Mi a javaslatcsomag lényege?
Boris Johnson brit miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének írt, a Downing Street által szerda délután ismertetett négyoldalas levelében - amelyhez egy hétoldalas technikai magyarázó melléklet is kapcsolódik - kiemeli, hogy e szabályozási övezet "fennállásának idejére" szükségtelenné tenné bármiféle ellenőrzés bevezetését az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti áruforgalomban, mivel az árukra vonatkozó észak-írországi szabályozás azonos maradna az Európai Unióban alkalmazott szabályozási rendszerrel.
A brit javaslat sarkalatos eleme ugyanakkor az is, hogy Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) követő átmeneti időszak után nem az EU vámuniójának, hanem teljes mértékben az Egyesült Királyság vámtérségének tagja lenne, összhangban azzal az alapelvvel, hogy az Egyesült Királyság egységes egészként hagyja el az Európai Unió vámunióját.
Johson érvelése szerint mindez maradéktalanul összeegyeztethető azzal a célkitűzéssel, hogy az ír-északír határ a Brexit után is nyitott maradjon.
A brit kormányfő hangsúlyozza, hogy az Észak-Írország és Írország közötti árukereskedelem az Egyesült Királyság és az EU közötti teljes áruforgalom alig több mint egy százalékát teszi ki. Így bármiféle esetlegesen felmerülő kockázat kezelhető lenne az EU egységes belső piacán és az Egyesült Királyság belső piacán egyaránt, különös tekintettel arra, hogy a külső országokból érkező import továbbra is az EU és az Egyesült Királyság vámhatóságainak ellenőrzése alatt maradna.
A brit javaslatcsomag alapján a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló agrárélelmiszer-szállítmányok ellenőrzési vagy kijelölt beléptetési pontokon haladnának át. Ezeket a szállítmányokat a brit hatóságok azonosság- és dokumentáció-ellenőrzésnek, valamint fizikai ellenőrzésnek vetnék alá az Európai Unió vonatkozó előírásainak megfelelően.
A javaslat e része gyakorlatilag azt jelenti, hogy valamilyen egyirányú határellenőrzési rendszer létrejönne Nagy-Britannia és Észak-Írország között legalábbis az agrárélelmiszerek forgalmában, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy Észak-Írország és az Európai Unióban maradó Ír Köztársaság határán már ne kelljen fizikai ellenőrzésnek alávetni az áruforgalmat.
A brit javaslatcsomag külön ki is emeli, hogy London "abszolút mértékben" elkötelezett az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezmény fenntartása mellett, és ennek jegyében a brit kormány soha semmilyen körülmények között nem létesít fizikai határt Észak-Írország és Írország között. Ezen a 499 kilométeres határon - amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz - a nagypénteki megállapodás egyik fő vívmányaként hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.
A legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) eddig elvetette azt a lehetőséget, hogy Észak-Írországban az Egyesült Királyság egyéb térségeitől eltérő szabályozási rendszer lépjen életbe a Brexit után. A DUP aggályait hivatott orvosolni a jelek szerint a javaslatcsomag azon eleme, amely kiköti, hogy a javaslatban foglalt szabályozási rendszert az átmeneti időszak lejártának időpontjában, majd pedig négyévente az észak-írországi parlament és a helyi kormány megvizsgálhassa és dönthessen arról, hogy támogatja-e. Ha e támogatást a helyi önkormányzatisági szervek megvonják, e szabályozási rendszer egy éven belül érvényét veszti.
Hogy jutottunk idáig?
Az előző brit miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóházban háromszor is elutasított jelenlegi Brexit-megállapodás tartalmaz egy olyan tartalékmegoldást - backstop -, amelynek alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az Európai Unióval, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. E rendszer alapján Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint az unió egységes belső piacának és a vámunió integritásának megőrzése végett szükséges a backstop-megoldás ahhoz, hogy a Brexit után se kelljen fizikai határellenőrzést meghonosítani az ír-északír határon.
Boris Johnson kormánya azonban mereven elveti a backstop-záradékot, mert álláspontja szerint ez a megoldás az Egyesült Királyság alkotmányos integritását és saját belső piacát kezdené ki. A szerdán beterjesztett javaslatcsomagot London a backstop-mechanizmust tartalmazó eredeti Brexit-megállapodás alternatívájaként dolgozta ki.
Jean-Claude Juncker a minap a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a backstop-mechanizmust fel lehet váltani alternatív megoldásokkal, de csak olyanokkal, amelyekkel maradéktalanul elérhetők a backstop-záradék eredeti célkitűzései. Juncker szerint ha ugyanezek a célkitűzések hiánytalanul teljesülnek más módon, akkor "nincs szükségünk a backstopra".
A fenti brit tervek alapján tehát az Egyesült Királyságon belül Nagy-Britannia és Észak-Írország között létesülne határellenőrzés azért, hogy a viták fókuszában álló északír-ír határon ne kelljen ilyet megtenni. Közben viszont Johnson ismét deklarálta, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság többi részével együtt lépne ki a vámunióból, így az általa javasolt északír-ír egységes gazdasági övezetben egyszerre kellene megfelelni az ír kormány által diktált feltételeknek (amelyek teljesen azonosak a vámuniós és a közös piaci szabályrendszerrel) és a londoni kormány által diktált/szabályozott feltételeknek.
Ez viszont afelé mutat, amit tegnap és ma sem vallott be nagy nyilvánosság előtt, hogy igenis határellenőrzési pontokat kellene kiépíteni az északír-ír határon is, mégha a tényleges határvonaltól távolabb is, mondjuk 5-15 km-es távolságba és az ottani árumozgást GPS-alapú nyomkövetéssel igyekeznének megoldani (illetve valamiféle szabályozói beleszólást engedélyeznének az északír hatóságoknak).
Egyelőre erősen kérdéses, hogy a Johnson által most lefektetett keretrendszer ebben a formájában működőképes-e az egységes piac integritásának védelme és a vámuniós szabályrendszer, összességében az Európai Bizottság és az EU27 szemszögéből. A tegnap éjjel kiszivárgott brit tervrészletekre elsőre az EU-s illetékesek, illetve a franciák-németek elutasítással reagáltak, de a Johnson által küldött levél és kiegészítő melléklet arra talán jó lehet, hogy az október 17-18-i EU-csúcsig legalább valamiféle hivatalos tárgyalásokra alapot adjon. Ezekből aztán még kisülhet az is, hogy végül további londoni engedmények mentén ki tudnak alakítani az északír tartalékmegoldás helyett valami alternatív megoldást, igaz az előjelek nagyon rosszak.
Mindezek miatt az alapforgatókönyv az, hogy az EU-csúcson nem lesz új egyezség, így a brit alsóház által elfogadott törvény szerint Johnsonnak október második felében a Brexit harmadik halasztását kell kérnie. Ha erre tényleg nem lesz hajlandó, mint ahogy azt naponta elmondja, akkor vagy bíróság elé viszik a kormányt (időigényes az eredmény), vagy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják és egy másik, a Brexit halasztására hajlandóbb kormányfőnek kellene kezdeményeznie ezt. Mivel összesen 29 napra vagyunk a Brexittől, a legnagyobb veszély és egyúttal nyomás az időhiány, azaz benne van a levegőben, hogy az időhiány miatt esetleg tényleg megállapodás nélkül sodródik ki az EU-ból november elsején az Egyesült Királyság.
Címlapkép forrása: Joshua Sammer/Getty Images
