Amint arról beszámoltunk, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nyilvános egyeztetésre bocsátotta a magyar villamosenergia-hálózat 2024-es fejlesztési tervének tervezetét. A rendszerirányító MAVIR vezetésével készült hálózatfejlesztési terv (HFT) összesen négy dokumentumból áll, amelyek a javasolt, illetve tervezett hálózatfejlesztések mellett a termelésre, a fogyasztásra, illetve a rendszerterhelésre vonatkozó előrejelzéseket is tartalmaznak.
A prognózisok egyebek mellett bemutatják a rendszerterhelést befolyásoló technológiák - elektromos járművek, elektromos töltők, klímaberendezések és egyéb hőszivattyúk -, valamint a villamosenergia-termelést is befolyásoló háztartási méretű napelemes rendszerek hazai elterjedésének várható sebességét is. 'A magyar villamosenergia-rendszer természetviselkedései 2024' című dokumentumban ismertetett előrejelzések egy mérsékelt és egy intenzív elterjedési szcenárió mentén is bemutatják az említett technológiák lehetséges hazai térnyerését 2029-ig, illetve 2034-ig előre tekintve.
Ezekre a technológiákra általánosságban igaz, hogy rendszerszintű, illetve hálózati kihívásokat okoznak, így további tömeges terjedésük egyik fő feltétele épp a hálózat és a villamosenergia-rendszer átfogó fejlesztése.
Elektromobilitás
A dokumentum az elektromos kis haszonjárművek és az elektromos buszok mellett a villanyautók magyarországi várható elterjedésére vonatkozó prognózisokat is tartalmaz, melynek sebessége - a többi itt tárgyalt technológiához hasonlóan - szintén nagymértékben függ az elérhető támogatások alakulásától.
A mérsékelt támogatásokat feltételező konzervatív forgatókönyv szerint 2029-ig, tehát a következő öt évben megközelítőleg a 2024-ben látott éves bővülési tempó várható. 2024-ben több, mint 20 ezer tisztán elektromos személyautó állt forgalomba itthon, és a villanyautók tették ki az elektromos gépjárművek év végén már több, mint 70 ezres állományának zömét.
A HFT konzervatív becslése szerint az elektromos személyautók száma 2029 végén meghaladhatja a 170 ezret, vagyis éves átlagban 20 ezer darab felett bővülhet, 2034-ig pedig 257 ezer fölé emelkedhet, tehát az éves átlagos növekmény jócskán 20 ezer darab alá süllyedhet a 2029 utáni években.
Az intenzív támogatásokat feltételező előrejelzés dinamikusabb elterjedéssel számol: e szerint a következő öt évben összesen mintegy 265 ezerrel, évi átlag több, mint 50 ezerrel bővülhet a hazai villanyautó-állomány, de a 2029-2034-es időszakban a növekmény 214 ezerre, évi átlagban valamivel 40 ezer darab fölé lassulhat. Összevetésül: a jelenlegi hazai személygépkocsi-állomány darabszáma meghaladja a 4 milliót.
A villanyautók térnyerésének másik fontos feltétele a nyilvános elektromos töltők számának növelése. Az elérhető legfrissebb adatok szerint 2024 közepén összesen valamivel több, mint 2800 publikus - normál és gyors - e-töltő állt a hazai villanyautósok rendelkezésére.
A hálózatfejlesztési terv mérsékelt támogatásokkal számoló konzervatív becslése szerint 2029-ig a normál töltők száma 11 ezer fölé, a gyorstöltőké pedig 1700 darab közelébe emelkedhet, míg 2034-re közel 19 ezerre, illetve közel 2900-ra nőhetnek az értékek.
Az intenzív támogatásokat feltételező forgatókönyv körülbelül kétszer ekkora darabszámokat valószínűsít, így 2029-re 22 ezer normál és több, mint 3700 gyorstöltőt jelez előre, míg 2034-re 38 ezer normál és közel 6000 nyilvános gyorstöltőt prognosztizál.
Hőszivattyúk
Az elektromobilitáshoz hasonlóan a hőszivattyúk terjedése is a szélesebb elektrifikációs trend részét képezi. A HFT szerint a hőszivattyúk jelenlegi elterjedésére vonatkozóan nem áll rendelkezésre pontos statisztika, ezért az elosztóhálózati engedélyesek tarifarendszeren keresztül rendelkezésre álló adatait (H tarifa, B GEO tarifa) használták fel a prognózisok kiinduló értékeinek meghatározásához.
