MNB: erős dezinfláció, javuló külső egyensúly

Monetáris Tanács tegnapi ülése után közleményt adott ki az MNB, melyben az inflációs jelentés november 13-i megjelenése előtt értékelte a monetáris politikát. A Monetáris Tanács az MNB aktuális előrejelzése alapján nem tartotta indokoltnak a kamatszint változtatását, ugyanakkor a folytatódó dezinfláció a következő időszakban erre várhatóan lehetőséget ad. Az MNB a gazdaság növekedési ütemének lassulását várja (idén és jövőre is 4% körüli GDP bővüléssel számol), mely javuló külső egyensúlyi pozícióval párosulhat (2002-ben a folyó hiány az MNB becslése szerint 11.5 mrd euró körül alakulhat). Az MNB megítélése szerint a külső és a belső dezinflációs hatások mellett a korábbinál gyengébb forintárfolyam nem veszélyezteti az inflációs cél elérését.

GKI: nő a fogyasztás, romlik az egyensúly

A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a gazdaság idén - a nemzetközi konjunktúra romlása miatt - egyre lassuló ütemben növekszik. Ezt ellensúlyozandó, a gazdaságpolitika emeli a költségvetési kiadásokat és a belföldi jövedelemkiáramlást. A lakossági fogyasztás bővülése kissé tovább gyorsul. Mindez rontja a külső és belső pénzügyi egyensúlyt, lassítja az infláció csökkenését.

25 bp-tal csökkentett az MNB

A hét eleji ünnepnapok miatt ma tartotta ülését a Monetáris Tanács. A tagok az irányadó kamatok 25 bp-tal történő csökkentéséről döntöttek.

Tovább csökken az infláció - és talán a kamat is

A Reuters októberi felmérésében a vártnál kedvezőbb adatok miatt folytatódott az inflációs várakozások csökkenése

GKI: valószínűtlen a jövő évi inflációs cél teljesítése, irány nélküli a gazdaságpolitika

Lassuló növekedésre, az egyensúlyi pozíciók romlására számít a GKI Gazdaságkutató Rt. az év végéig, illetve a jövő évben. A GKI megítélése szerint a mostani gazdaságélénkítés hatásossága igencsak megkérdőjelezhető, az ilyen típusú ösztönző csomagok eredő hatása jellemzően semleges a magyar és az ehhez hasonló gazdaságokban. A fiskális és a monetáris politika a jövedelempolitikával együtt igen összehangolatlan, a gazdaságpolitikában nem látszik egy határozott irány kirajzolódni. A jegybank inflációs célkitűzése az idén még igen, azonban jövőre nagy valószínűséggel nem teljesül. Ez okoz némi hitelvesztés a monetáris politikát illetően, ugyanakkor tartós negatív hatással a cél nem teljesülése miatt a GKI nem számol.

Gyenge forint mellett nincs lehetőség kamatcsökkentésre

Komoly akadályként jelentkezhet az irányadó kamatok csökkentésében a forint árfolyamának legutóbbi gyengülése. A jegybank által az inflációs cél (jövő év végére 4.5% +-1%) teljesüléséhez kívánatosnak tekintett 245-250 Ft-os euróárfolyamtól igen messze vagyunk, a jegyzések jelenleg 257 Ft körül alakulnak. A vártnál gyengébb forintárfolyam miatt az importált inflációs hatások oldaláról az előzetesen elképzeltnél kedvezőtlenebb folyamatok mutatkozhatnak. Segítség az inflációs cél teljesítéséhez az olajárak csökkenése és az ehhez, valamint az egyre mérsékeltebb világgazdasági növekedéshez kapcsolódó nemzetközi dezinflációs trend, valamint az euró esetleges erősödésének oldaláról jelentkezhet.

Jelentősen nőhet jövőre a forintkötvény kibocsátás, mi lesz a hozamokkal?

Az idei 400 mrd Ft-os nettó kibocsátás jövõre 750 mrd Ft-ra emelkedik, ugyanis a lejáró devizaadósság megújítása a forintpiacon történik majd - jelentette be Járai Zsigmond, az MNB elnöke. Korábbi gyakorlat szerint a lejáró adósság tõkerészének megújítása a devizapiacon történt.

Hazai elemzők reakciói az USA elleni terrortámadásokra: csökken a gazdasági növekedés

Az inflációs probléma után a növekedési kérdések kerültek a középpontba az USA-t ért terrortámadás után. A globális kimeneteleket mérlegelve a hazai makrogazdasági elemzők alapvető reakciója a magyar gazdaság növekedési ütemének csökkentése volt.

25 bázispontos alapkamat csökkentés (2)

A jegybanki alapkamatot 25 bázisponttal 11%-ra csökkentette hétfőn az MNB a Monetáris Tanács döntése alapján. A jegybank indoklása szerint az MNB az európai központi bank kamatcsökkentését követte, aminek révén a forint kamatprémiuma változatlan szinten marad.

Eltörölte az MNB a forint csúszó leértékelését (2.)

