Korlátozott lények vagyunk, az élet pedig nehéz, mindenki meg fog halni. Mindenki, akit szeretünk meg fog halni. Minden, amibe belefogunk kudarccal fog végződni. Egyetlen dolog biztos, a szenvedés
- vázolta Peterson egy rádióműsorban, ami alapján bizonyára keveseknek lenne kedve beülni a professzor egyik előadására. Pedig nagyot téved, aki azt hiszi, hogy a kanadai sztárprofesszortól önsajnálatot várhat, éppen ellenkezőleg: arra reflektált, hogy az egyetemeken uralkodó, szerinte kirekesztő ideológiák, mint a feminizmus és genderideológiák azért találhatnak mély táptalajra a nyitott gondolkodású fiatalságban, mert az átlagemberekben van egy általános frusztráció, ami a léttel járó nehézségekből fakad. Erre pedig kényelmes válasz, ha a rendszert tesszük felelőssé, minden rossz eredőjévé. Peterson szerint ez a fajta gondolkodásmód olyannyira elterjedt lett az egyetemi világban, hogy a rádióműsor hallgatóink azt javasolja, írassák inkább szakiskolákba gyerekeiket, mert az egyetem több kárt okoz, mint amennyi haszonnal jár.Peterson szerint ugyanis a problémát nem kívül kell keresni, hanem mindenkinek ki kell húznia magát és valamilyen célt kitűznie, felelősséget vállalnia tetteiért, amivel nemcsak önmagát menti meg a nihilizmustól, de végső soron a társadalomnak is hasznos tagjává válik. A professzor szerint az embernek elsősorban rendre van szüksége, hogy értelmes életet élhessen, amivel szemben az elmúlt ötven évben túl nagy hangsúlyt kaptak a szabadságjogok, amelyek ugyan fontosak, de nem képesek célt adni az egyénnek.
Az ember felemészti magát, ha nincs egy súly, amit cipelni kell, egy feladat, amit meg kell oldania, nincs felelősség a vállán. Ez egy ragályos vírus a kisemmizett, fehér középkorú amerikai munkanélküliek körében. Ha elvesztik a munkájukat, nekik annyi. Megvetik magukat, aztán jön a depresszió és a kilátástalanság
- mondta a sztárelőadó, akinek hallgatósága több mint 80 százalékban fiatal férfiakból áll.Provokatív lázadóból életvezetési tanácsadó
Néhány évvel ezelőtt Peterson még jóval szerényebb hallgatóság előtt tartotta pszichológia óráit a Torontói Egyetemen, amikor hirtelen reflektorfénybe került, miután nem volt hajlandó követni egy, a kanadai parlament által elfogadott törvényjavaslatot, amely az alapvető emberi jogok közé sorolta a genderidentitás és genderkifejezés kategóriákat, vagyis tilos lesz ezek alapján diszkriminálni.Az angol nyelvben hagyományosan he, vagy she névmással hivatkoznak férfiakra és nőkre, azok viszont, akik ezek közül egyiknek sem érzik magukat - például azért, mert transzneműek - a they névmást használták egyes számban. A javaslat ezt foglalta törvénybe kiegészítve a he és she transznemű megfelelőjével a ze-vel. Peterson pedig megtagadta ezeknek a névmásoknak a használatát, amivel egyidejűleg vált sokak számára "a szólásszabadság harcosává és a polkorrektség kritikusává", sokak szemében pedig "nőgyülölő", "rasszista" vagy "szélsőséges" provokátorrá, aki ellen tüntetéseket is szerveztek.
Ezután médiaszereplések sokasága következett, amely során egyre nagyobbra nőtt követőinek és kritikusainak tábora is. Az egyik legemlékezetesebb szereplése Cathy Newman műsorában volt, - melynek témája a nemek közti egyenlőtlenségek, bérszakadék és hasonlók, amelyek véleménye szerint az egyetemek világát is tematizálják - amit eddig 15 millióan néztek meg.
Miután Peterson felismerte, hogy férfiakból álló közönségét leginkább az ő világban betöltött szerepükről szóló gondolatai villanyozzák föl legjobban, így temérdek meghívása mellett turnéra indult, ahol ezrek előtt tartott előadásaiban életvezetési tanácsokat ad. 12 szabály az élethez című könyve ugyanebben a témában bestseller lett, több tucat nyelvre, köztük magyarra is lefordították, eddig több mint 3 milliót példány kelt el belőle.