Annyira fertőzők a most terjedő koronavírus-változatok, hogy szinte lehetetlen elkerülni most a fertőzést, állítják a szakemberek. Ha ez nem lenne elég, egy tanulmány kiderítette, hogy a koronavíruson átesettek majdnem egynegyedénél a tünetek 12 hétnél is tovább tartanak. A kutatás azt is felfedte, kiknél alakulhat ki az akár hónapokig tartó hosszú Covid ("long Covid").
A majomhimlő epicentruma továbbra is Európa, ahol – az USA mellett – ugrásszerűen nő a fertőzöttek száma. A majomhimlő által jelentett kockázat globálisan mérsékelt, de egyedül Európában minősítette magasnak a WHO. A legnagyobb kockázatnak jelen állás szerint a bi- és homoszexuális férfiak vannak kitéve. A vírust azonban bárki elkaphatja, már a gyerekek között is találtak fertőzötteket.
Még két éve sincs annak, hogy az államok egymást taposva, komoly anyagi erőforrásokat és/vagy politikai kapcsolatokat mozgósítva igyekeztek hozzájutni az első szállítmány koronavírus elleni vakcinákhoz. Mára viszont olyannyira alábbhagyott az ügybuzgalmuk, hogy milliószámra hajítják a kukába a fel nem használt és lejárt oltóanyagokat. Annak ellenére, hogy közben alig van olyan ország, amely elérte volna a járvány leküzdéséhez szükséges nyájimmunitást, a világ lakosainak egyharmada nem jutott hozzá még egyetlen dózis vakcinához sem, a vírus pedig újult erővel nyomul előre.
A világon naponta közel egymillió ember fertőződik meg valamilyen nemi úton terjedő betegséggel, de ezek felderítése az átlagos fertőzéseknél is nehezebb. Ez most különösen aggasztó, mert egyre nő azoknak az esetleírásoknak a száma, amelyek arra utalnak, hogy a majomhimlő elsősorban a homo- és biszexuális férfiak között terjed. A szakértők közül mind többen gondolják úgy, hogy a majomhimlő jelenleg egy nemi úton terjedő betegség, és hogy emiatt még nehezebb lesz megfékezni a járványt, mint gondolták.
Egy hónap alatt majdnem nyolcszorosára nőtt a majomhimlős esetek száma a világban, a tavasszal kezdődött járvány így egyre ijesztőbb méreteket ölt. A hatóságok és a kormányok is egyre komolyabban veszik a vírus jelentette fenyegetést, Amerikában magánlaborokat is bevontak a PCR-tesztek értékelésébe, és sok helyen megkezdték az oltóanyagok felvásárlását, sőt kiosztását is. Jelenleg úgy tűnik, hogy a majomhimlő jobban terjed a több szexuális partnerrel érintkezők, azon belül is a férfiak körében. Halálesetről továbbra sincs hír.
Csak a népegészségügyi termékadó-bevételek nőttek, a lakosság egészségi állapota nem javult az elmúlt tíz évben, pedig nem csak forrásteremtési oldalon fűzött nagy reményeket a kormány a 2011-ben bevezetett csipszadóhoz. Július 1-jétől ugyanakkor még több termék kerül a neta hatálya alá, az eddigiek után fizetendő adó mértéke pedig emelkedik. A neta-bevételekből elvileg népegészségügyi célokat is finanszíroznának, ám hogy ez így van-e, azt lehetetlenség kideríteni.
Az elmúlt évtizedekben világszerte drasztikusan megnőtt a bőrrákosok száma, viszont az utóbbi években úgy látszik, hogy több országban, köztük hazánkban is megállt az esetszámok emelkedése. A bőrdaganatok kialakulásában döntő szerepet játszik az UV-sugárzás, ami ráadásul az évtizedek során halmozódik és összeadódik, roncsolva a bőrsejtek DNS-ét. A napfény hasznos is, szükséges a D-vitamin-termeléshez, de ehhez nyáron bőven elég napi fél óra is a napon. Most több ENSZ-szervezet közösen fejlesztett egy mobilapplikációt, hogy helyi információkat szolgáltasson az ultraibolya-sugárzás aktuális szintjéről, és arról, szükséges-e napvédőt használni.
Hiába vannak sokkal többen beoltva koronavírus ellen, mint tavaly ilyenkor, a fertőzöttek száma most duplája az akkorinak. Elsősorban Nyugat-Európában látszanak a vírus felfutásának első jelei, ráadásul a most terjedő variánsok minden bizonnyal valamelyest kerülik az immunvédelmet. Szakértők figyelmeztetnek: a tesztelések ritkulásával és a járványfelügyelet lanyhulásával veszélybe kerülhet az országok azon képessége, hogy észleljék az új mutációkat és gyorsan reagáljanak azokra. Attól tartanak, hogy mindez újabb járványhullámokat generálhat, az év későbbi részében, ismét komoly terhelést róva az egészségügyi rendszerekre.
A COVID-19-ből a legtöbb fertőzött általában egy-két hét alatt felgyógyul, ám azoknak a szervezetében, akikben a vírus hosszú ideig jelen van, és akár még valamilyen súlyosabb krónikus betegségben is szenvednek, akár új vírusvariációk is kifejlődhetnek. Feltételezések szerint a SARS-CoV-2 alfa és omikron változatai is ilyen hosszan fennálló fertőzésekből származhattak.
