Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök helyzete a 2023 októberi terrortámadás előtt sem volt éppen fényes: a populista politikus már a kormányfői pozíciót is csak nagy nehézségek árán tudta bezsebelni, mostanra pedig szinte már az is kérdéses, hogy békés úton fog-e távozni a hatalomból. Nézzük, milyen tényezők befolyásolták az elmúlt egy évben az izraeli politikai életet.
Az amerikai demokrata szavazókat és politikusokat hidegzuhanyként érte Joe Biden és Donald Trump elnökjelöltek múlt pénteki vitája: a regnáló elnök erőtlennek, fáradtnak tűnt, sokszor a saját mondandójába zavarodott bele. Hamar el is indultak a találgatások arról, hogy egyáltalán alkalmas-e egy szuperhatalom irányítására. A demokraták jelöltje most az ABC adásában George Stephanopoulosnak adott interjúban próbált meg tiszta vizet önteni a pohárba.
Az elmúlt hetekben ismét előtérbe került az ukrán fegyveres erők egyik legkomolyabb hiányossága: egyszerűen nem rendelkeznek kellő számú légvédelmi fegyverrel ahhoz, hogy hatékonyan védekezzenek az orosz légierő és rakétatüzérség támadásai ellen. Moszkva valószínűleg észlelte is ezt a problémát, hiszen az elmúlt időszakban ismét megszaporodtak a légicsapások, ezúttal azonban nem a lakosság és az energetikai hálózat, hanem olyan komolyabb stratégiai célpontok, mint a vasútvonalak és a repülőterek ellen. Nézzük, mi a helyzet most az ukrán légtérben.
Az ukrán vezérkar múlt héten közölte, hogy Oroszország új fegyvert vetett be a Krím-félszigeten: a gyengélkedő SZ-400-as légvédelmi rendszereket a csúcsmodern SZ-500 Prométheusszal egészítették ki, ami Moszkva szerint lényegében minden repülő célpont ellen hatékony. Nézzük, mit lehet eddig tudni az oroszok új csodafegyveréről.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta minden bizonnyal a legnagyobb léptékű békekonferencia futott le június 15-16-án Svájcban. Az ukránok által összehívott csúcstalálkozóra eredetileg 160 ország delegáltjait invitálták meg, végül azonban mindössze száz vendég képviseltette magát. De mi is lehetett Volodimir Zelenszkij ukrán államfő célja a konferenciával, és sikerült-e ezeket a célokat elérni?
Az elmúlt két hétben látványosan felpörögtek az események Izrael és a libanoni Hezbollah iszlamista szervezet között: a terroristák két napja példátlan rakétatámadást indítottak Izrael északi területei ellen, Jeruzsálem pedig több válaszcsapással reagált. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) parancsnoksága szerint készen állnak arra, hogy bevonuljanak Libanon déli részébe, a gázai harcok intenzitásának csökkenésének hála ráadásul most már az erők megosztása miatt is kevésbé kell aggódniuk. De milyen valószínűséggel robbanhat ki egy újabb háború és milyen esélyekkel indulhat a Hezbollah a világ egyik legprofibb fegyveres ereje ellen? Nézzük.
Hétfő este érkezett a hír, hogy a Gázai övezetet irányítása alatt tartó iszlamista Hamász nyitottnak mutatkozik az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom által kidolgozott új tűzszüneti megállapodás iránt. A hónapok óta finomítgatott tervezet elfogadása ugyanakkor nemcsak a gázai palesztin lakosság és a még életben lévő izraeli túszok számára lenne kulcsfontosságú, de Joe Biden amerikai elnök halványuló támogatottságának is új löketet adhat. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ugyanakkor még megtorpedózhatja a tervezetet.
Ukrán források szerint vasárnap egy tengeri drón eltalált és elsüllyesztett egy orosz hadihajót. Az akcióról egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot, ugyanakkor egyre valószínűbb, hogy Moszkva egyik kifejezetten modern, Bjkov-osztályú korvettjét szerelték le. Mit tudunk a hajóról és mit is jelent ez az orosz flottára nézve? Lássuk.
Emmanuel Macron francia államfő csütörtök este váratlanul bejelentette, hogy majd két évnyi hallgatás után mégis eleget tesz Ukrajna kérésének és átad néhány Mirage 2000-es vadászbombázót Kijevnek. A francia Dassault által fejlesztett gépnek az ukrán pilóták valószínűleg örülni fognak, hiszen a NATO egyik legjobb negyedik generációs vadászbombázójáról van szó. Lássuk, mit is tud.
Amikor május elején orosz csapatok kezdtek el behatolni az Ukrajna északkeleti részén fekvő Harkiv megyébe, sokan úgy gondolták, hogy elérkezett a Kijev által is sokat emlegetett nyári offenzíva ideje, és hamarosan az ország második legnagyobb települése is ostrom alá kerülhet. Ehhez képest mostanra úgy tűnik, nemcsak az orosz offenzíva akadt meg, de az ukránok is átmentek kisebb ellentámadásokba. Nézzük, mi lehetett Moszkva célja a harkivi támadással és milyen irányba mozoghatnak a frontvonalak a következő hetekben.
