Zabálja az áramot az AI
A technológiai szektor energiaigénye meredeken emelkedik, részben az AI-boom és az adatvezérelt szolgáltatások iránti egyre növekvő igény miatt. Az új adatközpontok, gyárak, elektromos autó, valamint az egyre melegebb és hosszabb nyarak hatására a villamosenergia-kereslet ugrásszerűen nőni kezdett. A mesterséges intelligencia esetében egy lekérdezés akár tízszer annyi energiát fogyaszt, mint egy hagyományos Google-keresés. A Goldman Sachs számításai szerint az adatközpontok energiaigénye 2030-ra 160 százalékkal fog nőni. Egy-egy nagyobb adatközpont nagyjából ugyanannyi áramot fogyaszthat, mint egy közepes méretű város. Jelenleg az adatközpontok világszerte a teljes energiafelhasználás 1-2 százalékát teszik ki, de ez az arány az évtized végére valószínűleg 3-4 százalékra emelkedik.
A Dominion Energy, az egyik legnagyobb adatközpont-piacnak otthont adó Virginiában működő közműszolgáltató vállalat arra számít, hogy 2039-re megduplázódik az energiaigény az ottani területen. A Dominion a hetekben benyújtotta a virginiai szabályozó hatóságoknak azt a tervét, hogy a kereslet várható növekedését CO2-mentes áramforrások, valamint új földgázüzemű erőművek fejlesztésével kívánja kielégíteni. A vállalat a földgázt „kritikusan fontosnak” nevezte az előre jelzett keresletnövekedés kielégítésében, és azt mondta, hogy a földgáz a hozzáadott erőforrások nagyjából 20 százalékát teheti ki.
Egyetlen energiaforrás, hálózati megoldás vagy energiahatékonysági program sem tudja megbízhatóan kiszolgálni ügyfeleink növekvő igényeit
- mondta Ed Baine, a Dominion Energy Virginia elnöke.
A nagy technológiai cégek azonban évekkel ezelőtt ambiciózus célokat tűztek ki szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére olyan tiszta energiák használatával, mint a szél- és napenergia. A ChatGPT és más, hatalmas mennyiségű villamos energiát fogyasztó nagy nyelvi modellek azonban felborították ezeket az ígéreteket, és a vállalatok kénytelenek még több tiszta energiát beszerezni. A technológiai vállalatok a legnagyobb szél- és napenergia vásárlókká váltak az USA-ban, de még lítium-ion akkumulátorokkal párosítva sem képesek ezek a technológiák önmagukban biztosítani az adatközpontok által igényelt nonstop áramellátást.
Itt jön be a képbe az atomenergia.
Ha a megújulókkal hasonlítjuk össze, a szél- és napenergiától eltérően az atomenergia folyamatosan képes termelni az áramot, ami elengedhetetlen az adatközpontok által megkövetelt 24/7-es üzemidőhöz. Az atomenergia, különösen az olyan új fejlesztések, mint a kis moduláris reaktorok (SMR), lehetőséget nyújtanak arra, hogy ezt az áramigényt a vállalatok a megújuló energiaforrásoknál tapasztalt időszakossági problémák nélkül elégítsék ki. Jelenleg nincs az Egyesült Államokban kereskedelmi forgalomban működő SMR, de a technológiai támogatói szerint a kisebb méret, a fejlettebb technológia, és az egyszerűbb építési folyamat segíthet elkerülni a hagyományos nukleáris projektek buktatóit.
Mozgolódik a Big Tech
Október közepén a Google bejelentette az első olyan amerikai üzletet, amely támogatja a kis moduláris atomreaktorok, azaz SMR-ek kereskedelmi célú építését, és az ezekből származó áram megvásárlását. A tech cég a Kairos Power nevű atomenergetikai startuppal kötött szerződést, melynek keretében a Google összesen 7 reaktor építését támogatja, melyek közül az első 2030-ra állhat üzembe. Az erőműveket várhatóan a Google adatközpontjait ellátó régiókban telepítik majd, bár a Kairos nem közölt pontos helyszíneket.
Az Amazon sem tétlenkedett, és mindössze két nappal később bejelentette, hogy három vállalatba - Energy Northwest, X-energy és Dominion Energy - fektet be a kiserőművi reaktorok fejlesztése érdekében. A tervek szerint az Energy Northwest az X-energy technológiáját használva építene SMR-eket Washington államban, az Amazon és a Dominion Energy pedig a Dominion jelenlegi virginiai North Anna erőműve közelében vizsgálná meg egy SMR megépítésének lehetőségét.
A fenti két bejelentés előtt, múlt hónapban a Microsoft közölte, hogy 20 évre szóló áramvásárlási megállapodást kötött a Constellation Energyvel, amelynek értelmében a vállalat legkésőbb 2028-ig a Constellation egyik, korábban leállított Three Mile Island-i reaktorából fog energiát vásárolni. Az üzletnek azért is van egyfajta szimbolikus jellege, mert a Three Mile Island másik reaktorában történt 1979-ben a valaha volt legnagyobb amerikai nukleáris baleset. A Constellation várhatóan mintegy 1,6 milliárd dollárt költ a 2019-ben leállított reaktor (nem az amelyikben baleset történt) újraindítására 2028 elejéig.
A Microsoft korábban már azt is bejelentette, hogy 2028-tól a Sam Altman által elnökölt Helion nevű nukleáris fúziós startup cégtől fog energiát beszerezni. Altman az Oklo nevű atommaghasadással foglalkozó vállalat elnöke is, amely egy mikroreaktor-üzemet tervez építeni Idahóban. A nukleáris fúzió az atomok régóta kutatott egyesítési folyamata, amely veszélyes nukleáris hulladék nélkül termel energiát. Ilyen erőművek jelenleg nem működnek kereskedelmi alkalmazásban.
