Brüsszel két újabb ügyben is a szőnyeg szélére állítja a magyar kormányt

Az első eljárás azzal kapcsolatos, hogy Magyarország nem ültette át megfelelően a polgári fegyverek megszerzésére és birtoklására vonatkozó uniós szabályokat. A Bizottság szerint az ország nem teljesítette maradéktalanul az EU vonatkozó (2021/555) irányelvben és az EU 2019/69 végrehajtási irányelvben foglalt előírásokat,

amelyek célja a fegyverek életciklusának pontosabb nyomon követése, a lőszerek és riasztófegyverek szabályozása, valamint a műszaki követelmények és büntetőjogi szankciók egységesítése.

A tagállamoknak 2019. december 14-ig kellett volna átültetniük az uniós fegyverirányelvet, míg a riasztófegyverek műszaki követelményeiről szóló végrehajtási irányelv határideje 2020. január 17. volt. A Bizottság szerint Magyarország jogszabályai nem felelnek meg maradéktalanul ezeknek az előírásoknak, ezért hivatalos felszólító levelet küldött az országnak. Budapestnek most két hónapja van arra, hogy választ adjon és korrigálja a kifogásolt hiányosságokat. Ha ez nem történik meg, az ügy tovább léphet a következő szakaszba, és az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt adhat ki.

A második ügy az Energia Charta Egyezmény (ECT) keretében folytatott befektető-állam választottbírósági eljárásokra vonatkozik.

Az Európai Unió és 26 tagállama tavaly nyáron egyértelművé tette, hogy az egyezményben szereplő választottbírósági mechanizmus nem alkalmazható az EU-n belüli befektető-állam vitákra. Az Európai Bíróság Komstroy-ítélete is kimondta, hogy az ilyen vitarendezési eljárások összeegyeztethetetlenek az uniós joggal.

Az ügy előzménye, hogy 2024 nyarán a magyar kormány egy rendkívüli rendelettel akadályozta meg, hogy az MVM-mel szemben érvényesíthetők legyenek az uniós választottbírósági határozatok, amelyek például a Gazprom ellen megítélt kártérítéseket érinthetik. Az intézkedés mögött az állt, hogy a lengyel Orlen megpróbálta elérni, hogy az MVM ne a Gazpromnak, hanem nekik utaljon 350 millió eurót, ami az orosz gázszállítás azonnali leállítását vonhatta volna maga után.

A magyar lépést később a szlovákok is átvették, így ők is elkerülték a Gazprommal kötött szerződéseik végrehajtásának ellehetetlenítését.

Ezzel párhuzamosan Magyarország egyedüliként nem írta alá az uniós tagállamok közös nyilatkozatát az Európai Bíróság Komsztroj-ügyben hozott ítéletének jogi következményeiről, helyette saját állásfoglalást adott ki. Magyarország azonban egyoldalú nyilatkozatot tett, amely szerint a bírósági döntés csak a jövőbeli esetekre vonatkozik, és csak akkor léphet életbe, ha az Energia Charta Egyezményt módosítják.

Az Európai Bizottság szerint ez ellentétes az uniós joggal és a tagállamok közös álláspontjával, ezért korábban már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Mivel a magyar hatóságok válasza nem oszlatta el az aggodalmakat, most az eljárás következő szakaszába lépve a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött az országnak.

Magyarországnak ebben az ügyben is két hónapja van arra, hogy megtegye a szükséges lépéseket. Ha nem talál megoldást, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

A Bizottság rendszeresen indít kötelezettségszegési eljárásokat a tagállamok ellen, ha úgy látja, hogy azok nem tartják be az uniós jogszabályokat. Magyarország és Brüsszel között az elmúlt években több jogi és politikai vita alakult ki, amelyek közül számos végül az Európai Bíróság elé került. A mostani eljárások folytatása attól függ, hogy a magyar kormány milyen választ ad a Bizottság felvetéseire a következő hónapokban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images