A kedvezőtlen külső környezet közepette is rekordévet zárt tavaly a Nagisz Csoporthoz tartozó Nádudvari Élelmiszer Kft.: az árbevétele a 2022-es 16 milliárdról 20,5 milliárd forintra emelkedett. A társaság közben kapacitásbővítő beruházást tervez: új mirelit üzemegység építését tervezik, amellyel az a cél, hogy a cég stabilan megvesse a lábát az exportpiacokon. A múlt év eredményein kívül a magyar élelmiszeripar helyzetéről, és a vállalat hosszabb távú terveiről is beszélt a Portfolio.hu-nak adott interjújában Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója.
A működési környezet az élelmiszeripari vállalatok szempontjából sem alakult túlságosan fényesen 2023-ban: ehhez képest a Nádudvari Élelmiszer Kft. 20,5 milliárd forintos, rekordszintű árbevételt ért el, miközben az eredményük is közel a háromszorosára növekedett. Minek köszönhetők ezek az eredmények?
Nagyon röviden annak, hogy mind a három üzletágunkban – tehát a tej-, a hús- és a mirelit termékcsoportnál – is sikerült növelni az értékesítési volument. Ezt annak ellenére is el tudtuk érni, hogy az első negyedévhez képest az év második felében folyamatosan és masszívan csökkentek az átadói árak.
Az egyes üzletágakban hogyan sikerült a múlt év?
Ami a tej üzletágat illeti, ott nem titkolt célkitűzésünk, hogy a joghurtpiacon meghatározó szerepet töltsünk be Magyarországon. A vonatkozó statisztikák alapján a joghurtoknál az import aránya nagyjából 75 százalék, célunk, hogy ez az arány csökkenjen, és növekedjen a minőségi, magyar tejből, magyar gyártásban készülő gyümölcsjoghurtok aránya.”– Ez a törekvésünk pedig már hozott eredményeket, hiszen a joghurtoknál óriási növekedést értünk el: a natúr joghurtok piacán 2023-ban sikerült tovább erősítenünk pozíciónkat, míg a másfél éve bevezetett réteges joghurtok esetében is már meghatározó szereplővé váltunk. A múlt év utolsó negyedévében megjelentünk a klasszikus gyümölcsjoghurtok piacán is, ahol szintén kiemelkedő teljesítményt értünk el, és további termékfejlesztéseken is dolgozunk.
A túrónál – ami a Nádudvarinak szintén alapterméke – megőriztük a pozícióinkat, úgy, hogy a fogyasztói kereslet közben drasztikusan visszaesett az árak emelkedése miatt: nagyjából 10 százalékkal zsugorodott a teljes piac, egész egyszerűen azért, mert a túró alapú termékek sokaknak kiestek a fogyasztói kosarából.
A hús üzletágban szintén tudtuk tartani a piaci pozícióinkat: ami örömteli, hogy a grillkolbászok terén sikerült növekedést elérni annak ellenére, hogy a teljes piac a tavalyi évben zsugorodott, ezáltal a piaci részesedésünk is emelkedett. A mirelitnél szintén dinamikus növekedést értünk el a volumenben, olyannyira, hogy lassan a maximális kapacitást közelítjük.
Utóbbi indokolja azt a zöldmezős beruházást is, amelyet most jelentettek be?
Pontosan. Úgy látjuk, hogy ezeknek a kényelmi termékeknek a piaci része folyamatosan növekszik, és ahhoz, hogy mi exportpiacokra be tudjunk lépni, olyan mértékben növelni kell a kapacitásainkat, amellyel akár egy nyugat-európai tenderen is el tudunk indulni. Tehát ezen a területen mindenképpen erősödni akarunk.
Mit lehet tudni a beruházásról?
A kormányzat elindított egy, az élelmiszeripari vállalatoknak szóló pályázatot, amelynek keretében nagyberuházásokat is meg lehet valósítani: 10 milliárd forint a felső limit, amelyből legfeljebb ötmilliárd forint lehet a támogatás. Mi ebben a programban tervezünk részt venni, és a beruházással megháromszoroznánk a mirelit üzletág kibocsátását: ez azt jelenti, hogy az új üzemegység évi kapacitása meghaladhatná majd a tízezer tonnát. Az üzem a tervek szerint teljesen automatizált lesz, és a kialakításánál figyelemmel leszünk a fenntarthatósági, környezeti szempontokra is: ez azt jelenti, hogy az energiaellátás jelentős részét napelemekkel oldanánk meg, miközben a szennyvíztisztító rendszerünk korszerűsítését is végrehajtjuk. A beruházás jelenleg a tervezési fázisánál tart, most úgy kalkulálunk, hogy 2026. elején megkezdheti a működését az üzem.
