Agrárszektor Konferencia 2022

Szüneteinkben szendvicsekkel, édes-sós süteményekkel és hideg-meleg italokkal, frissítőkkel várjuk Önöket a helyszín több pontján!
A reggeli kávészünet kiemelt támogatója a Bonafarm Csoport.

A történelmi méretű idei aszály is rávilágított arra, hogy a hazai agrárium szereplőinek is szembesülniük kell a klímaváltozás drasztikus következményeivel. Arra kell számítaniuk, hogy a szélsőséges időjárási tényezők egyre többször és egyre nagyobb mértékben gyakorolnak hatást gazdálkodásukra. A szekció arra keresi a választ, hogy rövid és hosszabb távon milyen további, agrárgazdaságot érintő klimatikus változások várhatók, illetve ezekre hogyan lehet felkészülni és mit kell tenni kivédésük érdekében. Emellett szó lesz arról is, hogy az időjárási és a piaci körülmények miként hatottak azokra a terménypiacokra, amelyek az egész élelmiszergazdaság helyzetét meghatározzák. Ezért alapvető fontosságú, hogy - elsősorban a gabonapiacon - milyen ártrendek várhatók a jövőben, illetve hogyan változnak a termeléssel és az értékesítéssel összefüggő feltételek és lehetőségek.

- Hogyan hat a klímaváltozás a magyar agrárgazdaságra? 
- Milyen további drasztikus következményekre kell felkészülniük a piaci szereplőknek? 
- Hogyan lehet kivédeni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait? 
- Meddig tart az árrobbanás a gabonapiacon? 
- A rendkívüli körülmények között mely tényezőkre kell nagyon figyelni a gabonatermelésben és -értékesítésben? 

Szüneteinkben szendvicsekkel, édes-sós süteményekkel és hideg-meleg italokkal, frissítőkkel várjuk Önöket a helyszín több pontján!
A délelőtti kávészünet kiemelt támogatója a Gallicoop.

Az orosz-ukrán háború következményeként gyorsan változik az a makrokörnyezet, amely az agrárgazdasági vállalkozások hitelfelvételi és finanszírozási lehetőségeit is döntően meghatározza. A gazdálkodást vágtató infláció, látványosan gyengülő forint, növekedésnek indult hitelkamatok és megugró költségek között kell folytatni, és az agrárium pénzügyi helyzetét az idei súlyos aszály is nehezíti. A kormány a rendkívüli helyzet miatt az agráriumban már döntött arról, hogy jövő évig tartó hitelmoratóriumot léptet életbe, és az ágazati szereplők kedvezményes hitelekhez is hozzájuthatnak. A szekció azt járja körbe, hogy a válsághelyzet miként hat az agrárgazdaság finanszírozhatóságára, miként változnak a banki követelmények és várhatók-e további hitelkönnyítések.

- Hogyan változhat az agrárgazdaságot is érintő makropálya a következő időszakban? 
- Milyen hitelfeltételekre és kamatkörnyezetre lehet számítani az agrárfinanszírozásban? 
- Az új helyzetben milyen követelményeket támasztanak az agrárhitelezésben a bankok? 
- Hogyan hat a hitelmoratórium az agrárvállalkozások tevékenységeire? 
- Várhatók-e további állami könnyítések az agrárhitelezésben? 
- Melyek most az agrárfinanszírozás legolcsóbb és leghatékonyabb megoldásai? 

Hallgassa meg kényelmesen utolsó délelőtti előadásainkat vagy legyen ott elsőként délutáni programunkon. Az ebédszünetre szánt 3 órás idősávba a szakmai program, a kényelmes ebéd és a networking is belefér.

Az ebédet a szálloda 2 éttermében és kinti foodtruckjainknál is fogyaszthatja. Utóbbi 11 órától várja a mexikói és BBQ ételek kedvelőit a szálloda bejárata melletti kinti részen.

