Több mint 20 éve rendszeresen publikál ingatlanos témájú cikkeket, összeállításokat, interjúkat, szakértői anyagokat a magyar gazdasági sajtóban. (Világgazdaság, Manager Magazin, HVG, KKV Szakmai Magazin és ezek online felületei). A hazai ingatlanipar összes területét átfogó, első szakmai évkönyvsorozat (Üzleti Ingatlan Évkönyv) elindítója, majd specializálódott verzióinak főszerkesztője. Az európai ingatlanpiacot bemutató, angol nyelvű nemzetközi ingatlanos évkönyvsorozat magyar fejezetének szerzője több éven keresztül. Pályafutását a Népszavában kezdte, majd MTI-tudósítóként dolgozott Havannában, Koppenhágában, Moszkvában és Kijevben, később a Világgazdaságnál, a HVG-nél, a KKV Szakmai Magazinnál és az Otthontérkép Csoportnál működött vezető-és főszerkesztőként. Jelenleg a Portfolio Csoport vezető ingatlanpiaci elemzője.
Részben a válság és üzleti hibák miatt plázák, irodaházak és hotelek hiányoznak a főváros ingatlanfejlesztési térképéről. Pedig már évek óta építkezhetnének a tulajdonosok.
Nagyobb sebességre kapcsol a Chinatown Budapest beruházója. Több száz lakást, újabb üzleteket és éttermeket akar létrehozni Kőbányán. Idővel akár a fizikailag szomszédos, lerobbant Mázsa tér is a birtokába kerülhet, ha az önkormányzat nem tudja vagy nem akarja végrehajtani az önmaga által beígért uszoda és sportcsarnok építési programot.
Megszerezte az óriási ingatlan-és kertészeti projekthez a bezenyei telket a német FAKT AG. Az egymilliárd eurós beruházás kivitelezése már jövőre elindulhat, de az engedélyek megszerezésére csak az önkormányzati választások után számít a vállalat.
Felgyorsulhat az áremelkedés a debreceni lakó-és kereskedelmi ingatlanpiacon, miután megszületett a szerződés a BMW és a város között. Újabb befektetői vásárlások jöhetnek, de a lakásbérleti díjak egyelőre stagnálnak.
Az Egyesült Államokban is lassulni látszik a nagy fejlesztési hullám. A beruházóknak be kell érni a kisebb profittal, akárcsak Magyarországon, ám itt súlyosabb gond a munkaerőhiány.
Kérdésessé vált, hogy megvalósul-e az ország egyik legegyedibb ingatlan beruházása, a Debrecen határába tervezett Nyugdíjas Falu. Pedig az érdeklődés befektetői és vásárlói oldalról is megvan. A projekt még nem szállt el, akár sikeres is lehet, de ehhez át kellene írni a helyi szabályozást.
A világ legnagyobb kávézó komplexumát adják át hamarosan Chicago belvárosában: a nálunk is terjeszkedő Starbucks egy négyszintes, négyezer négyzetméteres plázát épített, kizárólag saját vendégei részére.
Gyökeresen átalakul a szegedi Tisza-part, legalábbis erre lehet következtetni a pályázatokból. A lakosság most szavazhat, döntés várhatóan ősz végén lesz.
A következő három évben Budapesten két tucat, zömmel 4-5 csillagos szállodát adnak át vagy ilyenek vannak különféle előkészítési szakaszban csaknem 4500 szobával. Az ötcsillagos kínálat 1200 szobával, vagyis 40 százalékkal bővülhet.
Síri csend honol a debreceni BMW-beruházás körül. A német autóipar kilátásairól sorra jönnek a rossz hírek, gyakorlatilag bizonytalanná vált a legtöbb hazai és külföldi fejlesztés és bővítés. Mindez vaskosan érinti Debrecen gazdaságát, benne az ingatlanpiacot is, a városban méretes lufit fújnak, az elszállt árak már az ipari telkek piacán is jellemzőek.
A legtöbb agglomerációs településhez képest egyelőre nyomott áron lehet nagy telket vagy romos házat venni a Váli völgyben, ami akár új Eldorádó is lehet. Befektetők még nem köröznek,de már látni, hogy megugrott a forgalom és az árak is, a betelepülők felújításokba fogtak, csoda lenne, ha az új hitelekkel megsegített családok vagy elvonulni vágyók pár éven belül nem duzzasztanák fel a létszámot. Felcsúton már megkezdődött, felkészül Vál és Alcsútdoboz.
Eddig csak a társasházi építési hullámról adtunk hírt a Balatonnal kapcsolatban. Magyar nagyvállalkozók és más beruházók főleg a déli parton egymás után vágtak és vágnak bele különféle méretű projektekbe. Ám most egyre nyilvánvalóbb, hogy oda is megérkezett a Budapesten már érzékelhető hotel cunami,amit kormányzati milliárdok is támogatnak.
Lassan mint égen a csillag, annyi az autóparkoló Budapest egyetlen nemzetközi repülőterének körzetében. Örömhír ez a telektulajdonosoknak és az utazóknak is, de leginkább az előbbieknek, akik kisebb logisztikai cégek elől veszik el így a terjeszkedési lehetőséget.
Az európai nagyvárosok várnegyedei mindenütt kiemelt lokációnak számítanak a lakáspiacon. Lassabb ott az élet, általában kisebb a zaj a kis vagy csillapított forgalom miatt és persze sok helyütt csodás a panoráma az alant elterülő városra.
Hotel tetején van és vonzza a sztárokat és a nagypénzű üzletembereket. Már húsz éve működik, és csak ontja a dollár milliárdokat, annyira jó befektetés. Dubaj gyakorlatilag ezzel került fel a világ térképére. A Burj-al Arab hotelről és híres helikopter leszállójáról van szó, ami - mint minden ingatlan - egyszer eladó lesz.
Debrecenben több százmillió forintos lehet az a számla, amit a BMW fizet a közelmúltban befejeződött régészeti munkákért. Más cégnek is mélyen a zsebébe kell nyúlni, ha építkezni akar Magyarországon és csökkenteni akarja az elhúzódó ásatások okozta pluszköltségeket. A vége mindenhogyan az, hogy ezek a kiadások többnyire megjelennek a lakások, az irodák, a hotelek vagy a logisztikai központok árában. Ezért van az, hogy néha megéri inkább kifizetni az eredetileg becsült régészeti költségeknél többet, csakhogy haladjon a beruházás.
Több súlyos jogi aggály is felmerül az esetleg bevezetendő lakásbérleti moratóriummal kapcsolatban. A legfontosabb, hogy az Alaptörvényben foglalt tulajdonhoz való jog sérülne, de a Ptk. vonatkozó passzusával is ellentétes.
Hogyan lehet sok pénzből még sokkal többet csinálni? Úgy, hogy egymás közelébe kell építeni az irodaházakat, plázákat és lakásokat. Ezeket manapság városrész központoknak hívjuk, egyre több ilyennek a nevét tanulgatjuk Budapesten. Többségüknek köze van a Dunához és gyökeresen átalakíthatják az adott környéket. Ezeknek a beruházásoknak - bérbeadói és bérlői szempontból - legnagyobb hozadéka, hogy helyben vannak a vevők, az egyes funkciók egymásnak generálnak vásárlókat. Nálunk mindegyik ilyen jól működik.