A távol-keleti válság, amely régóta időszerű, de addig meg nem történő, lényegi gazdasági-társadalmi szerkezeti változásokat eredményezett azóta, egy indonéz taxitársaság csődjével kezdődött 1997 telén, és a térség devizáinak leértékelődéséhez, tőzsdekrachhoz és recesszióhoz vezetett az év végéig. A felszín alatt már zajlik egy hasonló folyamat Magyarország esetében is, talán jobb lenne nem megvárni, hogy minket is külső kényszer lényegesen nagyobb áldozatokkal térítsen észhez írja Jaksity György, a Népszabadság Hétvége mellékletében.
Trichet tegnapi kamatdöntést követő retorikájában kissé elvette a piac kedvét az euró vételétől, hiszen semmi jel nem utalt arra, hogy az ECB a jelenlegi 2,25%-os alapkamaton a közeljövőben emelni szándékozna. Nem is indokolja különösebben sem az infláció, sem a gazdaság teljesítménye az újabb kamatemelést; a német 2005-ös GDP csupán 0,9%-os növekedést mutatott.
2007-re recessziót vár az Egyesült Államokban a magyar származású milliárdos, Soros György, elsősorban a FED kamatemelési sorozatának következtében. Soros emellett erőteljes dollárgyengülést prognosztizál.
Az első sokk az IBM - néhány évvel ezelőtti -- kivonulása volt. Utána a Pannonplast veszítette el Philips monitorait. Kevéssel rá a Flextronics indult el "kelet felé". Mindennapos hírek. Esik a profit; csökken a létszám; befagy a bér és a fejlesztés; feljönnek a sátor vasak és...
Az OTP Elemzési Központ közzétette szokásos havi tőkepiaci körképét, melynek összefoglalója az alábbiakban olvasható. Az elemzés teljes terjedelmében letölthető oldalunkról.
A héten enyhe negatív teljesítményt nyújtottak az európai piacok, ami már az ünnepek előjele is lehet. Általában december közepétől január elejéig nem jellemző a nagy volatilitás és a túlfűtött hangulat.
Száguldó olajárak, elszabaduló rézárfolyamok... Lehet-e ezen világpiaci folyamatokból kisbefektetőként is profitálni? A válasz immár 100%-ig igen, hiszen megérkezett a kizárólag árutőzsdei termékekbe fektető Profitmix 2. a CIB Alapkezelőtől. A bármikor visszaváltható, de 3 évre javasolt befektetési jegy tőkegaranciát kínál a befektetőknek, így mindenki védettnek érezheti magát egy drámai piaci fordulat esetén is. A biztonság érzést tovább fokozza ezen egzotikus területen, hogy 15%-os negatív teljesítményig is hozamot fizet az alapkezelő. Relatív nagy biztonsággal fektetheti be tőkéjét az olaj, a réz, a cink és az alumínium árak emelkedésére számítva... És végül egy kis hab a tortán: az alapot jegyzők számára a CIB Bank 9%-os kamatozású 3 hónapos akciós betét lekötést kínál.
A mai napon ismertette a Szövetségi Statisztikai Hivatal a részletes német GDP számokat. A növekedés év/év alapon 1.3%-ot, negyedév/negyedév alapon 0.6%-ot tett ki. A gyorsuló bővülés mögött elsősorban a beruházások és a nettó export állt.
A globális likviditás felduzzadása a világ pénzügyi piacainak egyik legfontosabb kérdése napjainkban. A pénzügyi válságok természetesen komoly reálgazdasági következményekkel is járhatnak, ezért kezelésük a gazdaságpolitika minden szintjén kiemelt fontossággal kell bírjon. Joachim Fels, a Morgan Stanley elemzője ezt a problémát igyekszik körbejárni, és a lehetséges megoldási verziókat igyekszik felvázolni.
A Marketing Centrum reprezentatív felmérése szerint a hazai lakosság 42%-ának fogalma sincs arról, hogy milyen következményekkel jár az euró hazai bevezetése. A bizonytalanságok ellenére 10-ből 8-an szívesebben fizetnének a kasszánál euróval, ugyanakkor azt viszonylag kevesen tartják fontosnak, hogy mikortól. Hiába a folyamatos és egyre kiélezettebb politikai vita az euróról, a tájékozottság minimálisnak tűnik, így az emberek többsége hajlamos a populista, a közgazdasági logika alapvető elemeit is nélkülöző kisarkított véleményeket sajátjának vallani. Az euró bevezetése ugyanakkor közös cél kell hogy legyen, ami közös munkát igényel: szakszóval társadalmi konszenzusra van szükség. Emiatt fontos, hogy értsük azt, mit is jelent a közös pénz, mit kell tennünk és ennek gyümölcsei milyen módon jelentkeznek majd.