Elképesztően extrém körülmények alakultak ki az idén a takarmányozásban, mivel az ágazati szereplőknek nem csak költségnövekedéssel, illetve árrobbanással, hanem az aszály miatt soha nem látott áru-, illetve alapanyaghiánnyal is szembesülniük kell. A szekció fő témáját az adja, hogyan lehet ilyen körülmények között biztosítani az állattenyésztők takarmányellátását, milyen árviszonyokra lehet számítani 2023-ban, illetve melyek lehetnek a leghatékonyabb túlélési megoldások a rendkívüli piaci helyzetben. A szekcióban a meghatározó hazai takarmánygyártók képviselői ismertetik prognózisaikat az állattartókat érintő takarmánypiaci trendekről.

- Milyen hatásai lehetnek a rendkívüli gabonahelyzetnek a jövő évi takarmánypiacra? 
- Hogyan alakulhatnak a takarmányárak az orosz-ukrán háború árnyékában? 
- Lesz-e Magyarországon elegendő takarmány a következő betakarításig? 
- Számíthatunk-e állami támogatásokra a takarmánykrízis enyhítésére? 
- A takarmányozásban milyen túlélési megoldásokat választhatnak az állattartók?

A szakmai program ezen része csak a helyszínen érhető el, online nem közvetítjük.

A precíziós gazdálkodás és a digitalizáció ma az egyik legperspektivikusabb terület az agráriumban, és a hatékonyságot tekintve kitörési lehetőséget jelenthet a legtöbb hazai agrárvállalkozás számára is. Az élesedő verseny miatt azt is látni kell, hogy hosszabb távon alulmaradhatnak a piaci versenyben azok a gazdálkodók, akik nem veszik át a folyamatosan megújuló precíziós és digitalizációs fejlesztéseket. A technikai előrelépést 2023-tól könnyítheti, hogy a precíziós gazdálkodás erősítése kiemelt figyelmet kap a 2023-tól induló új uniós Közös Agrárpolitikában, és az ilyen irányuló modernizációs törekvéseket prioritásként kezeli a kormány agrárpolitikája is. A szekció azt mutatja be, milyen lehetőségek nyílhatnak a precíziós és agrárdigitalizációs beruházásokra 2023-tól, melyek a fejlesztések új irányai, illetve milyen költségekkel és jövedelemnövekedéssel kalkulálhatnak a termelők?

- Milyen precíziós és digitalizációs fejlesztésekre nyújt lehetőséget 2023-tól az új KAP? 
- Milyen támogatásokat lehet igénybe venni a precíziós gazdálkodásban? 
- Magyarországon milyen precíziós és agrárdigitalizációs fejlesztésekbe érdemes fektetni? 
- Kinek éri meg a precíziós gazdálkodás, és milyen többletjövedelemre lehet számítani? 
- Melyek ma a precíziós és digitalizációs fejlesztések legújabb trendjei? 

A szakmai program ezen része csak a helyszínen érhető el, online nem közvetítjük.

Hatalmas kihívásoknak lehetünk tanúi a növényvédelemben, ahol egyre erőteljesebben feszülnek egymásnak a hatékonysági és a fenntarthatósági szempontok. Az Európai Unió a növényvédőszer-használat csökkentését irányozza elő, az orosz-ukrán háború miatti új gazdasági és élelmiszerpiaci helyzet viszont a mezőgazdasági termelés növelését kényszeríti ki, amelyhez továbbra is szükség lesz az észszerűen és szabályosan felhasznált növényvédő szerekre. A szekció azzal foglalkozik, milyen előírásokra számíthatnak a gazdálkodók jövőre, illetve a következő években, és napirendre kerülhet-e az uniós növényvédő szerekre vonatkozó csökkentési elképzelések felülvizsgálata. A szakértők kitérnek arra is, hogy rövid távon mi lehet egyes engedélyezett termékek – például a glifozát – sorsa, illetve a gazdálkodók milyen új növényvédő szerekkel és technológiákkal találkozhatnak a hazai piacon. A szekció külön is felhívja a figyelmet arra, milyen kockázatokat vállalnak a gazdálkodók, ha hamisított növényvédő szereket használnak.

- Mit írhat elő az Európai Unió a növényvédőszer-használatban a magyar gazdálkodók számára? 
- Az általános drágulási hullámban hogyan változhatnak az egyes kultúrákban a növényvédelmi költségek? 
- Továbbra is engedélyezik-e az egyik legelterjedtebb gyomirtóként használt glifozátot? 
- Milyen alternatívát nyújthat a gazdálkodóknak a biológiai növényvédelem? 
- Milyen új növényvédő szerekkel és technológiákkal találkozhatunk jövőre a hazai piacon? 
- Mekkora kockázatot jelentenek a termelők számára a hamisított növényvédő szerek?