Európa a majomhimlő-járvány kitörésének epicentrumává vált, 25 európai országban több mint 1500 esetet azonosítottak, ezek globális szinten a megbetegedések 85 százalékát teszik ki. Afrikán kívül még senki nem halt bele a majomhimlőbe, de az Egészségügyi Világszervezet szerint a fertőzés nyáron tovább terjed majd Európában.
Hiába csendesedett el a koronavírus-járvány, az egészségügy képtelen lesz visszaállni a megszokott kerékvágásba, mert egyszerűen nincs elegendő ápoló. Sok kórház a működőképességét is csak bérnővérekkel képes fenntartani. A koronavírus-járvány alatt végletekig kizsigerelt, kiégett szakdolgozók közül az idősek alig várják, hogy nyugdíjba mehessenek, a fiatalabbak közül pedig akár több százan is lesznek majd, akik a magánszférába igazolnak, külföldre mennek, vagy egyszerűen elhagyják a pályát, május végén ugyanis megszűnt a felmondási tilalom.
A szakértők egyelőre inkább úgy gondolják, hogy a majomhimlő nem okoz világjárványt. Ezt azonban még WHO-nál sem tudják biztosan, ugyanis nem világos, miért terjed most gyorsan a vírus, amit már csaknem kéttucat országban félezernél is több esetben erősítettek meg Európában és Észak-Amerikában május eleje óta. A fertőzöttek többsége homo- vagy biszexuális fiatal férfi, a szakértők hangsúlyozták azonban, hogy ez nem a melegek betegsége. A fertőzés eddig mindenkinél enyhe lefolyású volt Európában, egyetlen halálesetet sem jelentettek. A majomhimlő ellen is véd a himlő elleni oltás, és sok ország be is vásárol most belőle.
Rengetegen, csaknem 56 ezren várnak országszerte valamilyen előjegyzett műtétre hivatalosan, a központi műtéti várólista adatbázis szerint. A valóságban ennél is többen lehetnek, akiket meg kellene operálni, mert a kórházak egy része egyszerűen nem tölti fel a várakozók adatait, hiába kötelező. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint jelenleg sem az orvosoknak, sem a kórházaknak nem érdekük a várólisták lefaragása, de az ápolóhiány is akadályozza ezt. A Kórházszövetség elnöke, Ficzere Andrea szerint a 13,6 milliárdos várólistaprogrammal már elindult a pozitív irányú változás.
A koronavírus-pandémia sokkhatásaként a világon mindenütt kevesebb gyereket vállaltak a párok. Magyarországon ez a tendencia azonban gyorsan megfordult, és a születési trend visszaállt a korábbi pályára még a járvány alatt. Az abortuszoknál folytatódott a járvány előtti csökkenő tendencia, míg a császármetszésekben és a magzati halálozásban kifejezetten pozitív változást hozott a COVID-19 hazánkban – derül ki a Közgazdaságtudományi Intézetnek a járvány társadalmi-gazdasági hatásait elemző Fehér Könyvéből.
Még soha nem fordult elő annyi majomhimlős megbetegedés Európában, mint az utóbbi hetekben, és az amerikai kontinensen is nő a fertőzöttek száma. Egyelőre nem tudni, hogy járványról van-e szó, de mivel több mint 40 éve világszerte abbahagyták a himlő elleni védőoltásokat, így akár egy újabb világjárvány is potenciális veszély lehet, ezért a WHO is szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. Ami biztos, hogy a majomhimlő ellen létezik vakcina, de nincs specifikus kezelés; emberről emberre nehezebben terjed, mint a hagyományos himlő (legalábbis jelenleg), és annál jóval kevésbé halálos.
Nem állunk jól világszinten a Covid-oltásokkal, így nem teljesül a WHO ambiciózus célja, hogy 2022 közepére a világ lakosságának 70 százaléka be legyen oltva koronavírus ellen. Ez még sok fejlett országban sem sikerült, nemhogy a szegény országokban, ahol bőven 20 százalék alatti az átoltottság. Amíg pedig nincs mindenki biztonságban, addig senki sincs biztonságban, tartja a WHO, amely így egyelőre nem jelentette be a világjárvány végét.
Szinte biztos, hogy Magyarországot sem kerülik el a koronavírus Dél-Afrikában felfedezett variánsai, amelyeket már Európa több országában is kimutattak. A BA.4 és a BA.5 mutánsokat a WHO az aggodalomra okot adó változatok között tartja számon a többi omikron-alfajjal együtt. „Az új SARS-CoV-2-változatok a jelek szerint nagyjából félévente váltják egymást, de a tudósok már csak azt figyelik, okoznak-e súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedéseket” – magyarázza Kemenesi Gábor virológus. Szerinte jelenleg minden eszközünk megvan ahhoz, hogy biztonságban legyünk a Covid-19-től.
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A hét híreit még átjárta a múlt héten bejelentett adóemelés. Milyen hatása lehet a tranzakciós illeték növekedésének?...
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklsitben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