Az exportpiacok alatt mit kell érteni: nyugati vagy keleti irányt elsősorban?
Mindkettőt, hiszen a panírozott termékek elsősorban Kelet-Európában népszerűek, Nyugat-Európában pedig inkább a vegán termékek iránt nagy a kereslet. A lényeg az, hogy kell a többletkapacitás, egyszerűen azért, hogy azokat a nagyobb volumenű megrendeléseket is tudjuk teljesíteni, amelyeket jelenleg még nem: meg akarjuk mutatni, hogy a nyugat-európai piacokon is meg tudjuk állni a helyünket.
A kormányzat deklarált célja, hogy a hazai élelmiszeripart a gazdaság egyik húzóágazatává tegye. Hogyan lehetne ezt a célt belátható időn belül elérni?
Úgy gondolom, hogy a hatékonyságot mindenképpen növelnünk kell: mind a mai napig nagy az élőmunka-igény az ágazatban, tehát amit csak lehet, automatizálni kell. A másik fontos feladat, hogy olyan termékeket kell fejleszteni, amelyek Nyugat-Európában is megállják a helyüket, ezekből pedig – be kell látni – még igen kevés van. Pont most tartottam a Debreceni Egyetemen előadást, és kértem a hallgatókat, hogy mondjanak öt olyan magyar élelmiszeripari céget, amely Nyugat-Európában is ott tud lenni: eltelt egy idő, mire fel tudtak sorolni néhányat. Tehát úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb, hatékonyabb üzemekre van szükség, és olyan versenyképes, kiváló minőségű termékekre, amelyekkel Nyugat-Európában is versenyképesek lehetünk.
Azt is látni kell mindezek mellett, hogy a sikeres nyugat-európai cégek általában szakosodnak bizonyos termékekre: nincs húszféle áru a palettán, csak négy vagy ötféle, de azt nagy tételben, hatékonyan képesek gyártani, és ezzel ki tudnak szolgálni nagy, nemzetközi élelmiszer-kereskedő láncokat is. Ez a képesség nálunk többnyire még hiányzik, ennek a hátránynak a ledolgozása érdekében pedig fejleszteni kell.
Az idei évre milyen működési környezetet várnak, akár ami a kereslet, az árak, vagy a makrogazdasági környezet alakulását illeti?
Mindenképpen arra számítok, hogy erősödik a piaci kereslet, de ezt inkább az év második felére tenném. Az alapanyagoknál pedig azt látjuk – főleg már most, a második negyedévben –, hogy elindultak felfelé az árak, legyen szó akár a csomagolóanyagokról, akár a tejről, a sertéshúsról, akár a logisztikai költségekről. Tehát az élelmiszeripar szereplői ismét kissé satuba kerültek, hiszen a megnövekedett költségeket egyáltalán nem tudják érvényesíteni az árakban. Szerencsére az energiaárak terén normalizálódott a helyzet, és nem kell olyan kemény helyzettel számolnunk e téren, mint amilyen 2022-ben kialakult.
Az első negyedév hogyan alakult a Nádudvari szempontjából?
Az első negyedév is masszív volumen-növekedést hozott, így arra számítunk, hogy az idén is érdemi árbevétel-emelkedést tudunk majd elérni a múlt évhez képest. A hosszabb távú célunk pedig az, hogy a Nádudvari felnőjön a nagy hazai élelmiszeripari cégek közé, megvesse a lábát az exportpiacokon is.
Életrajz
Nagy Ádám a NAGISZ csoporthoz tartozó Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen végezte, ahol 2004-ben szerzett közgazdász diplomát. Ezt követően a Deloitte adótanácsadó részlegén dolgozott öt évig nemzetközi adózás és M&A területeken különböző pozíciókban és szerzett adótanácsadói képesítést. Ezután tíz évig volt egy szántóföldi növénytermesztéssel, kertészettel (gyümölcsös), tejtermeléssel és vetőmagüzemmel rendelkező mezőgazdasági nagyvállalat pénzügyi vezérigazgató helyettese, majd vezérigazgatója. 2020-ban csatlakozott a NAGISZ csoporthoz, ahol 2021. január 1. óta a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója.
(x)
Címlapkép forrása: wwwsorok.com