A szakmai program ezen része csak a helyszínen érhető el, online nem közvetítjük.

Az egekbe szökő földgázárak és előállítási költségek ellehetetlenítették az európai nitrogénműtrágya-gyártást, és az orosz-ukrán háború hatására jelentősen nőtt az egyéb hatóanyagú termékek ára is. Az európai műtrágyagyárak nagyrészt leálltak, ezért a csillagászati árak és a tényleges áruhiány együttesen fenyegetik a magyar gazdákat is. A szekció azzal foglalkozik, milyen kínálati és árviszonyok jellemezhetik az európai műtrágyapiacot a következő időszakban, és a műtrágyabeszerzéseknél most melyek lehetnek a legjobb stratégiák a mezőgazdasági termelők számára. Szó lesz arról is, hogy az egyes növénykultúrákban milyen következményekkel járhat, ha a gazdálkodók drasztikusan visszafogják a műtrágyázást. A szekció kiemelten foglalkozik azzal is, hogy az elszabadult energiarák miatt az ágazati szereplőknek mivel kell szembesülniük, illetve milyen árak és trendek várhatók a magyar energiapiacon.

- Lesz-e áruhiány műtrágyákból Magyarországon az orosz-ukrán háború miatt? 
- Hogyan alakulnak a következő időszakban a magyarországi műtrágyaárak? 
- Miként védhetik ki a drasztikus műtrágyadrágulást a termelők? 
- Lehet-e észszerűen csökkenteni a műtrágyafelhasználást az egyes növénykultúrákban? 
- Milyen következményekkel járhat a terméseredményekre s műtrágyázás drasztikus visszafogása?

Szüneteinkben szendvicsekkel, édes-sós süteményekkel és hideg-meleg italokkal, frissítőkkel várjuk Önöket a helyszín több pontján!
A délutáni kávészünet kiemelt támogatója a Bonafarm Csoport.

Viszontagságos időszakot élnek át a hazai állattenyésztők, hiszen takarmány- és energiaköltségeik drasztikusan emelkednek, miközben az aszály miatt idén legelőik kiszáradtak, az állatbetegségek pedig továbbra is komoly nehézséget okoznak a számukra. A szekció fő témáját az adja, mit tehetnek az állattartók annak érdekében, hogy átvészeljék a kritikus időszakot, a túléléshez igénybe vehetnek-e további rendkívüli uniós és hazai támogatásokat, illetve a jövedelmezőség fenntartásához vagy megteremtéséhez milyen egyéb eszközök állnak rendelkezésükre. A szekció kitér arra is, hogy hosszabb távon fenntartható-e a magyar, illetve az uniós állattenyésztés, és milyen beruházásokat érdemes/kell végrehajtani az életképesség megőrzéséhez.

- Meddig folytatódik a költségemelkedés a hazai állattenyésztésben? 
- Igénybe vehetnek-e újabb támogatásokat az állattartók a veszteségek csökkentésére? 
- Milyen állattenyésztési beruházásokra van szükség a versenyképesség fenntartásához? 
- Milyen veszélyt jelenthetnek az európai állatvédő mozgalmak a magyar állattenyésztésre? 
- Hosszabb távon érdemes-e befektetni, van-e jövője az európai állattenyésztésnek?

A szakmai program ezen része csak a helyszínen érhető el, online nem közvetítjük.

Rendkívüli időszakot élnek át ma a hazai élelmiszeripari vállalkozások, mert meghatározó költségelemeik drasztikusan drágulnak, miközben kiszámíthatatlanná vált, hogy az elkerülhetetlen élelmiszerár-emelések hatására mennyire fogják vissza vásárlásaikat a fogyasztók. A szekcióban résztvevő szakértők részletes elemzik, milyen túlélési esélyek kínálkoznak a meghatározó iparágak vállalkozásai számára, milyen támogatási lehetőségekre számíthatnak és miként változnak a velük szemben támasztott kereskedelmi elvárások. Szó lesz arról is, hogyan alakul ma az értékmegoszlás az élelmiszertermelési láncban, és ez miként befolyásolja az egyes piaci szereplők helyzetét.

