Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) 13 európai ország értékesítési adatain alapuló előzetes statisztikája szerint 2024-ben 2023-hoz képest 23%-kal kevesebb, összesen mintegy 2 millió darab új hőszivattyút vásároltak Európában, miután a piac már 2023-ban is körülbelül 7%-kal zsugorodott (2,6 millió értékesített darabra) az ilyen szempontból az eddigi csúcsot jelentő 2022-höz képest (2,8 millió darab). Így a korábbi telepítéseket is magába foglaló teljes állomány hozzávetőleg 26 millió darabot tehet ki.
A statisztikában szereplő Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Svédország és az Egyesült Királyság együttesen az európai hőszivattyúpiac mintegy 85%-át adják.
Az EHPA szerint a kereslet gyengülése következtében az Európában összesen közvetlenül 170 ezer embert foglalkoztató ágazatban munkahelyek szűnnek meg és csökken a termelés azt követően, hogy a gyártók 2022-23-ban milliárdos beruházásokkal bővítették kapacitásaikat, melynek nagy része ma kihasználatlan.
Az értékesítések minden kategóriában tapasztalható visszaesése három fő okra vezethető vissza:
- a támogatási rendszer változásaira;
- a gazdasági helyzetre;
- a támogatott földgáz alacsony árára, illetve a villamos energia és a földgáz árának arányára;
A magasabb működési költségek miatt az hőszivattyúra való átállás jóval lassabb azokban az országokban, ahol az áram ára több mint kétszerese a földgázénak
- mutatott rá az EHPA főigazgatója, Paul Kenny a Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHŐSZ) szövetség február 19-i budapesti konferenciáján.
A hőszivattyúk kiemelkedően hatékonyak a hagyományos fűtési megoldásokhoz képest, így alkalmazásuk akkor is olcsóbb, mint a földgáz alapú megoldások, ha a villamos energia ára kétszer olyan magas, mint a gázé. Bizonyos európai országokban azonban az áram ára három-négyszerese is lehet a földgázénak.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az EHPA lakossági áram- és gázárak különbségeit bemutató ábráján Magyarország az alap (átlagfogyasztási alatti) tarifákkal szerepel, amelyek között valóban több, mint 3,5-szeres a szorzó (~áram: 36, gáz: 10 forint/kWh), ugyanakkor az éppen a hőszivattyúk üzemeltetéséhez igényelhető H-tarifához (~ 23 forint/kWh) mérve a földgáz árelőnye jóval kisebb, és ez alapján az országot a halványkék színnel lehetne jelölni a térképen.
A probléma az ipari felhasználók esetében is hasonló. Annak érdekében, hogy a nagy hőszivattyúk pénzügyi szempontból is ideális választást jelentsenek az ipari folyamatok karbonmentesítéséhez is, a villamos energia árának e szegmensben sem lenne szabad meghaladnia a földgáz árának kétszeresét.
A hőszivattyúk terjedésére gyakorolt pozitív hatására tekintettel az Energiaügyi Minisztérium kiáll a H-tarifa megtartása mellett, és
a kormányzati szándékok között az is szerepel, hogy elősegítsék az ezzel kapcsolatos gyorsabb ügyintézést
- mondta el Horváth Viktor, a tárca helyettes államtitkára a konferencián. Elmondása szerint az Energiaügyi Minisztérium annak a kérdésnek a megválaszolásán is dolgozik, hogy a támogatás alapú ösztönzésen túl hogyan lehet specifikus ösztönzőkkel a hőszivattyúk alkalmazását, illetve a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásába való bevonhatóságát növelni, például a keresletoldali szabályozás fejlesztésén keresztül.
A hőszivattyúzás terjedésének támogatása EU-szinten is összefogott cselekvést és hosszú távú, stabil, előremutató tervezést igényel - emelte ki Paul Kenny a MAHŐSZ rendezvényén.
Az EHPA olyan uniós szintű, egységes adószabályokat sürget, amelyek csökkentik a villamosítandó iparágak általános áramköltségeit, ezáltal versenyképesebbé teszi őket a globális piacon.
E szerint a villamos energiához fűződő költségek, illetékek, díjak és hálózati beruházások egyensúlyát úgy kellene kialakítani, hogy az ösztönözze a Kínához és az Egyesült Államokhoz képest lemaradóban lévő európai elektrifikáció gyorsítását.
Az iparág abban bízik, hogy az Európai Bizottság és az uniós országok a készülő európai Clean Industrial Dealben előtérbe helyezik a hőszivattyúk ügyét, amelyek gyártása az európai tiszta technológiai ipar versenyképességének megerősítéséhez is elengedhetetlen, ami az egyik legfontosabb uniós célkitűzéssé vált. Az uniós hőszivattyú-telepítések felgyorsítása az Ukrajna orosz invázióját követően publikált REPowerEU terv céljai között is szerepel; a Bizottság terve szerint az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy megkétszerezze az egyéni hőszivattyúk telepítési arányát az orosz gázról való leválást elősegítendő.