A Microsoft alapítója, Bill Gates szintén alapított egy TerraPower nevű céget, amely egy fejlett atomerőmű kifejlesztésén dolgozik egy wyomingi telephelyen.
A nagy technológiai cégek tehát egyértelműen elindultak a nukleáris energia felé, ami átformálhatja az energetikai szektort, mivel a magánszektor érdeklődése várhatóan több innovációt hoz, ami valószínűleg csökkenti a költségeket és növeli a nukleáris technológia elfogadottságát. A technológiai cégek befektetései katalizátornak tekinthetők, amely megnyitja az utat a nukleáris energia szélesebb körű elterjedése előtt az iparágakban.
De ez még a jövő zenéje
Az atomenergia-termelés évek óta stagnál a nagy tech cégek adatközpontjainak otthont adó Egyesült Államokban, Chris Higginbotham, az amerikai Energiainformációs Hivatal sajtószóvivője szerint 1990 óta az atomenergia az USA villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát adta. Ennek oka részben a már említett Three Mile Island-i, valamint az 1986-os csernobili, és a 2011-es fukushimai erőműben bekövetkezett balesetektől való félelem.
A megítélésen kívül az atomerőművek építése drága és időigényes. A Georgia Powerhez tartozó Vogtle-erőmű két új reaktorát 2023-ban és 2024-ben helyezték üzembe, többéves késedelem és milliárdos költségtúllépés után. A 3-as és 4-es blokk néven ismert reaktorok eredetileg 2017-re készültek volna el, és 14 milliárd dollárba kerültek volna. Ehhez képest a második reaktor csak idén április állt kereskedelmi üzembe, és az Associated Press szerint összesen 31 milliárd dollár, vagyis az eredetileg tervezett összeg több mint duplája ment el a munkálatokra.
A földgázból származó olcsó energia robbanásszerű térnyerése az atomerőművek számára is megnehezítette a pénzügyi versenyt. A nukleáris iparág most az SMR-ektől reméli az új kapacitások kiépítésének következő hullámát. De ezek egy ideig még biztosan nem fognak felbukkanni.
Egyes kis moduláris reaktorok nem fognak megoldani semmit a 2020-as években
– mondta Matt Garman, az Amazon felhőalapú számítástechnikai egységének vezérigazgatója a The Wall Street Journal Tech Live című rendezvényén. A 2030-as években és azon túl viszont kiváló energiaforrás lehet belőlük – tette hozzá.
Az SMR-ekről szóló beszélgetés valóban hosszú távú. Azt mondanám, hogy szinte az összes előrejelzés a 2030-as évekre vonatkozik
– mondta Paul Zimbardo, a Jefferies ügyvezető igazgatója a Yahoo Finance-nek. Zimbardo szerint ráadásul az SMR-ek által termelt energia várhatóan jóval többe fog kerülni, mint a hagyományos erőművek, nem is beszélve a szél- és napenergia-projektekről.
Néhány előrejelzés jóval 100 dollár fölött van megawattóránként. Összehasonlításképpen, egy meglévő atomerőmű költségprofilja megawattóránként 30 dollár körül van. Az új szél- és napenergia építése - attól függően, hogy az ország melyik részén vagyunk - akár 30 dollár is lehet megawattóránként, vagy 60-80 dollár megawattóránként. Tehát ez egy nagyon költséges megoldás
– magyarázta Zimbardo.
Az SMR-ekbe sem hisz bele mindenki. Edwin Lyman, a Union of Concerned Scientists atomenergia-biztonsági igazgatója szerint a kis reaktorokkal kapcsolatban még mindig sok a kérdőjel.
Annak ellenére, hogy az ember azt gondolná, hogy ezek a technológiai cégek mekkora tudással rendelkeznek, nem hiszem, hogy kellő gondossággal végezték el a vizsgálatot
– mondta Lyman. A szakember azt az elképzelést is vitatja, hogy az SMR-ek képesek lesznek gyorsan üzembe állni, és alacsony költséggel éjjel-nappal megbízható energiát szolgáltatni.
Az atomenergia történelmi fejlődése azt mutatja, hogy ez egy nagyon igényes technológia, amely időt, erőfeszítést, sok pénzt és türelmet igényel
– mondta.
Ugyan sok még a megválaszolatlan kérdés, de a jelenlegi trendeket figyelembe véve a nukleáris energia lehet a megfelelő zöld megoldás az egyre növekvő áramigény kielégítésére. A gond az, hogy a nagy atomerőművek építése költséges és időigényes. Az SMR-ek olcsóbb és gyorsabb alternatívát kínálhatnak, de továbbra sem bizonyítottak. Az Institute for Energy Economics and Financial Analysis a három működő és egy építés alatt álló SMR-projekt alapján úgy véli, hogy ezek még mindig túl drágák, túl lassúak és túl kockázatosak.
Közben viszont az is lehet, hogy ezek a törekvések kritikus fontosságú beruházásokat vonnak el a már bevált nap-, szél- és akkumulátoros energiarendszerektől.
A Big Tech cégek bevonása segítheti az SMR-ek fejlesztését, és felgyorsíthatja a nagyrészt kormányzati irányítású és finanszírozású nukleáris fejlesztések felől a magánfinanszírozás és fejlesztés felé terelni az iparágat. A meglévő atomerőművek újranyitása vagy élettartamának meghosszabbítása viszont egyelőre sokkal megvalósíthatóbbnak tűnik.
Címlapkép forrása: Heather Khalifa/Bloomberg via Getty Images