- Meddig tart még a drasztikus alapanyagdrágulás az élelmiszeriparban? 
- Az élelmiszerdrágulás miatt hogyan változnak a hazai élelmiszervásárlási szokások? 
- Milyen új támogatási lehetőségek jöhetnek 2023-tól az élelmiszeripar számára? 
- Hogyan oszlanak meg az értékteremtési arányok az élelmiszerláncban? 
- A rendkívüli piaci helyzetben miként tarthatják fenn jövedelmezőségüket az élelmiszeripari vállalkozások? 

A szakmai program ezen része csak a helyszínen érhető el, online nem közvetítjük.

Forradalmian új lehetőség a mezőgazdaságban – ezen belül is főként a növényvédelemben – a drónhasználat, amely javíthatja a kijuttatott hatóanyagok hatékonyságát, így költségmegtakarítást jelenthet a gazdálkodóknak. A drónhasználatot lehetővé tévő hazai szabályozás már rendelkezésre áll, de még több fontos tényező is elengedhetetlen ahhoz, hogy a drónok a mezőgazdaságban elterjedjenek. A megfelelő eszközök mellett többek között szakképzett drónkezelők kellenek, illetve szükség van olyan engedélyezett növényvédő szerekre is, amelyeket drónokkal is ki lehet juttatni. A szekció azt járja körbe, melyek lehetnek a mezőgazdasági drónhasználat legfontosabb szempontjai és a drónos növényvédelem milyen konkrét előnyöket nyújthat a növénytermelő gazdálkodóknak. Másik kiemelt témaként a szekció kitér arra is, hogy a gyökeresen megváltozott piaci és gazdasági helyzet milyen kihívásokat okoz a hazai kertészetekben, illetve az ágazati vállalkozások milyen támogatási és fejlesztési lehetőségeket használhatnak ki a következő években.

- Mit tartalmaz a drónhasználatról szóló hazai szabályozás? 
- Milyen drónokat lehet használni a növényvédelemben, és ezek mennyibe kerülnek? 
- Hogyan lehet drónkezelői szakképzettséget szerezni? 
- Milyen növényvédő szereket lehet kijuttatni drónokkal? 
- Mely növénykultúrákban érdemes alkalmazni drónokra alapozott növényvédelmet? 
- A drónos növényvédelem mekkora költséggel jár, és mekkora hasznot hozhat a gazdálkodóknak?
- Milyen módon védhetik ki a kertészetek az energiaválság kedvezőtlen hatásait?
- Milyen változásokra lehet számítani a zöldség- és a gyümölcspiacon?
- Melyek lehetnek a kertészetekben a következő évek legjobb fejlesztési-beruházási lehetőségei?
- Milyen kertészeti támogatások várhatók a 2023-tól kezdődő új uniós Közös Agrárpolitikában?

A szakmai program ezen része csak a helyszínen érhető el, online nem közvetítjük.

Egyre inkább feladja a leckét az időjárás a gazdálkodóknak, mert az eredményes növénytermelésben a korábbiaknál sokkal nagyobb jelentősége lehet a megfelelő vetőmagok kiválasztásának. A szekció azt határozza meg, melyek lehetnek azok a legfontosabb szempontok, amelyeket az egyes növénykultúrákban a vetőmagok felhasználásánál figyelembe kell venni. A szakértők kitérnek arra, melyek az új növényfajták és hibridek nemesítésének fő irányai, milyenek ma a vetőmagokkal szembeni legalapvetőbb elvárások, illetve az aszály és a drasztikus költségnövekedés miként hat a vetőmagok előállítására és felhasználására a hazai mezőgazdaságban. Emellett a szekció foglalkozik napjaink egyik legsürgetőbb problémájával, a generációváltással és gazdaságátadással is. Szó lesz arról, milyen változásokat hozhat a 2023. január elsején hatályba lépő gazdaságátadási törvény, melyek ma a generációváltást leginkább nehezítő körülmények, illetve melyek a sikeres generációváltás legjobb példái.

