Háborús bizonytalanság, növekvő energiaárak, 13,7%-os infláció – ilyen piaci környezetben még nehezebb a hosszú távú anyagi biztonságunkra, például a nyugdíj-megtakarításra gondolni. A hozamot akár teljesen felemésztő infláció mellett kétszer is meggondoljuk, belevágjunk-e nyugdíj-előtakarékosságba, vagy épp ne bontsuk-e föl meglévő szerződésünket. Cikkünkben megmutatjuk, hogyan tervezzünk nyugdíjcélú megtakarításainkkal növekvő infláció mellett.
Az erősödő infláció miatt egyre drágább a napi szintű megélhetésünk, nem is beszélve a felújítások, az utazás, az autónk fenntartásának vagy a gyerekek taníttatásának költségeiről. Ilyen körülmények között még nehezebben vesszük rá magunkat arra, hogy a nyugdíjaskori megélhetésünkre is félretegyünk. Sőt, adott helyzetben felmerülhet az is, hogy a már meglévő nyugdíj-megtakarítási szerződésünket is felmondjuk, hogy az így felszabaduló összeget is a mindennapi megélhetésre költsük.
Ez nem is csoda, hiszen ha a számokat nézzük, 2022 júliusára az inflációs ráta 13,7%-ra emelkedett, ennyit veszített tehát a pénzünk az értékéből. Eközben a nyugdíj-előtakarékossági konstrukciók keretében elérhető alapok többsége nem tud olyan hozamszintet produkálni, ami ellensúlyozná ezt a veszteséget. Olyannyira igaz ez, hogy már a novemberi 7,4%-os inflációs szintnél is csak a nyugdíjpénztári alapok negyede volt képes pozitív reálhozamot elérni. De ha még egy kicsit visszamegyünk az időben, azt látjuk, hogy már 2021 első negyedévében is csak a kockázatosabb, 4% hozamot elérő alapok tudtak pozitív mérleget hozni a 2,7–3,7%-os inflációs ráta mellett.
A helyzet nem jó, de nem is tragikus
Mindezeket látva természetes, ha arra gondolunk, nem most van itt az ideje a nyugdíj-megtakarításnak, hiszen az infláció elszívja az elérhető hozamunkat. Az egyértelmű, hogy nem ebben az 1-2 évben fogjuk realizálni a legnagyobb árfolyamnyereséget a nyugdíj-megtakarításunknál, ez azonban közel sem olyan rossz hír, mint amilyennek tűnik. A nyugdíj-megtakarítások ugyanis jellegüknél fogva hosszú távra, 10, 20, akár 30 évre szólnak. Ezért 1-2 év ideiglenesen gyengébb hozama nem veszélyezteti a pénzünk értékállóságát, és ezzel együtt időskorunk anyagi biztonságát sem. Sőt, ilyen időtávon már rendszerint pozitív hozamot érnek el ezek a megoldások.
Nézzük meg például a Magyar Nemzeti Bank összesítését. Ahogy itt láthatjuk, az egyes szolgáltatók kockázatkerülőbb és kockázatvállalóbb opciókat kínálnak ügyfeleiknek, ennek megfelelően a hozamok is szerényebbek vagy magasabbak. Ami viszont egyértelműen kiderül a számokból, hogy 10 és 15 éves időtávon is rendre pozitív reálhozamot szállítanak az egyes konstrukciók. (Ezek a számok mindenütt pozitívak az 5. 6. 7. 8. oszlopokban, szolgáltatótól és terméktől függetlenül.)
Forrás: MNB
A nyugdíjbiztosításoknál ugyancsak hasonlóan alakul a kép. Nézzük meg két szolgáltató alapjainak teljesítményét példaként! Az elmúlt egy évben például az Allianz Magyar Kötvény eszközalapja 22,39%-os mínuszt produkált, ha azonban visszanézzük, 2018 és 2019 augusztusa között 7,87%-os pozitív hozamot eredményezett. A másik példánál az NN biztosítónál elérhető Nemzetközi Részvénypiaci Eszközalap ezzel ellentétes pályát jár be: az utóbbi évben 28,71%-os pluszt hozott, 2018 és 2019 augusztusa között azonban 0,5%-os mínuszban volt. Vagyis gyenge, akár extrém gyenge periódusok jönnek ugyan, hosszú távon azonban a kevésbé látványos, stabil hozamok bőven ellensúlyozni tudják ezeket.
Azért is lehet ez így, mert törvényszerűen minden válságot fellendülés követ, ami az infláció mérséklődésével és a hozamkilátások kedvezőbbé válásával kecsegtet. Ezért is javasolja minden szakértő, hogy minél hamarabb vágjunk bele a nyugdíj-előtakarékosságba, mert így hosszú távon korrigálni tudjuk az időközbeni esetleges visszaesések veszteségeit.
Mindezek alapján a nyugdíjcélú megtakarításainkat nem hogy leállítani nem érdemes ilyen nehéz időszakokban, hanem kifejezetten meg is éri ilyenkor belevágni. A hozamok ugyanis legalább részben kárpótolnak az inflációs veszteségekért már rövid távon is, hosszú távon pedig bőven ellensúlyozni tudják azokat. De gondoljunk arra is, hogy egy most kevésbé értékes forint mennyivel többet jelenthet kamatoztatva a jövőben, ahelyett, hogy most kisebb vásárlóértéken elköltenénk a boltban.
Ezért is fontos tehát, hogy higgadtan mérlegeljük a helyzetet, ne hagyjuk, hogy az átmeneti nehézségek pániküzemmódba kapcsoljanak minket, és egy hirtelen döntéssel feladjuk hosszú távú terveinket.
