Az interjúkat olyan eladósodott családokkal folytattuk le, akiknek a tartozása már a végrehajtóhoz került, így a szabályok értelmében minden legális munkajövedelmüket 33 vagy egyes esetekben 50 százalékos levonás terhelte.[1] Mivel vagyontárgyaik piaci értéke nagyon alacsony, árverezésre általában nem került sor, vagy éppen egy árverés után kerültek ilyen helyzetbe. Így a tartozások hosszú éveken keresztül fennmaradtak és közben halmozódtak a büntetőkamatok, a kezdeti akár csak pár százezer forintos hitelek többmilliós tartozásokká alakultak át. A magyar jogszabályok nem ismerik a fizetésváltság[2] intézményét, így amennyiben a hitel fedezete nem elég a tartozás megtérüléséhez, hiába vesztette el az adós akár a házát is, a tartozás fennálló részéért továbbra is felelős.
Az általunk megkérdezett adósok teljesen lemondtak arról, hogy valaha is törleszteni tudják ezeket a hatalmas összegeket, feladtak minden próbálkozást, ami tovább növelte a tartozást. Arra rendezkedtek be, hogy egész életükben elrejtsék jövedelmüket a behajtók elől. Sok esetben kifejezetten a lejárt tartozások miatt nem vállalnak hivatalos, bejelentett munkát és nem nyitnak bankszámlát. Arról számoltak be, hogy a folyamatos stressz negatívan hat a lelki és fizikai egészségükre.
A lejárt tartozások következményei
A kérdőíves kutatást Borsod-Abaúj-Zemplén megye falvaiban végeztük 2019-ben, a mintegy 500 háztartásból álló minta a megye nem városi háztartásaira nézve reprezentatív. (A kutatás részletei, a modellek pontos leírása itt és itt olvasható el.) A probléma súlyát mutatja, hogy a vizsgált háztartások több, mint negyedének van lejárt tartozásokkal rendelkező tagja. Lejárt tartozás alatt a hivatalos tartozásokat értjük, benne vannak a közműdíj hátralékok is, de nincsenek benne a magánkölcsönök, akár rokontól, akár az uzsorástól. Joggal feltételezhetjük, hogy a többi hátrányos helyzetű megyében is hasonló a helyzet, így a társadalmi hatás szempontjából ez a népesség nem tekinthető jelentéktelennek.
Azok közül, akiknek van lejárt tartozásuk mindössze 13 százaléknak van bejelentett munkája, míg a többiek között 45 százaléknak.
Kérdés azonban, hogy a lejárt tartozások okozzák-e az alacsonyabb munkavállalást vagy fordítva, a bejelentett munka hiánya okozza a nemfizetést. Valószínűleg mindkét hatás egyszerre érvényesül, éppen ez hozza létre a szegénységi csapda alapját képező ördögi kört. A mi kérdésünk az volt, hogy milyen mértékű az első hatás, a kapott válaszokat az alábbi ábra foglalja össze.
Az ábrán azoknak a válaszait mutatjuk be, akiknek a háztartásában van lejárt tartozás. Az ilyen háztartások közel ötödében fordul elő, hogy valamelyik családtag azért nem vállal munkát, hogy ne tudják a tartozást levonni a fizetéséből, hasonló az aránya azoknak, akik emiatt nem nyitnak bankszámlát, és az érintett háztartások több, mint harmadában gondolják úgy, hogy a behajtástól való folyamatos félelem, aggodalom miatt romlik az egészségük.
Ez utóbbi kérdést közelebbről is megvizsgáltuk. Gyakori feltételezés, hogy akik nem fizetik a tartozásaikat, azok jól érzik magukat ettől, örülnek a „potya pénznek”, elégedettek, mert nem fizetik be a számláikat és így „ingyen fogyasztanak”. A valóság ettől gyökeresen eltérő képet mutat. Amint a következő ábrán is látható, a lejárt tartozással rendelkezők körében sokkal gyakoribb a szinte állandó fáradtság, idegesség és reményvesztettség, mint a többiek esetében. Nem jókedvükben nem fizetnek, hanem azért, mert nem tudnak és ettől a nagy többségük frusztrált. Mindennek következménye a tetterő, az energia elvesztése, ami tovább nehezíti a kilábalást.
A lejárt tartozással rendelkezők sokkal ritkábban vesznek részt közösségi eseményeken, mint a többiek, ezzel még szakadozottabbá válik a kapcsolati hálójuk, ami tovább rontja az esélyeiket egy jó munkára vagy más segítségre.
A személyes megkérdezés egyszerű megoldás ugyan, de a válaszadás során előfordulhatnak torzítások, az elemzéskor pedig pontatlan következtetések. Az egészségromlás esetében elképzelhető, hogy már eleve a rosszabb mentális állapot miatt nem sikerült megfelelő munkát találni, emiatt nem tudták rendben fizetni a tartozást. Az is lehet, hogy valaki valójában nem a lejárt tartozások miatt nem vállal bejelentett munkát, hanem más okból, de kényelmes ürügy erre fogni. Vannak olyan tényezők, amelyek egyaránt hatnak a bejelentett munkára és az elérhető jövedelmen keresztül a fizetési hátralékokra, ilyen pl. az iskolai végzettség. Az önbevallás tehát nem biztos, hogy helyesen tárja fel az ok-okozati összefüggéseket és a hatások nagyságát.