Reuters: gyors dezinfláció, lassuló növekedés

A Reuters augusztusi elemzői felmérése szerint a júliusi jelentős inflációcsökkenés fordulatot jelent az infláció majd hároméves stagnálásában. Augusztusra a piac újabb jelentős inflációcsökkenést vár, és a szinte egyöntetű vélemény szerint szeptember végéig ez már a jegybankot is kamatai 25, vagy 50 bázispontos csökkentésére készteti - több mint fél év után először. Az új előrejelzések szerint a magyar gazdaság sem kerüli el az Európa szerte tapasztalt lassulást, bár a növekedési ütem csökkenése a várakozások szerint nálunk viszonylag mérsékelt marad.

Erősítette a forint a Zalakerámiát

A forint árfolyamának erősödése rekord profitot eredményezett a jelentős euró hitelállománnyal rendelkező Zalakerámia számára a második negyedévben. Amennyiben eltekintünk ettől a nem realizált eredménytől, a társaság üzemi szinten egy jó közepes teljesítményt hozott. Az árbevétel és a profit kismértékű visszaesésében elsősorban a román leányvállalat csökkenő értékesítése játszott szerepet.

Folyó mérleg adat sajtóhibában

Az MNB által ma nyilvánosságra hozott inflációs jelentésbe kisebb "sajtóhiba" kerüt be , ugyanis a készítők forintban megadták a júniusi folyó fizetési mérleg hiányát. A hivatalos adatközlés csak pénteken lett volna aktuális.

MNB inflációs jelentés: 40% az esélye a célsávtól való felfelé eltérésnek idén decemberben (2.)

5%-os GDP növekedést jósol a GKI

A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a gazdasági növekedés a tavalyinál lassúbb, de nemzetközi összehasonlításban még így is gyors lesz. Az infláció az első félévi 10,4% után júliusban újra egyszámjegyűvé válik és az év egészében 9,3% körüli lesz. A forint árfolyama az erős oldalon jelentős ingadozásokat mutat: eközben akár a sáv szélét is megközelítő erősödés, majd ősztől határozott gyengülés várható. A munkanélküliség a tavalyihoz képest csökken, a keresetek reálértéke a GDP-t kissé meghaladó mértékben nő. A nemzetgazdaság külső és belső egyensúlya romlani fog.

Járai: az MNB-nek higgyenek, ne az elemzőknek!

A kormány tervei szerint 2006. január 1-jén az euró lesz a nemzeti fizetőeszköz – idézi a Népszabadság Járai Zsigmondot, az MNB elnökét. Járai elmondása szerint ennek elérése érdekében 2002 végén 4.5%, 2003 végén 3%, 2004-ben pedig 2% lesz az infláció.

Reuters: egyszámjegyű infláció, óvatosabb kamatpolitika

A Reuters júliusi felmérése szerint a piaci elemzők szinte egyöntetűen arra számítanak, hogy júliusban drasztikusan csökken és újra egyszámjegyűvé válik az infláció - ezúttal már tartósan. A forint közelmúltban történt gyengülését az elemzők zöme átmenetinek és a gazdasági fundamentumok által nem indokoltnak tekinti, és így szerintük a gyengülés az inflációcsökkenés folyamatát sem befolyásolja. A hirtelen árfolyamingadozás a jegybankot is óvatosabbá teszi. Így az eredetileg a legtöbb elemző által júliusra, vagy augusztusra prognosztizált MNB-kamatcsökkentés a legújabb előrejelzések szerint egy-két hónappal eltolódhat. Kamatemelésre az egybehangzó vélemény szerint nem kell számítani - feltéve ha az emelkedő piacok nem okoznak újabb, nagy meglepetést.

Az OTP makrogazdasági prognózisa

GKI: Lenyomja-e az inflációt az erős forint?

A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint az infláció az év hátralevő részében már - ha lassan is -, de csökken. A május eleji sávszélesítést követően igen erőssé vált forint ősztől már inkább kissé gyengül, de ezt nagy ingadozások kisérik. A gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban gyors, de a tavalyinál kisebb lesz, a külső és belső egyensúly romlani fog.

Járai: 8% forintfelértékelődés is elegendő

"A forint további erősödésére nincs szükség az idén"- hangsúlyozta a Járai Zsigmond a Világgazdaság újságírójának. Járai kijelentése verbális intervenciónak is tekinthető a további forinterősödés ellen. A jegybank mindent megtesz, hogy az inflációs célkitűzés rendszerében meghirdetett célokat betartsa. Ennek megfelelően az infláció az év végére 7%-ra 2002 végére 4.5%-ra csökken majd. A jegybank negyedéves értékelés keretében elemzi az inflációs folyamatokat, valamint a kijelölt inflációs cél eléréséhez szükséges pályáról tájékoztatja a gazdasági szereplőket. Járai szerint az új monetáris politika hatásai néhány hónapon belül lesznek markánsan érezhetők az infláció alakulásában.