Ma érdemi módosítás nélkül elfogadja a parlament a devizahiteles törvényjavaslatot - jelezte egy sajtótájékoztatón Rogán Antal, hozzátéve, hogy szeretnék, ha még idén döntene az Országgyűlés egy olyan törvényről is, amely a lakossági hitelek átlátható árazásáról szól majd.
A megszokottól eltérően szerdán és pénteken ülésezik az Országgyűlés a jövő héten. A képviselők a hét közepén elfogadhatják a bankok elszámoltatásáról szóló kormányzati törvényjavaslatot, amelynek eredményeként a kabinet számításai szerint átlagosan akár harmadával is csökkenhetnek a devizahitelesek törlesztőrészletei. A parlament emellett szerdán új alkotmánybírákat is választhat, míg pénteken a paksi bővítésről tarthatnak vitát.
A Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente tollat ragadott, és kiírta magából a bankok elmúlt években elszenvedett kálváriáját. Fontosabb gondolatait csokorba szedtük.
A kormány pénteken az "Egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról" című salátatörvényt is benyújtotta a parlamentnek. Ebből kiderül, hogy az államháztartásról szóló törvény módosítására készül.
Áder János múlt pénteken aláírta a devizahiteles törvénycsomagot, amit már el is küldtek a Magyar Közlöny szerkesztőségének - értesült a Magyar Nemzet.
Benyújtotta ma az igazságügyi miniszter a parlamentnek az első devizahiteles csomagról szóló törvényjavaslatot, amely a Kúria által feltárt tisztességtelen feltételeket hivatott orvosolni, egyelőre az elszámolás pontos szabályozása nélkül.
Fontosabb részletek:
Nemcsak a devizahitelesekre, hanem a forinthitelesekre is vonatkozik az egyoldalú szerződésmódosítások semmissége.
A kedvezményesen végtörlesztőkre nem vonatkoznak a szabályok.
Az árfolyamrés semmis, a hitelek újraszámolására 90 napjuk van a bankoknak, az elszámolás módját külön törvény rendezi majd.
Az egyoldalú szerződésmódosítások (döntően kamatemelések) automatikusan semmisek, kivéve, ha a bankok ennek ellenkezőjét bizonyítják.
A bankok a tisztességességet a Fővárosi Törvényszéken bizonyíthatják, szűk határidők és magas költségek mellett.
Július 4-én, vagyis jövő pénteken szavaz a parlament a törvényről korábbi közlések szerint.
Az elévülés kérdéséről nem szól a törvényjavaslat.
A végtörlesztők kihagyása jó hír a bankok számára, a forinthitelesek bevonása azonban gyakorlatilag lehetetlenné teszi a lehetséges pénzügyi hatások kiszámítását. Esetükben - a devizahitelekkel ellentétben - könnyen elképzelhető, hogy inkább a végrehajtott kamatcsökkentéseket kell a bankoknak visszavonniuk.
A bankok megmentése a válság alatt rengeteg adófizetői pénzt vitt el, ezért egy uniós irányelvnek megfelelően Magyarországon is törvénybe foglalták, hogyan kell kezelni a bajba kerülő bankokat. A törvényjavaslatban rögzítik, ki és hogyan állja a költségeket: a tulajdonosok, a hitelezők és betétesek is kiveszik a részüket a bankmentés veszteségeiből, de más bankok befizetéseiből is jut a költségekre. Az úgynevezett szanálási alapba a bankoknak 127 milliárd forintot kell összedobniuk 10 év alatt, ebből az első évben 13 milliárdot kell előteremteniük. Azt is megtudhatjuk, az MNB milyen eszközöket vethet be a szanálási folyamatban. A felelősök felkutatása sem maradhat el. Mutatjuk a részleteket.
Váratlanul megjelent a Magyar Közlönyben a Stabilitási Megtakarítási Számla végrehajtási rendelete. A törvényt már júniusban elfogadták, de ahhoz, hogy működni tudjon a számla, szükség volt a rendeletre - írja az Index. Korábban úgy tűnt, a rengeteg kritika miatt átdolgozzák az óriási szakmai értetlenkedést kiváltó törvényjavaslatot - de nem.