Tavaly szeptember elején markáns változás következett be az Amazon és az Apple részvények viselkedésében. Az előtte a piacot évekig nagyon erős mértékben vezető két részvény lemaradóvá vált és a folytatódó piaci emelkedéssel szemben oldalazik. Az S&P 500 indexnek együttesen tizedét adó Apple és Amazon egyszerre nem volt ilyen relatív gyenge 2008 óta. A mai írás ennek a helyzetnek a lehetséges piaci kihatásait vizsgálja.
Az Apple-ből, a Google-ből, a Microsoftból, az Amazonból és a Facebookból álló ötösfogat piaci kapitalizációja jelenleg az amerikai GDP 44 százalékával egyenértékű. Nem egészen öt éve az akkori öt legértékesebb amerikai vállalat tőkeértéke még csak az akkori GDP 13 százalékára rúgott. Kiemelt fontosságú napok előtt állunk, ugyanis az öt technológiai óriás 49 órán belül jelent. Néhány érdekesebb számot hoztunk most ez elé a piaci eseménysor elé.
Az elmúlt hat és fél hónap bizonyos szempontból az utóbbi hatvan év egyik legerősebb tőzsdei időszakának mondható. Ha azt vizsgáljuk, hogy hányszor nézett be az S&P 500 index az 50 napos mozgóátlag alá, utoljára 1995-ben láttunk ilyen erős első félévet.
Bár április végén már gyülekeztek a viharfelhők az amerikai és a globális részvényindexek felett, végül a sokak által várt 10-15 százalékos esések elmaradtak. Sőt, a hónap végére a vezető globális részvényindexek szinte mindegyike pluszban zárt. Az esés nem a részvénypiacon jött, hanem ahogy február és április között is, a vezető indexeken kívüli túlfűtött instrumentumokban, ezúttal a kriptodevizák szegmensében. De miért? Erről szól a mostani írás.
Az S&P 500 index vállalatai idén május 7-ig összesen 504 milliárd dollár értékben jelentettek be sajátrészvény-visszavásárlást, ami új rekordnak számít. Reneszánszát éli ez az árfolyamtámogató vállalati tevékenység, és a hatása már a részvénypiaci teljesítményben is megmutatkozik. Az S&P 500 Buyback Index idén május közepéig tíz százalékponttal teljesítette felül a normál S&P 500 indexet.
Az elmúlt hónapokban a 2018 és 2020 között megszokott rend antivilágát figyelhették meg a befektetők a részvénypiacokon. Az intézményi rotáció kedvencei a hagyományos részvények közül, míg az áldozatai a korábbi technológiai lieblingek közül kerültek ki. A teljesítménykülönbségek pedig pár hónap alatt egészen magasak tudtak lenni. Miközben a Dow Jones Transportation Average Index 14 egymást követő emelkedő héttel 30+ százalékot tudott emelkedni, addig a tavalyi szupersztár ARK Innovation ETF 30+ százalékot esett.
Már januárban is meg lehetett figyelni azt a jelenséget, hogy sok egyedi részvény először egy óriásit emelkedik, majd hirtelen nagyjából ugyanannyit vissza is esik. Mindez hatalmas forgalom és felfokozott tőkepiaci közösségi média aktivitás mellett zajlik. Miért alakul ki hétről hétre újabb és újabb részvényekben ez a pilótajátékszerű folyamat? Erre keres magyarázatot a mai írás.
Sok paraméterében egészen erős hasonlóság figyelhető meg a 2018 eleji és a mostani tőkepiaci helyzet kötött. Azt az időszakot is több mint egyéves, két erős emelkedő hullámmal járó részvénypiaci bika előzte meg. Akkor is megtörtént, hogy hónapok alatt 5-6-szorosára emelkedett a kriptodevizák összesített piaci kapitalizációja. Akkor is csúcson volt a befektetői optimizmus. Ha továbbra is követi a 2018 eleji mintát az S&P 500 index, akkor képben lehet egy a 200 napos mozgóátlagig tartó korrekció.
Az előttünk álló hetekben érdekes eseményeknek lehetünk a tanúi. Elindul az Apple AppTracking Transparency néven futó új „világrendje” a technológiai óriás eszközein. Ez jelentősen megnehezíti majd az alkalmazások és a harmadik félként a történetben résztvevő nyomkövetők számára az iPhone felhasználók online tevékenységének a monetizálását. Ez kevésbe személyre szabott és ezáltal kevésbé hatékony Facebook reklámokhoz vezethet. A történet nagy vesztesei iparági szakértők szerint a komoly online hirdetési tevékenységgel bíró kisebb vállalkozások lehetnek.
A tőkepiaci bálnavadászat akkor kezdődik, amikor egy piaci szereplőnek túlfeszített állapotba kerül egy túlméretezett pozíciója. Ha egy ilyen, jellemzően tőkeáttételes pozíció átesik a halálponton, akkor jön a kényszerlikvidálás, ami a mostani, egyensúlytalanság-fokozó piaci mechanizmusok közepette félelmetesen zajlik le. Nagyon gyorsan tud ugyanis hatalmasat mozdulni az árfolyam. Idén ez történt a Gamestop és az Archegos esetében is.
A koronavírus-járvány által okozott krízisre sokféle választ adtak világszerte, de kevés olyan kiváló stratégiát láthattunk, mint amilyet Új-Zélandon valósítottak meg. Az új-zélandi járványkezelés remek tananyag minden olyan tőzsdei kereskedőnek, aki hézagmentes és a nem vállalható veszteségekkel szembeni zéró tolerancián alapuló szabályrendszert állítana fel magának.
