Az elmélet egyik alaptétele, hogy a hullámmozgásokat mindig korrekció követi, hiszen enélkül nem teljes a ciklus. Elliott is felismerte, hogy az előbb leírt ABC korrekció nem mindig működik, ezért a korrekciós szakaszoknak az alábbi verzióit alkotta meg:
- Cikcakkok
- Lapos hullámok
- Háromszögek
- Dupla fa és tripla fa
Fibonacci korrekciók
A Fibonacci számok nem más, mint egy matematikai sorozat, melyet úgy képezünk, hogy egytől összeadjuk az egymás után következő számokat. Az így kapott számsor egymás utáni tagjainak az aránya az aranymetszés 1,618-as értékéhez közelítenek. Fibonacci elméletében fontos szerepet kaptak a 0,382; 0,500; 0,618, 1,000; 1,618 számok. A grafikonokon ezeknek a szinteknek a környékén várhatóak korrekciók. A két leggyakoribb korrekciós szint a 0,500, valamint a 0,618.
A korrekciós hullámok vizsgálatakor Elliottnak feltűnt, hogy a korrekciós hullámok nagyon sokszor ezen 2 mágikus fibonacci szint elérésekor fordulnak. Elliott különleges jelentőséget tulajdonított a 61,8%-os szintnek.
Elliott hullámok a gyakorlatban
Az Elliott hullámok gyakorlati alkalmazása sok tekintetben művészet, sem mint tudomány, aminek oka a nagyfokú szubjektum. Az, hogy ki mit tekint egy hullámnak, illetve mikor kezdődik egy új hullám, általában a múltbeli folyamatokat vizsgálva tűnik csak egyértelműnek. a hétköznapi kereskedésben egy nagy zuhanás utáni emelkedés esetén a második emelkedő hullámot tudják a legtöbben azonosítani, illetve a három részből álló ABC korrekció után is érdemes lehet trend irányú beszállókat keresni.
Elliott sohasem spekulált, csak feljegyezte a piaccal kapcsolatos megfigyeléseit. Az általa leírt hullámelmélet könnyen érthető és egyszerűen használható. Hátránya azonban az, hogy szubjektív, így mindenki mást lát bele a grafikonba. Illetve, hogy ezek a formációk dinamikusan változnak a piaccal. Éppen ezért az Elliott hullámokat kereskedési döntések meghozatalára csak más eszközökkel együtt ajánljuk.