Mielőtt részletes vizsgálódásba kezdenénk, hogy mit is jelent az euró bevezetése, milyen feltételeket kell teljesíteni és emögött milyen gazdasági logika húzódik meg, három megállapítást tennénk:
Magyarországnak érdekében áll az euró bevezetése
A felkészülés során a reál- és nominális konvergenciára együtt kell figyelmet fordítani
Az euró bevezetéséhez szükséges gazdaságpolitikai intézkedések többségét az egyensúly javítása és a versenyképesség fokozása érdekében egyébként is meg kellene tenni
Az euró bevezetési feltételeit nem kívánjuk azonosítani néhány makrogazdasági adattal, az euró-zóna nem néhány maastrichti számnak való megfelelést jelenti. Ezen kritériumok mellett és helyett inkább a közgazdasági összefüggéseket hangsúlyoznánk néhány egyszerű elméleti megfontoláson keresztül. Választ keresünk, hogy miért is kell az euró bevezetéséhez alacsony infláció, mérsékelt költségvetési hiány, miért veszélyes vagy éppen miért nem az önálló árfolyampolitika feladása. Írásunk első részében elsősorban az elméleti megközelítéssel foglalkozunk, a második részben a hazai sajátosságokat tekintjük át néhány konkrét kérdés vonatkozásában is.
A piac elvárásainak leginkább megfelelő utódot nevezett ki George W. Bush amerikai miniszterelnök tegnap este Ben Bernanke személyében. Alan Greenspan 18 évet volt a FED elnöke, s ez idő alatt példátlan hozzáértéssel vezette az amerikai jegybank szerepét betöltő FED-et. Ezalatt csak két recesszión ment keresztül az USA, továbbá Greenspan gazdasági tendenciákat átlátó képessége mítosszá vált. Nehéz lesz Bernanke számára kivívnia a pénzügyi világ elismerését... fontos azonban, hogy alaposan tanulmányozza a piac ki is Bernanke és mire is lehet képes valójában. Átmenetileg gyengülhet a dollár az efféle "bizonytalanság" miatt, azonban az erősödő trend emiatt nem fog megtörni.
Nagy-Britannia gazdaságának a növekedése a III. negyedévben tovább lassult, viszont az éves növekedés továbbra is 13 éve nem látott pályán van. A brit statisztikai hivatal ma közzétett adatai szerint a bruttó hazai össztermék a III. negyedévre a piaci várakozásoknak megfelelően 0.4%-ra csökkent az előző negyedévben mért 0.5%-ról.
Ha 2006-ban kormányváltás lesz, akkor az államháztartás hiánya (ESA 95) elérheti a GDP akár 10-12%-át is - véli Hamecz István az MNB ügyvezető igazgatója. Ahhoz, hogy a deficit ilyen mértékűre nőjön, annak feltétele, hogy az új kormány "átvállalja" a régi kormány "adósságait", tehát azokat a garanciavállalásokat, hiteleket beállítsa az aktuális hiány kereteibe, melyek ott egyébként nem szerepelnek. Ilyen lehet pl. a MÁV adósságátvállalása és számos hasonló lépés. 2002-ben is ez a "konszolidáció" következett be, az ESA deficit a GDP 9.2%-ra nőtt és meghaladta az SNA hiány mértékét. Ha a szocialisták maradnak kormányon, akkor sem lehetetlen ez a fajta elmozdulás a transzparencia irányába, de akkor erre kisebb az esély.
Szeptemberben 1.2%-kal esett vissza az előző hónaphoz képest az Egyesült Államok ipari termelése, mely többszörösen meghaladja az elemzők által várt 0.3-0.5%-os mérséklődést. 1982 óta nem fordult elő hasonlóan nagy visszaesés, melyben a Katrina és a Rita hurrikánok mellett egy repülőgépgyártónál kitört sztrájk is szerepet játszott.
A forint várhatóan mérsékelten, nagyobb zuhanás nélkül tovább gyengülhet a következő napokban-hetekben az euróval szemben, a 255-ös szint kulcsfontosságú lehet mind a piaci hangulat, mind az MNB magatartása szempontjából. Ma a tegnapi erőteljes gyengülés után elképzelhető egy csupán átmeneti korrekció az eurójátékosok profitrealizálása miatt (forintot vesznek). A jegybank komoly dilemmában lehet, hiszen az infláció lehetőséget adhat akár egy 25 bp-os kamatcsökkentésre az idei év végéig, de a nemzetközi és hazai folyamatok miatt a szakértők szerint helyesebb lenne, ha idén már a jelenlegi 6.0%-os szinten maradna a ráta.
260-265 körüli forint/euró árfolyam-szint esetén már felmerülhet a kamatemelés lehetősége, de az általunk megkérdezett három szakértő egyike sem számít alapesetben (rendkívüli helyzet nélkül) erre az év hátralévő részében. Elképzelhető inkább az igen magas szintre gyarapodott devizatartalék egy részének piaci megjelenítése a túlzott mértékű forintgyengülés megállítására. Az állampapírok másodpiacán a 6.50% körüli szintek támaszt jelenthetnek, itt megjelenhetnek a vevők. A jelenlegi és vártható piaci folyamatokról Duronelly Péter, a Budapest Alapkezlő Rt. befektetési igazgatója, Németh Dávid, az ING Bank elemzője és Puskás Tamás, a Commerzbank Treasury vezetője fejtette ki véleményét, melyeket abc-sorrendben közlünk.
Egy hónap alatt 1.2%-kal emelkedett az átlagos árszint az USA-ban, mely 0.2%ponttal haladta meg a várakozásokat. A drágulás mértéke 25 éve nem volt ilyen jelentős. Az energiaárak egy hónap alatt 12%-kal ugrottak meg. A maginfláció mindössze 0.1%-os árnövekedést jelzett.