Ezért nem elégedtünk meg a közvetlen válaszokkal, hanem többváltozós modellekkel igyekeztünk feltárni a hatásirányokat és azok mértékét.
Ehhez olyan tényezőket is figyelembe vettünk, mint hogy különböző viselkedésformáknak milyen az adott környezetben a társadalmi elutasítottsága, pontosabban a megkérdezettek mit gondolnak erről.
A helyi közvélemény hatása
15 viselkedést soroltunk fel, a kérdés pedig az volt, hogy „Ön szerint a településen, ahol lakik, a felsoroltak közül melyik az az öt dolog, amit a leginkább negatívan ítélnek meg az emberek”. A kérdés tehát nem arra irányult, hogy a megkérdezett személy hogyan ítéli meg ezeket a viselkedéseket, hanem arra, hogy mit gondol a falu közvéleményének ítéletéről. Fontossági sorrendben válaszoltak, láthatjuk, hogy a nem bejelentett munka elítélése nagyon csekély. A tartozások megítélése nagyon függ attól, hogy kinek tartoznak: az emberek többnyire haragszanak a bankokra, ezért a lejárt banki tartozás megítélése nem túl negatív, ehhez képest kétszer annyian gondolják, hogy negatív a közműtartozás megítélése, és bő háromszor annyian vélik így a személyes tartozások esetén.
A modellszámítások eredménye
Minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége és minél fejletlenebb településen él, annál kisebb az esélye annak, hogy van bejelentett munkája. A nőknek kevésbé van bejelentett munkájuk, mint a férfiaknak, és az is rontja az esélyeket, ha van tartósan beteg a háztartásban. Mindezeknek a hatásoknak a kiszűrése után is azt kaptuk, hogy
a lejárt tartozások megléte 14 százalékkal csökkenti a bejelentett munka esélyét.
A bankszámlanyitás esetében a fentieken túl szerepet játszik a háztartás jövedelme és az is, hogy az adott településről mennyire könnyen érhető el bankfiók. Ezeket is figyelembe véve azt kaptuk eredményül, hogy a lejárt tartozások 9 százalékkal csökkentik a bankszámlanyitás esélyét.
Az egészségromlás vizsgálata során egy komplex egészségtelenségi indexet hoztunk létre, a mentális egészség mutatóin túl figyelembe véve a dohányzást, alkoholfogyasztást is. Nem meglepő, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál egészségesebben él. A modellszámítások viszont azt is megmutatták, hogy a lejárt tartozások jelentősen növelik az egészségtelenségi mutató értékét, méghozzá a nőknél jobban, mint a férfiaknál.
Mit lehetne tenni?
A tartósan lejárt tartozások okozta negatív hatások túl jelentősek ahhoz, semhogy így lehetne hagyni. A devizahitelek kapcsán számos intézkedés történt a jóléti veszteségek csökkentésére, elsősorban a jobb anyagi helyzetű adósok körében, a szegények tartozásai azonban többnyire megmaradtak.
A döntéshozóknak sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a hitelciklusok tompítására és a kialakult nemteljesítő adósságok rendezésére a szegénységben élők körében is.
A Nobel-díjas Paul Krugman vezette be az adósságelengedési Laffer-görbe fogalmát. Ennek lényege, hogy ugyanúgy, ahogy az adócsökkentés az ösztönzők javításán keresztül a körülményektől függően akár növelheti is az állam adóbevételét, a hiteltartozások részleges elengedése is növelheti a hitelnyújtó bevételét, és egyúttal – nem mellékesen – növelheti a hiteladósok jólétét, elhárítva a munkavállalás és a pénzügyi beilleszkedés előtt álló akadályokat. Mindezeken túl, a növekvő adóbevételeken és csökkenő egészségügyi kiadásokon keresztül a társadalom többi tagjának a jóléte is nőhet.
Az adósságelengedő programok hatására ugyanakkor romolhat a kedvezményben részesült adós jövőbeli fizetési fegyelme, és esetleg a korábban jól teljesítő adósoké is, ha kitudódnak a kedvezmények. Ezért az ilyen programok gondos megtervezésére van szükség, de kialakíthatóak a mellékhatásokat alacsony szinten tartó megoldások. Ezek közé tartozik a korábban említett fizetésváltság intézményének az átvétele, valamint a jövedelem-arányos visszafizetés lehetősége.
[1] A pontos szabályokat lásd a bírósági végrehajtásról szóló törvényben.
[2] Latin jogi kifejezéssel datio in solutum, amikor például a lakóhely elárverezése után elengedik a még fennmaradó tartozást.
Berlinger Edina, és Dobránszky-Bartus Katalin, Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai,
Molnár György a Közgazdasági- és Regionális Tudományos Központ Közgazdságtudományi Intézetének munkatársa
Címlapkép: Getty Images