- Lesz-e elég vetőmag tavasszal az aszály és a rendkívüli világpiaci helyzet miatt? 
- Mennyivel drágábban juthatnak vetőmagokhoz a hazai gazdálkodók? 
- Mit vessünk, hogy kivédhessük az aszály drasztikus hatásait? 
- A klímaváltozás hogyan befolyásolja a vetőmagokkal szemben támasztott követelményeket? 
- Milyen kockázatai vannak annak, ha nem fémzárolt vetőmagokat vetnek el a termelők?
- Mit tartalmaz a 2023-tól hatályos gazdaságátadási törvény?
- Kinek, mekkora gazdaságot lehet átadni, és ez mennyibe kerül?
- Melyek a generációváltás továbbra is meglévő legnagyobb akadályai?
- Melyek a sikeres generációváltás legtanulságosabb példái?

Az idei súlyos aszály miatti gazdálkodói veszteségek a korábbiaknál is fontosabbá teszik az őszi agrártámogatási előlegfizetést, amelyet október 17. és november 30. között hajt végre a Magyar Államkincstár. A szekció beszámol arról, hogy az egyes jogcímeken mennyi támogatáshoz juthatnak idén az ágazati szereplők, illetve hogyan folytatódnak a kifizetések 2023-ban és melyek a kincstár támogatásfolyósítással kapcsolatos újabb tervei. Így információk hangzanak el arról, milyen feltételekkel várhatóan mennyi támogatáshoz juthatnak a termelők 2023-ban.

- Mennyi agrártámogatási előleget kaphatnak a termelők 2023-ban? 
- Mikor fizetik ki a még hátralévő idei agrártámogatásokat? 
- Melyek a Magyar Államkincstár kifizetési tervei 2023-ban? 
- Hogyan változhatnak jövőre a támogatáshoz jutás feltételei és követelményei? 

Olyan nagy horderejű változások zajlanak ma a világban, amelyek visszafordíthatatlanul meghatározhatják a jövő agrárgazdaságát Európában, így Magyarországon is. Az agráriumot érintő fejlesztési, befektetési döntések szempontjából is fontos, milyen perspektívái lehetnek hosszabb távon a hazai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. A szekció neves szakértők segítségével annak bemutatására vállalkozik, hol lehet a helye Európai térképén a magyar agrárgazdaságnak, mely ágazatok és iparágak lehetnek igazán perspektivikusak és milyen tevékenységekbe érdemes fektetni a következő időszakban.

- Melyek azok a tényezők, amelyek hosszabb távon is meghatározzák a magyar agrárium jövőjét? 
- Melyek lehetnek a legperspektivikusabb területek a hazai agrárgazdaságban? 
- Milyen ágazatokba érdemes befektetni, milyen fejlesztési döntéseket érdemes meghozni? 
- Hosszabb távon mely gazdálkodók lehetnek versenyképesek és sikeresek a hazai és a nemzetközi piacon?

Idén 9 kategóriában ismerjük el a legkiemelkedőbb hazai teljesítményeket!

A Portfolio Csoport idén is díjazza a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, az Agrárszektor 2022 Konferencián. A nyerteseket rangos szakmai zsűri választja ki, akik döntenek:

az év női agrárvállalkozójáról
az év fiatal agrárszakemberéről
az év kertészetéről
az év állattenyésztőjéről
az év növénytermelőjéről
az év agrárinnovációjáról,
az év agrárberuházásáról,
a Zsűri különdíjának, valamint
a Portfolio Agrárgazdaságért díj győzteséről.

A díjakat a november 30-án ünnepélyes keretek között adjuk át.

Műsorvezető: Varga Edit

Várunk mindenkit sok szeretettel a díjátadóra és a rendezvényre egyaránt.

A díjátadót követő oldott hangulatban minden adott lesz, hogy résztvevőink megvitathassák a legizgalmasabb szakmai kérdéseket és új partneri-üzleti kapcsolatok köttethessenek, vagy a meglévőket ápolják.