A trend az egyik legjobb barátja a tőzsdei befektetőknek, ha tisztelik azt. A tavaly nagy számban a piacra érkező újdonsült befektetőnek a bikapiaci trend már egyenesen pártfogója és védőangyala volt. A folyamatos emelkedés a legrosszabb momentummal vett pozíciókból is nyertes ügyletet csinált. Ezzel szemben az idén játszott, shortosok kifacsarására fókuszáló ügyletek már messze nem ilyenek. Villámgyorsan kialakul bennük egy extrém ár-forgalom pár, ahol a rutinos rókák eladnak. Azok a fiatalok pedig, akik ilyen helyzetekben stop megbízás nélkül vásárolnak, gyors és komoly bukásba kerülnek. Ráadásul olyan fajtába, amire nincsen mentőcsomag.
Az Interactive Brokers vezérének, Thomas Peterffynek a véleménye szerint a Gamestop őrület csúcspontján veszélyesen közel kerültünk a pénzügyi rendszer összeomlásához. Mániákus állapotban vannak a részvénypiacok, és ez nemcsak az árfolyamokban érhető tetten, hanem a minden nap más papírban megjelenő koncentrált kereskedési aktivitásban is. A mostani tőzsdei harcban pedig rengeteg a kis tapasztalatú és extrémen kockáztató piaci szereplő, ami tovább fokozza a szisztéma törékenységét.
Guy Ritchie ikonikus filmjében, a Blöffben van egy kiváló jelenet, amikor egy vérbeli alvilági figura magyarázza el három botcsinálta gengszternek, hogy mi a különbség a fegyvereik között. Teljesen hasonló a helyzet a tőkepiacon is egy felfokozott hangulatú időszak végső stádiumában. Az eredeti sikereket rengetegen másolják ilyenkor le. És a kínálati oldal friss reprezentánsaira ritkán írják fel a Sivatagi Sas .50 feliratot.
Jogában áll-e több millió fiatalnak az interneten egybekapcsolódva irracionális befektetési döntéseket hoznia? Jogukban áll-e totálisan bekeríteni shortosokat? A közösségi média által uralt világukban, egy „winner takes it all” típusú társadalomban, ahol a FOMO, a pénznyomtatás és a társadalmi egyenlőtlenség ennyire meghatározóak, nem biztos, hogy velük van a legnagyobb probléma. Persze nagy valószínűséggel sok friss robinhoodos-reddites befektető lesz csalódott a történet végén.
Egy shortos befektetői ajánlás volt az a múlt héten, amit az elmúlt hónapokban megtollasodott és jelenleg végtelen önbizalommal bíró fiatal befektetői réteg kvázi hadüzenetként fogott fel. Válaszlépésként a Gamestop részvényeit négy nap alatt 40 dollárról 380 dollárig kergették fel. De itt nem állt meg a történet, hajtóvadászat indult minden olyan papírban a medvék ellen, ahol túl sok volt a short. Nekem erről egy 1947-es magyar film híres jelenete jutott az eszembe.
Borítóképünkön a 3.128 méter magas Cerro Torre hegycsúcsa látható Patagóniából, amelyet az 1991-es „Kegyetlen hegycsúcs” című film tett közismertté. Az elmúlt hónapokban az amerikai részvénypiacon gyakorta fordultak elő a Cerro Torre látképére kísértetiesen hasonló alakzatok. Hirtelen 100+ százalékos emelkedések, majd pár nap múlva 50+ százalékos zuhanások. A mai írás a kegyetlen hegycsúcshoz hasonló tőzsdei árfolyamgrafikonok kialakulásának körülményeivel és mozgatórugóival foglalkozik.
Az amerikai tőzsdén a 2008-2009-es válság óta tartó bikapiacot folyamatos és gyakran nagyon erős befektetői pesszimizmus kísérte. Rengetegen voltak, akik nem hittek az emelkedésben, emiatt lemaradtak róla, vagy kimondottan ellene fogadtak, és short pozíciót vettek fel. De a kisebb-nagyobb döccenők után mindig jöttek az újabb és újabb index- és egyedi részvénycsúcsok. Az elmúlt hónapokban gyökeresen megváltozott a piaci szentiment, akár az AAII felmérését, akár az opciós piacot, akár az egyedi shortállományokat nézzük. A medvék elpusztultak.
A technológiai vállalatok diszruptív viselkedéssel és a digitális világ uralásával rengeteg korábban sikeres és uralkodó vállalatbirodalom működésének az alapjait rengették meg a 2010-es években. Miközben a befektetők sokszor fekete-fehér alapon tekintenek a hagyományos és technológiai részvényekre, addig az elmúlt években mutatott a piac több olyan sikersztorit, amikor a birodalom elkezdett visszavágni. A Nike, a Walmart és a Disney jó példa arra, hogy a korábbi digitális lemaradásukat gőzerővel ledolgozó hagyományos vállalatok is képesek versenyezni mind a gazdaságban, mind pedig a részvénypiacon a legmenőbb technológiai cégekkel is.
Amikor nagyon bizonytalan egy társaság jövőbeli sikeressége, akkor a részvényeit sokszor árazzák úgy a befektetők, mintha egy opció lenne. A jövőbeli sikerességre vonatkozó opció. A technológiai vállalatok esetében már évtizedek óta megfigyelhető ez a jelenség. A befektetők magabiztossá válása és elbizonytalanodása az ilyen részvénytársaságok esetében extrém árfolyammozgással jár együtt. Az idei évben ennek a sikeropciós árazási mechanizmusnak kiváló példáit mutatták be a vakcinafejlesztő gyógyszercégek.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
