhető. Aki ugyanis dolláros befektetést keres, az fektethet nem amerikai kibocsátású, de ettől még amerikai dollárban denominált papírokba, így a továbbiakban is elkerülhető az adóteher. Számos példát hozhatunk erre.
A magyar állampapírok között vonzó a 7 százalék feletti hozamot kínáló, 2041-ben lejáró dolláros állampapír, mely kiemelt célpontja az árfolyam-emelkedésre spekuláló kötvénybefektetőknek 2024-ben. A vállalati kötvények piacáról a DNO norvég olajkitermelő papírját emelném ki, ez a 2026-ban lejáró és közel 8 százalékos kamatot fizető kötvény ugyancsak keresett papír a kisbefektetők körében. Szintén attraktív dolláros kötvény az acéliparban tevékenykedő Arcelormittal S.A. papírja, mely 6,80 százalékos kamatot fizet.
A legfrissebb adatok szerint egy átlagos privátbanki portfólió nagyjából 17%-ban tart részvényt, ami az elmúlt fél évben gyakorlatilag változatlan arányt jelent. Továbbra is a befektetési alapokban volt a legtöbb privátbanki vagyon közel 38%-kal, a kötvények csak a második helyet szerezték meg (30%). Mi a helyzet ebből a szempontból az SPB ügyfeleinél?
K. Cs.: Mivel nincs két teljesen azonos ügyfél, így nincs két teljesen azonos portfólió sem nálunk. Mi nem doboztermékeket vagy mintaportfóliókat kínálunk, hanem mindegyik ügyfelünk számára egyedileg, a személyes céljaik, kockázati étvágyuk alapján alakítjuk ki a portfóliókat, így nehéz általános tendenciákról beszélni.
Általánosságban azonban elmondható, hogy dominálnak a kötvények a portfólióinkban, a certifikátokkal együtt 80 százalékos súlyt képviselnek az állományon belül. A maradék nagyjából 20 százalékos részen osztoznak a részvények, ETF-ek és befektetési alapok.
Nagyot ugrott tavaly a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon, de mennyi köszönhető ebből a friss pénzek beáramlásának, és mennyi a befektetéseken elért hozamoknak? Idén mit vár az SPB a piaci kezelt vagyon és ügyfélszám tekintetében?
P-V. T.: A privátbanki piac hazánkban már régóta egy érett piacnak számít, tehát a szolgáltatók többségénél a vagyonnövekmény jellemzően már hozamból jött 2023-ban is, és erre számítok idén is, azonban a piac szegmentációjával ki lehet majd mutatni egy jelentősebb organikus növekedést is. Az SPB esetében nem elsősorban az ügyfélszám növelésére helyezzük a hangsúlyt, hanem a vagyonkoncentrációra; várakozásaink szerint a piacot meghaladó mértékben bővülhetünk majd az idei évben.
Milyen új termékek, szolgáltatások bevezetését tervezik 2024-ben, és milyen eredményeket várnak ezektől?
K. Cs.: Ahogy említettük, a kötvények mellett a certifikátok is fontos pozíciót töltenek be a kínálatunkban. Deklarált célunk 2024-re, hogy negyedévenként legalább két sikeres certifikát-jegyzést tudjunk lebonyolítani.
Ezen a héten még két, dolláralapú certifikátunk is elérhető a befektetők számára. Az egyik az arany árfolyamát követi le, és a befektetők számára 100 százalékos tőkevédelmet nyújt, míg a másik egy magasabb hozamlehetőséggel és ezáltal nagyobb kockázattal bíró termék, amelynek a MOL részvény a mögöttes eszköze: ez a certifikát a hazai olajpapír teljesítményéhez képest akár másfélszeres szorzóval fizet hozamot az ügyfeleknek, méghozzá dollárban. Megjegyezném, hogy bár dollárban denominált termékekről beszélünk, azonban ezek európai kibocsátásúak, és a hozamuk szocho-mentes.
A következő negyedévben pedig egy, az OTP árfolyamát lekövető expressz certifikát jegyzését tervezzük.
P-V. T.: A termékkínálatunk mellett a szolgáltatási palettánkat is szeretnénk bővíteni. Éppen ezért elindítottuk az SPB vállalati tanácsadási üzletágát, melynek fókuszában olyan kis- és középvállalatok állnak, ahol csak korlátozottan van kapacitás vállalati treasury fenntartására, ugyanakkor az operatív működés már megkövetel egy magasabb fokú pénzügyi jártasságot. Ebben a szerepünkben tehát elsősorban nem a pénzügyek befektetési vonatkozásaira koncentrálunk, hanem egyebek mellett az adott cégre szabott piacelemzésekkel, treasury tanácsadással és vállalati tranzakciós tanácsadással segítjük a cégeket.
Az SPB-nél mindig is domináltak a külföldi befektetési lehetőségeket kereső ügyfelek, hogyan alakult ez az utóbbi időszakban? Látszik az eddigieknél is nagyobb érdemi kereslet a külföldi eszközök iránt? Elsősorban mi hajtja ezt a keresletet?
P-V. T.: Az SPB-re az ügyfelek mindig is elsősorban olyan tőkét bíztak, amit főként devizában akartak befektetni. Ebben nem történt jelentős elmozdulás, a devizás befektetések aránya az ügyfeleink portfóliójában továbbra is 80 százalék fölött van. Sőt, azzal, hogy a forintos hozamok újra normalizálódnak és az állampapírok hozamai visszatértek a 6-7 százalék körüli szintre, még inkább felerősödött az igény az euróban vagy dollárban elérhető kötvények és certifikátok iránt. Ebben fontos lehet a jegybank kamatcsökkentési ciklusának folytatódása is.
A magas nominális forint alapkamatok végével ismét megerősödhet a független, szakmai alapon nyújtott befektetési tanácsadási szektor – ez ráadásul egybeesik a kötvénybefektetések reneszánszával is.
A cikk megjelenését az SPB Befektetési Zrt. támogatta.
Címlapkép forrása: Kereszturi Levente/Portfolio
