Nagy Márton

Nagy Márton 2024. január 1. óta nemzetgazdasági miniszter, 2022 májusától gazdaságfejlesztési miniszter, korábban Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt. Okleveles közgazdász. 1998-2000 között az Államadósság Kezelő Központ makrogazdasági elemzőjeként kezdte pályafutását, majd 2000-től 2002-ig az ING vezető közgazdászaként tevékenykedett. 2002-ben csatlakozott az MNB csapatához. 2013-2015 között a jegybank Pénzügyi Stabilitásért és Hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója, valamint a Pénzügyi Stabilitási Tanács és az Európai Bankhatóság tagja volt. 2015 és 2020 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és a Monetáris Tanács tagja volt. 2015 és 2017 között a Budapesti Értéktőzsde elnöki pozícióját is betöltötte. 2020-tól a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, majd 2022-től tárca nélküli gazdaságfejlesztési miniszter, 2023-tól pedig a Gazdaságfejlesztési Minisztérium minisztere volt. 2023 decemberétől vezeti a Gazdasági Kabinetet. 2024. január 1-től a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új elnevezéssel, Nemzetgazdasági Minisztériumként működik tovább, melynek élén tovább folytatta kibővített miniszteri megbízatását. Számos kutatás, elemzés és cikk szerzője. Kutatásai főként a banki versenyre és hatékonyságra, az egyes banki termékekre és azok árazására, az egészséges hitelezésre és az amerikai elsődleges jelzálogpiaci válság témakörére fókuszáltak. Szakmai publikációiban a gazdaság és a pénzügyi rendszer kihívásait rendszeresen elemzi. Jegybanki karrierje során részt vett a Növekedési Hitelprogram életre hívásában, a devizahitelek forintosításában, az MKB Bank szanálásában, a Budapesti Értéktőzsde nemzeti tulajdonba vételében, valamint a Növekedési Kötvényprogram elindításában. Miniszterként nevéhez fűződik többek között a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. megvásárlása, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Baross Gábor Tőkeprogram elindítása, az online árfigyelő rendszer bevezetése, valamint a kereskedelmi bankokkal való közös egyeztetés az önkéntes kamatplafon kapcsán. A Budapest Airport Zrt. megvásárlására irányuló, általa vezetett tárgyalások eredményeként ismét a magyar állam tulajdonába került a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, így jelenleg a lakosságot és a gazdaságot egyaránt magas színvonalon kiszolgáló légikikötő továbbfejlesztésén tevékenykedik.