Bemutatás, vételi és eladási jelzések.
Az MACD mutató a korábban bemutatott árfolyam csatornához és a Bollinger szalagokhoz hasonlóan a mozgóátlagokon alapszik. A módszert Gerard Appel dolgozta ki, és lényege, hogy a trend megváltozását mutatja, valamint a változás irányát jelzi, ennek segítségével határozza meg a vételi és eladási jelzéseket, valamint a túlvett és a túladott szinteket. Az MACD gyakorlatilag két exponenciális mozgóátlag százalékosan vett különbsége, azaz egy hosszabb és egy rövidebb periódusú mozgóátlagra van szüksége a függvénynek. Ezeknek a mozgóátlagoknak a periódusát nekünk kell megadnunk. Az MACD 0 fölé emelkedik akkor, amikor a rövidebb periódusú mozgóátlag a hosszabb periódusú mozgóátlag fölé kerül, ami vételi jelként értelmezhető. Ez persze fordítva is igaz, vagyis amikor a rövidebb periódusú mozgóátlag a hosszabb periódusú mozgóátlag alá kerül, akkor az MACD értéke 0 alatti lesz, és ez jelzi az eladást.
A még jobb használhatóság kedvéért a függvény berajzolja az MACD exponenciális mozgóátlagát is, melynek periódusát természetesen szintén magunk állíthatjuk be. Ezt nevezzük az MACD szignál vonalának, vagy jelzővonalának. A szignál vonal még pontosabb jelzést ad a vételi és eladási szintek meghatározásához.
Ezek alapján már érthető, hogy honnan kapta az MACD a nevét, hiszen a hosszabb periódusú mozgóátlag konvergál, vagy divergál a rövidebb periódusú mozgóátlaghoz.
Vételi és eladási jelzések
Az MACD használata során három féle módon tudjuk értelmezni a vételi és az eladási jelzéseket.
1. Az MACD keresztezi a szignál vonalat
Ez a legegyszerűbb módszer, aminél csak azt kell figyelni, hogy az MACD mikor keresztezni a jelzővonalat, illetve mikor megy 0 fölé, vagy alá. Vételi jelzést akkor mutat a függvény, amikor az MACD alulról átszeli a szignál vonalat, vagy pedig 0 fölé kerül. Eladási jelet pedig akkor kaphatunk, ha az MACD vonal a szignál vonal alá, vagy pedig a 0 érték alá csökken.
Annál erősebb az eladási jelzés, minél magasabban metszi a két vonal egymást a 0 fölött. Ez persze fordítva is igaz, vagyis annál erősebb a vételi jel, minél alacsonyabban van a metszéspont a 0 alatt.
2. Túlvett és túladott szintek
Szintén használható a túlvett és túladott szintek meghatározásához az MACD függvény. Amikor ugyanis a rövidebb periódusú mozgóátlag jóval magasabbra emelkedik, mint a hosszabb periódusú, vagyis az árfolyam magasra szökik, akkor az MACD is növekedni kezd, és azt jelzi, hogy hamarosan visszatér az árfolyam egy reálisabb szintre.
3. Konvergenciák és divergenciák
Negatív divergenciának, vagy bearish divergenciának nevezik azt az esetet, amikor az MACD vonala folyamatosan csökken, és egyre alacsonyabb szintekre kerül, miközben a részvény árfolyama nem állít fel újabb mélypontokat.
Ennek analógiájára pozitív, vagy bullish divergenciáról beszélhetünk, ha az MACD emelkedik és újabb és újabb csúcspontjai vannak, miközben az árfolyam nem állít fel újabb csúcsokat.
Az alábbi ábrán is látható, hogy jól járt az, aki tavaly szeptember végén vételi megbízásával lépett a Matáv piacára, és tartotta a részvényeket november végéig. Akkor azonban egy erős eladási jelet láthattunk, hiszen a két vonal metszéspontja jóval 0 fölött helyezkedett el. Persze ez a módszer sem jó minden helyzetben, hiszen a grafikonon az is látható, hogy ebben az esetben nem a januári csúcsponton mutatta az eladási jelet a függvény. Emiatt ajánlatos a módszer más indikátorokkal való egyidejű használata.