Az esti szórakozásról hagyományosan többféle programmal is gondoskodunk:

Üljön be kollégáival egy Casino Party-ra
Gurítson egyet a szálloda bowling pályáján
Idén a minőségi sörök, borok, pezsgők, pálinkák, ginek kedvelőire is gondoltunk
A színpadon fellép a RadioLive zenekar
Maradjanak velünk az est végéig egy éjféli töltött káposztára zárásként

Szüneteinkben szendvicsekkel, édes-sós süteményekkel és hideg-meleg italokkal, frissítőkkel várjuk Önöket a helyszín több pontján!

2023-tól lép hatályba az Európai Unió új Közös Agrárpolitikája (KAP), amely átalakított feltételek szerint osztja el az első támogatási pillérbe tartozó közvetlen kifizetéseket, ahová a legnagyobb részarányt képviselő területalapú támogatások is tartoznak. A gazdálkodóknak olyan új támogatási formákkal is meg kell ismerkedniük, mint amilyen az agroökológiai program, amellyel tovább növelhetik egy hektárra jutó támogatásaikat. A szekció részeletesen elemzi, melyek lesznek az első pilléres támogatások legjelentősebb változásai 2023-tól, a területalapú pénzeknél mekkora összeg juthat egy hektárra, és mindent egybevetve ki járhat jól és rosszul az új szabályozással.

- Melyek lesznek az egyes pilléres uniós támogatások legnagyobb változásai az új KAP-ban? 
- Több vagy kevesebb pénz juthat egy hektárra a területalapú támogatásokból? 
- Miből áll az agroökológiai program, és hogy lehet ehhez csatlakozni? 
- Az első pilléres támogatásokból mennyi pénzt szánnak a fiatal gazdákra és a termeléshez kötött támogatásokra? 
- Mit kell tenniük 2023-tól a gazdálkodóknak, hogy hozzájuthassanak az első pilléres támogatásokhoz? 
- Összességében ki járhat jól és ki rosszul az új KAP-pal az első pilléres támogatásoknál?

Szüneteinkben szendvicsekkel, édes-sós süteményekkel és hideg-meleg italokkal, frissítőkkel várjuk Önöket a helyszín több pontján!

A kormányzati kommunikáció szerint összességében 4265 milliárd forint áll rendelkezésre vidékfejlesztésre 2027-ig az új uniós Közös Agrárpolitikában (KAP), amely az eddigieknél jóval jelentősebb összegnek számít. Bár e keret egy részére az Agrárminisztérium már az elmúlt két évben kiírta a pályázatokat, több ezermilliárd forint felhasználása a következő időszakban várható. A szekcióban résztvevő szakértők azt veszik górcső alá, mikor számíthatnak támogatási kifizetésekre az eddigi pályázatok nyertesei, milyen újabb pályázatok nyílhatnak meg 2023-tól és kik lehetnek ezek kedvezményezettjei. Emellett szó lesz arról is, hogy az orosz-ukrán háború, illetve az annak nyomán kialakult rendkívüli gazdasági és piaci helyzet hogyan befolyásolja a vidékfejlesztési források felhasználását, és milyen változtatások várhatók lebonyolítási, elbírálási és kifizetési rendszerében.

- Hogyan ütemezik a nyertes pályázatok kifizetését a magyar Vidékfejlesztési Programban? 
- Milyen új vidékfejlesztési pályázatok várhatók 2023-tól? 
- Hogyan változnak a lebonyolítási, bírálati és kifizetési szempontok? 
- Melyek lesznek 2023-tól a vidékfejlesztés fő prioritásai? 
- Kiknek érdemes pályázniuk az új vidékfejlesztési forrásokra? 
- Változnak-e a pályázati feltételek az orosz-ukrán háború hatásai és a piaci árrobbanás miatt?

A szakmai program ezen része csak a helyszínen érhető el, online nem közvetítjük.

Az idei rendkívüli aszály egyértelművé tette, hogy új öntözésfejlesztési programra van szükség Magyarországon, különben egyes régiók hosszabb távon akár az el is sivatagosodhatnak. Vaskos ellentmondás rejlik például abban, hogy nagy folyóinkban hatalmas mennyiségű víz folyik át az országon, de annak töredékét tudjuk csak megtartani öntözési célokra, miközben az éghajlati szélsőségek miatt öntözés nélkül eredményes növénytermelés ma már aligha képzelhető el. A szekció azzal foglalkozik, hogy az öntözésben milyen fejlesztéseket kellene végrehajtani, ehhez milyen állami intézkedésekre, támogatásokra lenne szükség és a termelők hogyan kapcsolódhatnának be egy átfogó hazai öntözésfejlesztési programba.