Az előrejelzések alapján a lakossági hőszivattyúk száma a jelenlegi, durván 50 ezer körüli értékről 2029-ig 115 127-166 287 darabra emelkedhet, 2034-ig pedig 166 287-317 213 egységre nőhet, a támogatások intenzivitásától függően. Ezek ugyan jelentős értékek, de a hazai háztartások több, mint 4 milliós számát is figyelembe véve még a kedvezőbb forgatókönyv esetében is 10% alatti várható penetrációt jeleznek előre 2034-re.
(A céges hőszivattyúkra vonatkozó előrejelzés jóval alacsonyabb darabszámokat tartalmaz, de a sokkal kisebb bázis mellett ezek várható terjedése is viszonylag gyors lehet a következő években.)
Külön prognózis készült a lakossági klímákra, amelyek elsősorban hűtési célra telepített levegő-levegő hőszivattyúk. Az előrejelzések szerint a következő években mindkét forgatókönyv szerint gyorsan nőhet a légkondicionálók száma itthon.
A terv alapján jelenleg félmillió ilyen berendezés üzemelhet Magyarországon, (ami jóval kevesebb a KSH körülbelül 1 milliós statisztikájánál) - ez 2029-ig 1,3-1,6 millió fölé, 2034-ig pedig 1,5-2 millióra emelkedhet, vagyis intenzív támogatások mellett elterjedtségük a hazai lakott lakásállományban egy évtized múlva megközelítheti az 50%-os arányt.
Háztartási napelemek
A napelemes háztartási méretű kiserőművek (HMKE) várható hazai terjedési ütemét - hasonlóan a többi itt szereplő technológiáéhoz - alapvetően befolyásolja a szabályozási-támogatási környezet alakulása.
A telepített rendszerek száma és az újonnan létrejött kapacitás nagysága alapján a szegmens kiemelkedően legsikeresebb éve 2023 volt, amikor is 84 879 darab új háztartási napelemes rendszer került a magyarországi tetőkre, 837,1 MW beépített teljesítőképességgel. A 2024-es évben december elejéig már kevesebb, mint 34 ezer ilyen új naperőmű települt, valamivel több, mint 320 MW beépített teljesítménnyel. Összesített számuk így is 290 ezer fölé emelkedett, beépített teljesítőképességük pedig meghaladta a 2650 MW-ot.
A lassulás fő oka a szaldó elszámolásnál kevésbé nagyvonalú bruttó elszámolási rendszer uniós előírások nyomán történt bevezetése, és a következő években ez a hatás akkor is tovább fékezi a piacot, ha intenzív támogatások lesznek elérhetőek. A fékezés összefügg a hálózati kapacitás szűkösségével is, miután a napelemes kapacitás gyors felfutását nem követték le a hálózatfejlesztések (lásd a 2022 végétől bevezetett bő egyéves teljes hálózati betáplálási stopot).
A HFT előrejelzései ez esetben is két lehetséges forgatókönyvet követnek: a lassabb elterjedéssel számoló prognózis azon a feltételezésen alapul, hogy a szaldó elszámolás kivezetésének hatását nem mérséklik támogatások, így a HMKE-k elterjedése "jelentős marad, de ütemében lassul"; a másik forgatókönyv gyorsabb növekedést vetít előre, mivel ez esetben a szaldó elszámolás kivezetésének hatását intenzív támogatások mérséklik, ezzel ösztönözve a HMKE-k "dinamikus" elterjedését.
A lassabb elterjedéssel számoló prognózis szerint 2029-ig 3048 MW-ra emelkedik a beépített teljesítőképesség, ami éves átlagban jóval 100 MW alatti bővülést, és a 2024-es új telepítések átlagos rendszerméretével számolva évi jóval kevesebb, mint 10 ezer darab új napelemes HMKE létesítését jelentené. E forgatókönyv alapján 2034-ig a kapacitás 3623 MW-ra növekedhet, vagyis az elterjedés némileg gyorsulhat 2029 és az adott év között: éves átlagban mintegy 115 MW-ra, illetve több, mint 12 ezer darabra.
A dinamikusabb elterjedést előre vetítő szcenárión alapuló prognózis szerint a beépített teljesítőképesség már 2029-ig 3626 MW-ra bővül, ami már évi csaknem 200 MW-os, több, mint 20 ezer darabos növekedést jelentene, 2034-ig pedig 4809 MW-ra emelkedne a beépített teljesítőképesség, ami jóval 200 MW, illetve 20 ezer darab feletti éves átlagos növekedést jelentene a 2029-2034-es időszakban - amennyiben a dinamikusabb elterjedést előre vetítő forgatókönyv valósulna meg.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