Hogyan védekezhetünk az inflációs hatás ellen?
A türelem és a higgadt, megfontolt döntések mellett azonban van néhány további eszközünk is, hogy mérsékeljük az átmenetileg kiugró infláció okozta veszteségeket.
Az első és legfontosabb a diverzifikáció, vagyis hogy a pénzünket nem egy lapra tesszük fel, hanem különböző befektetési eszközökben tartjuk. A portfóliónk megfelelő kiegyensúlyozásával sokat tehetünk a veszteségeink csökkentéséért. Gondoljunk például a jellemzően válságálló ágazatokra, amelyek még ilyen volatilis piacon is képesek jól teljesíteni. A pandémia során például a gyógyszergyártás, valamint az IT-szektor voltak klasszikusan ilyen ágazatok.
De emellett fontos és hasznos eszközt jelent az indexálás is. Ennek célja, hogy a nyugdíj-megtakarításban tartott pénzünk értéke lépést tartson a mindenkori inflációval. Ezt elérhetjük úgy, hogy a szolgáltató automatikusan minden év elején az infláció mértékével növeli a befizetendő díj mértékét. A másik lehetőség, hogy mi magunk határozzuk meg, mennyivel emeljük a befizetésünket, és akár a mindenkori inflációnál nagyobb mértékben is növelhetjük annak összegét.
Persze, ilyen fokú elköteleződést valóban csak az iránt a nyugdíj-megtakarítás iránt érdemes vállalnunk, amely tényleg hosszú távon és megfelelően szolgálja az érdekeinket. Kizárólag ilyen, nekünk való konstrukció segítségével tudunk megküzdeni a maihoz hasonló piaci mélyrepülésekkel és magas inflációval. Ezért is fontos a körültekintő választás.
Az azonban, hogy melyik ez a nekünk való konstrukció, jóval nehezebb kérdés, mint esetleg gondolnánk. Hiszen nincs univerzális, mindenki számára megfelelő megoldás, ez mindig saját élethelyzetünktől és beállítottságunktól függ.
- Függ attól, hogy mennyi időnk van még a nyugdíjig. Minél közelebb vagyunk a nyugdíjkorhatárhoz, annál kevésbé engedhetjük meg magunknak a kockázatosabb eszközalapokba való befektetést, hiszen már nincs idő az esetleges veszteségek korrigálására. Hosszabb távon tervezve azonban annál inkább megérheti egy unit-linked biztosítás, illetve a részvényalapok valamekkora túlsúlya a portfóliónkban, hiszen így van esély rá, hogy magasabb hozamot érhessünk el a garantáltnál.
- Függ attól is, hogy mennyi pénzt tudunk félretenni. Ha egy nagyobb összeg áll rendelkezésünkre, de nem valószínű, hogy mondjuk havonta meg tudnánk spórolni nyugdíjcélra egy fix összeget, akkor az egyszeri díjas konstrukciók között érdemes keresgélnünk. Viszont ha nincs megspórolt vagyonunk, de havi legalább 7–15.000 Ft-ot félre tudunk tenni, a rendszeres díjas megoldások lehetnek a nekünk megfelelő út.
- És persze attól is függ, mit szeretnénk elérni. Ha kedvezőnek tűnő állami nyugdíjra számítunk, és nincsenek olyan speciális igényeink, mint egy világkörüli út vagy az álomház megvásárlása, elég lehet egy nyugdíjkiegészítésnek megfelelő megtakarítás felhalmozása. Ha azonban főként a nyugdíj-megtakarításunkra kellene majd támaszkodnunk időskorunkban, jóval komolyabb összeget kell tudnunk összehozni.
Mindezek mellett fontos tényező az is, hogy az egyes konstrukciók (például a nyugdíjbiztosítások esetében) milyen költségekkel járnak. Itt segítségünkre lehet a jogszabály szerint kötelezően megadandó TKM, a teljes költségmutató azonban nem árul el számunkra mindent a tökéletes döntéshez. Valójában egy átlagpéldából kiindulva mutatja meg, hogy a figyelembe vett feltételekkel hogyan alakulna a termék teljes költsége. Ha azonban a mi helyzetünk eltér a kalkulációban szereplő feltételektől – például mert más életkorúak vagyunk, vagy az átlagostól eltérő díjat fizetünk –, akkor akár jelentősen más eredményre is juthatunk.
Így kalkuláljunk nyugdíj-megtakarítással válság idején
Az átmeneti gazdasági nehézségek hatására semmiképpen ne hozzunk tehát elhamarkodott döntéseket, amelyek eltéríthetnek a hosszú távú anyagi biztonságunk megvalósításához vezető útról. A válságidőszakok pont arra taníthatnak meg minket, milyen fontos előre felkészülni a váratlan helyzetekre. Mert éppen ilyenkor jelent hathatós segítséget az előrelátásunk, akár pont egy idejében elkezdett nyugdíj-megtakarítás formájában.
Fontos azonban, hogy tudatosan és körültekintően válasszuk meg, melyik konstrukció felel meg igazán saját élethelyzetünknek, lehetőségeinknek, elvárásainknak és kockázattűrő képességünknek. A jó hír, hogy a piacon számos lehetőség közül választhatunk akár egy-egy terméktípuson belül is. Ezekről a legtöbb fontos információt ráadásul online el is érhetjük, de ha úgy érezzük, nem vagyunk biztosak a döntésben, érdemes lehet független szakértőhöz fordulni.
(x)
