Belső fenyegetés
A fejlett tőkepiacú országokban is számos példa akad arra, hogy hozzá nem értő családtagok kezébe kerülő vagyont elkótyavetyélik. Ehhez pedig még "tékozló fiú" sem kell, elég, ha a vállalat vezetéséről vagy cégstruktúráról az örökösöknek más elképzelései vannak, a belső nézeteltérések máris visszaüthetnek a teljesítményre. De ennél kevésbé drámaibb helyzetben is szükségessé válhat egy alternatív jogi megoldás, ami a cég túlélést szavatolja.Egy vállalkozás életében eljöhet az a pillanat, amikor a vagyon mérete, vagy összetettsége olyan szerteágazó tudást kívánna meg, ami meghaladja a tulajdonos erejét, kapacitását. De arra is számos példa van, hogy az irányítás továbbadása a családon belül nem oldható meg megnyugtatóan. Vagy nincs gyermek, akinek át lehetne adni a stafétát, vagy az utódnak nem célja, szándéka, hogy a vagyont átvegye, a céget tovább vigye
- mondta Szűcs Bálint, az RSM Legal adójogásza a Portfolio-nak.Nemzetközi szinten ilyen esetekben régóta bevált módszer a bizalmi vagyonkezelés (BVK), amire 2013 óta már a magyar jogrendszer is lehetőséget biztosít, sőt, a feltételek 2017-es finomhangolása után pedig mind a vagyon tulajdonosának mind a vagyonkezelőnek előnyösebb körülmények születtek.
"Több olyan privátbanki ügyfelünk is van, aki egyben egy vállalkozás alapítója is, és azt tapasztaljuk, hogy a generációváltás most válik aktuálissá a mi ügyfeleink körében is. Mint privátbanki szolgáltató, kötelességünknek érezzük, hogy a generációváltás témájával kapcsolatban is választ tudjunk adni ügyfeleinknek, szakértő partnereinken keresztül"- mondta el Kállay András, az Erste Group Privátbanki Kompetencia Központjának vezetője.
Azé az örökség, aki megszolgálja
A bizalmi vagyonkezelés gyökerei már a római jogban is megtalálhatóak, de leginkább az angolszász jogban meghonosodott "trust" jogintézményével mutat hasonlóságokat. A 13. századi Anglia keresztes lovagjai sok időt töltöttek otthonuktól távol, ezért megbíztak valakit, hogy igazgassa vagyonukat. A föld és a tulajdon kezelése egy hűséges jó barátra vagy harmadik félre szállt, aki felé megvolt a bizalom - innen az elnevezés: a trust magyarul bizalom -, hogy azt egy kijelölt kedvezményezett hasznára kezelje.
Ha a tulajdonos elhunyt a csatában vagy cselekvőképtelenné vált, akkor a vagyonkezelő biztosította a tulajdonos akaratának megvalósulását. Ez lett a vagyonkezelői szerződések alapja. Az áttörő népszerűséget az hozta meg számára, hogy a kezelt vagyon a hagyatéki ügyekből is kihagyható, hiszen így kikerül a saját tulajdon köréből. Az örökösökhöz pedig a bizalmi vagyonkezelés speciális szabályai szerint kerül át, nem az örökösödés szabályai alapján.
Ez a mai jogrendszerben úgy néz ki, hogy a tulajdonos szerződést köt a vagyonkezelővel, amiben meghatározzák a kezelésre átadott vagyont, az átruházott jogokat és követeléseket és a kedvezményezetteket. A tulajdonos kiterjedt szabadsággal bír arra vonatkozóan, hogy meghatározza, hogyan lehet valaki kedvezményezett, hogyan részesül a juttatásokban és hogyan szűnhet meg az erre való jogosultsága.
Illetve egy jól átgondolt szempontrendszert és keretrendszert állíthat fel és maga határozhatja meg milyen rugalmasságot, döntési jogokat ad a vagyonkezelőnek a vagyon gyarapítására."Ha nincs - vagy nem megfelelő az - aktív utód, a vagyonkezelő egy megfelelő tudású külső operatív menedzsmentre bízhatja a cég működtetését, irányítását, vagy profi alapkezelőkre a pénzügyi befektetések gondozását. A bizalmi vagyonkezelő jogosulttá válhat a céget eladni, részben vagy egészben, a vagyon, vagy hozama akár jótékony célra is fordítható" - mondta a szakértő. Azt is hozzátette, hogy akkor is jó lehet ez a jogintézmény, ha vannak örökösök, akik részt vesznek a cég működésében."Ilyenkor jó opció arra, hogy a vagyonfelosztás, a generációkon átívelő örökösödés ne okozzon problémát. Egy generációugrásnál fokozatosan tágulhat a kör, több gyermek, házastársak, illetve az ő gyermekeik is beléphetnek a körbe a lefektetett szabályoknak megfelelően, így elkerülhető a vagyon szétaprózódása, a cég működésképtelenné válása. Az első, vagy második generációs vagyonnál érdemes és ki is lehet alakítani a későbbi tulajdonosi szerkezetet, lefektetni, hogy ki miben, milyen feltételekkel vehet részt így a cég fennmarad, nem fenyeget az a veszély, hogy az utódok azt tönkre teszik" - mondta Szűcs.
Jó nemzetközi példa erre, ahogyan Jerry Buss, az LA Lakers és más sportbefektetések tulajdonosa gondoskodott vagyona, családja és a kaliforniai sztárcsapat sorsáról. A befektető 1979-ben vásárolta meg a Lakers-t, amellyel összesen tíz bajnoki címet szerzett 2013-ig. Hat gyermeke a család tulajdonában álló cégeknél dolgozott. Buss halála előtt vagyonát egy vagyonkezelőre bízta, így 66 százalékos Lakers tulajdonrészére eső szavazati joga halála után egyenlő részben került felosztásra gyerekei között. Rendelkezése megerősítette a Lakers operatív irányítói pozíciójában lányát Jeanie-t, míg a szakmai irányítást fia Jim vitte tovább és hogy a későbbi viták elejét vegye, korlátozta a vagyonrészek eladhatóságát.
A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.