- Mire kell kiterjednie Magyarországon egy új öntözésfejlesztési programnak? 
- Hogyan kellene csökkenteni az öntözést nehezítő bürokratikus terheket? 
- Mit kell tenniük a gazdálkodóknak, ha növelni akarják öntözött területeiket? 
- Mekkora beruházást jelenthet az öntözési rendszer kiépítése a szántóföldeken? 
- Milyen állami támogatások jöhetnek szóba, és ezekhez hogyan juthatnak hozzá a termelők? 
- Miként javíthatja az öntözés a növénytermelés jövedelmezőségét a különböző növénykultúrákban?

Elképesztő ütemű technikai-technológiai fejlődés zajlik a világban, és ez alól az agrárgazdaság sem vonhatja ki magát. Az innovációs megoldások gyakorlati felhasználása általában nem olcsó, de aki megismeri és alkalmazni tudja azokat, lépéselőnyre tehet szert az egyre élesebbé váló agrárpiaci versenyben. A szekció tízperces előadások keretében hét olyan agrárgazdasági innovációt mutat be, amely nem csak példaértékű lehet, hanem kézzelfogható hasznot is hozhat a gazdálkodók számára.

A szakmai program ezen része csak a helyszínen érhető el, online nem közvetítjük.

A természeti csapások ma már olyan mértékben veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést, hogy irreális kockázatot vállalnak azok a gazdálkodók, akik valamilyen módon nem biztosítják be magukat. A gyakorlatban mégis az látszik, hogy – miként az idei súlyos aszály kapcsán is kiderült - sokan egyáltalán nem kötnek biztosításokat, és más – állami, uniós támogatásokra épülő – biztosítási rendszerhez sem csatlakoznak. A szekció azt mutatja be, hogyan működik ma Magyarországon az állami agrár-kárenyhítési alap, a piaci biztosítások rendszere, illetve az úgynevezett krízisbiztosítási rendszer, amely új lehetőségként nemrég lépett életbe. A szakértők arra világítanak rá, hogy az öngondoskodás fokozásával miként csökkenthetik a gazdálkodási kockázatokat a mezőgazdasági termelők, ennek érdekében milyen hozzájárulásokat és díjakat kell fizetniük, illetve milyen támogatásokat vehetnek igénybe.

- Mekkora kockázatot vállalnak azok a termelők, akik nem kapcsolódnak biztosítási rendszerekhez? 
- Milyen természeti csapások ellen biztosíthatják be magukat a gazdák? 
- Hogyan működik Magyarországon az állami kárenyhítési alap? 
- Mit nyújtanak a piaci biztosítások, és milyen biztosítást érdemes kötni? 
- Milyen kockázatok ellen nyújthat védelmet a krízisbiztosítási rendszer? 
- Mennyit kell fizetni a különböző biztosításokért, és ehhez mekkora támogatást lehet igénybe venni?

Földindulásszerű változásokat idéz elő az általános világpiaci árrobbanás, amely a hazai földpiaci viszonyokra is hatással van. Nem csak a földárak további növekedése valószínűsíthető, hanem meglódulhatnak a gazdálkodóknak komoly terhet okozó földbérleti díjak is. Az ősszel várhatóan újabb földügyi szabályozási módosítási csomag kerül az Országgyűlés elé, a kormány pedig egy hatalmas, 300 milliárd forintos állami földértékesítési programot készíthet elő, amelyet 2023-ban hajtanának végre. A szekció a hazai földpiacot és földhasználatot érintő legfontosabb változásokat tekinti át, amelyek valamennyi földet művelő gazdálkodó tevékenységeit érinthetik.

- Hogyan hat az általános világpiaci árrobbanás a magyar földpiacra? 
- Elszabadulhatnak-e a hektáronkénti földbérleti díjak? 
- Milyen új változások léphetnek életbe a földtulajdonlásban és a földhasználatban? 
- Kik vásárolhatnak földeket a 300 milliárd forintos újabb állami földértékesítési programban?