A héten 145-re emelkedett azon ENSZ-tagállamok száma, amelyek elismerik Palesztinát, mint önálló államot. A palesztin államiság kérdése a 20. század óta foglalkoztatja a világot, a tavaly október óta tartó izraeli-palesztin konfliktus azonban új löketet adott a függetlenségi törekvéseknek. De milyen problémákkal is kell szembenéznie a palesztin nacionalizmusnak és miért okoz az államiság kérdése fejtörést a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértőknek? Nézzük.
A múlt hét során kezdtek el szivárogni az információk arról, hogy Magyarország új vadászrepülőgépek beszerzését tervezi. Bár a honvédség egyelőre nem erősítette meg ezeket az információkat, nagyon úgy tűnik, hogy a kiválasztott gépek az eddig is szolgálatban álló JAS-39 Gripenek legújabb, E jelzésű variánsai lesznek. De miben is tér el ez a variáns az eddig használt C variánstól? Nézzük.
Hétfőről keddre virradóan az Izraeli Védelmi Erők (IDF) csapatai megkezdték a Gázai övezet déli részének ostromát. Az Egyesült Államok, illetve Jeruzsálem több nyugati szövetségese is felszólította a zsidó államot arra, hogy a térségben élő civilek evakuálásáig, valamint a humanitárius helyzet rendezéséig ne indítson katonai akciót, most azonban nagyon úgy tűnik, hogy csak minimálisan sikerült nyomást gyakorolniuk Izraelre.
Az amerikai pénzcsapok újranyitása valószínűleg Európát is arra fogja sarkallni, hogy ismét növelje az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékét, ugyanakkor jó esély van arra is, hogy Kijev a lőszerkészletek feltöltése után ismét elkezdjen új fegyvertípusokért házalni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „bevásárlólistáján” számos olyan eszköz is szerepel, amihez mindezidáig nem jutottak hozzá a csapatok. Ezek közül gyűjtöttünk össze négyet.
Szerdán jelentette be az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma, hogy véglegessé vált az AS-90-es önjáró lövegek leváltására tervezett RHC-155-ösök tendere. A csúcsmodern önjáró löveg élesben már idén bemutatkozhat Ukrajnában és számos olyan újítást tartalmaz, ami gondot okozhat az oroszoknak.
A napokban ismét elszaporodtak a Krím-félszigetet érő ukrán rakétacsapások. Egyes elemzők szerint Kijev a szárazföldi útvonalak elvágásával, a fekete-tengeri orosz flotta elleni támadásokkal és a légvédelmi rendszerek kilövésével lényegében megkezdte a 2014-ben megszállt terület ostromát. Ukrajnának a jelenleg rendelkezésre álló szárazföldi eszközöket és a frontvonal állapotát figyelembe véve lényegében semmi esélye nincs arra, hogy valódi inváziót indítson a félsziget ellen, a harcok így a levegőre és a tengerre korlátozódnak. Nézzük, milyen fegyvereket vethet be Moszkva a támadások kivédésére.
Amikor Irán az április 1-jei damaszkuszi légicsapás után bejelentette, hogy bosszút fog állni Izraelen, több lehetséges forgatókönyvről is olvasni lehetett a sajtóban, az egyik legnépszerűbb pedig az volt, mely szerint Teherán drónok, rakéták és robotrepülőgépek (cirkálórakéták) tömeges bevetésével fogja megpróbálni túlterhelni a zsidó állam légvédelmét. A végeredmény Irán számára inkább kiábrándító lehetett, ebben azonban számos tényező közrejátszott. Nézzük, melyek azok.
Vasárnap szinte a semmiből érkezett az a hír, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egy dandáron kívül minden katonáját kivonja a Gázai övezetből. Jeruzsálem október óta igyekszik felszámolni az övezetet irányító Hamászt, most mégis úgy tűnik, hogy ha csak ideiglenesen is, de felhagy a terület ostromával. Cikkünkben végigvesszük azokat a tényezőket, amelyek ehhez a döntéshez vezettek.
Az orosz-ukrán háború bő két éve alatt alig telt el olyan hónap, amikor nem érkeztek hírek az orosz Fekete-tengeri Flottát ért veszteségekről. Cirkálórakétákkal lőtt kikötők, Bayraktar és Magura drónok keserítik meg az orosz tengerészek életét, sőt, az ukránok a mai napig állítják, hogy a flotta előző parancsnoka, Viktor Szokolov életét vesztette egy tavaly szeptemberi támadásban. De mekkora az orosz flotta tényleges vesztesége? Nézzük.
Hétfő délután érkezett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bejelentése, mely szerint több mint harminc év kihagyás után újraindítanák az iraki atomprogramot. Bár Bagdad most az elmúlt évekhez képest aránylag stabil korszakát éli, ez távolról sem jelenti azt, hogy egy atomreaktor felhúzása problémamentes ötlet lenne. A NAÜ kétes megítélésétől kezdve az iraki politikai helyzeten át a reaktor biztonságának szavatolásáig összeszedtük a legfontosabb buktatókat az ötlettel kapcsolatban.
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