A Bizottság hasonló célból egy hőszivattyú cselekvési tervet is beígért, és bár a tervezetről szóló nyilvános konzultáció 2023-ban megtörtént, a végleges terv azóta is várat magára.
A hőszivattyú-gyártó iparágat a berendezésekben alkalmazott fluortartalmú üvegházhatású gázokra (F-gázok) vonatkozó szabályozás is kihívás elé állítja.
Az EU új, 2024-es vonatkozó szabályozása 2050-ig fokozatosan kivezetné az összes F-gázt, de ezek helyettesítésére már rendelkezésre állnak a környezetet kevésbé terhelő alternatívák is.
Szakpolitikai joker
A hőszivattyús megoldás sajátossága, hogy 1 kWh villamos energia ráfordítással akár összesen 4-5 kWh-nyi hasznos fűtési energiát is elő tud állítani a külső környezetből. Így a hőszivattyúval való fűtésre való átállással csökkenthető az üvegházhatású gázok és egyéb légszennyező anyagok kibocsátása, növelhető az energiahatékonyság, mérsékelhető a gázfüggőség, ezáltal fokozható az ország energiaszuverenitása, ráadásul a felhasználó energiaköltségei is mérséklődnek. A fejlesztéseknek köszönhetően ma már magas hőmérséklet (90°C felett) is hatékonyan előállítható hőszivattyúkkal, ami lehetővé teszi a technológia alkalmazását távhőrendszerekben is, így a hőszivattyúk ezek fejlesztése során is egyre fontosabb szerepet kaphatnak.
A MAHŐSZ szakértői szerint a hőszivattyú szakpolitikai joker, hiszen
egyszerre járul hozzá az energiahatékonysági, illetve megújuló irányelvekből fakadó nemzeti célok teljesítéséhez, valamint teljesíti a megújulás előtt álló épületenergetikai elvárásokat.
A technológia elterjedésének központi ösztönzése tehát az egyik leginkább költséghatékony és sokoldalú megoldást nyújtó szakpolitikai eszköz. Álláspontjuk szerint
a technológia elterjedésének elősegítésére egy nemzeti hőszivattyú-akciótervre van szükség
- szakmai párbeszéddel és összefogással. A hőszivattyú gyártók, energetikusok, gépész tervezők, meteorológusok bevonásával a szakpolitikai irányok meghatározásához, ugyanis közös érdek, hogy az új szabályokkal mind jobban alkalmazkodjunk a változó környezethez és az uniós szakpolitikai irányokhoz, előírásokhoz.
A 20 ezer háztartásra tervezett Otthonfelújítási Program eddig 5500-5600 igény érkezett, tehát bőven van arra idő és lehetőség, hogy újabb lakásfelújítók kérelmét befogadják - hangzott el a rendezvényen. A magyar lakóépületek elavult állapota nagymértékben hozzájárul a pazarló energiafogyasztáshoz, ennek csökkentése és a 2050-es klímasemlegességi célok elérése érdekében évente legalább 100–150 ezer lakóingatlan teljes körű energetikai korszerűsítésére lenne szükség.
Ehhez képest évente 4–5 ezer lakóingatlant vetnek alá mélyfelújításnak az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint. Egy hosszú távú, kiszámítható program végrehajtása önmagában évi 3–4 százalékpontos javulást eredményezne a végső lakossági energiafelhasználásban. A hőszivattyú beépítése jelenleg csak hőigény-csökkentéssel együtt támogatható, ami a támogatásból és alacsony kamatozású hitelből összeálló hatmilliós keretből nehezen valósítható meg, ezért a MAHÖSZ szakértői a kedvezményes hitelkeret emelésének megfontolását javasolták.
Meglepték a szakmát az értékesítési számok
Levegő-levegő hőszivattyúból összesen - lakosságitól kereskedelmi méretig - közel 300 ezer darab került forgalomba 2023-ban Magyarországon - derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal MEKH által a hőszivattyú berendezéseket forgalomba hozó vállalatok körében lefolytatott adatgyűjtés szakmai rendezvényen ismertetett eredményeiből. Az első adatok meglepték a szakmát is, mivel a szakmai becsléseknél összességében mintegy 10%-kal magasabb értékesítési számot mutattak a szegmensre vonatkozóan. A MAHŐSZ számításai szerint a lakossági céllal telepített levegő-levegő hőszivattyúk mintegy 20 százalékát használják elsődleges fűtési eszközként. A KSH népszámlálás keretében gyűjtött adatai szerint 2022-ben a hazai lakott lakások 28%-ában volt megtalálható légkondicionáló berendezés.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
