José Raúl Mulino panamai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem tárgyal az Egyesült Államokkal a Panama-csatorna tulajdonjogáról, és reméli, hogy Marco Rubio külügyminiszteri látogatása inkább a közös érdekekre, például a migrációra és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre összpontosít majd.
Donald Trump nem kevés ember szemöldökét vonta fel azzal, hogy novemberi elnökválasztási győzelme után egyre-másra arról beszél, az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie a Dán Királyság fennhatósága alá tartozó Grönland és a közép-amerikai állam által birtokolt Panama-csatorna feletti ellenőrzést, akár katonai erő árán. A megválasztott elnök mindeközben Kanadának azt üzeni, jobban tennék, ha 51. államként csatlakoznának déli szomszédjukhoz. Mindhárom felvetés komolytalannak tűnhet elsőre, de Kanada bekebelezése nevezhető a leginkább valóságtól elrugaszkodottnak, ráadásul a relatíve liberális, 40 milliós ország egyetlen államként történő belépésével alighanem a demokraták politikai esélyei javulnának. De Trump lehet, hogy rossz ajtókon kopogtat: a nyugati féltekén sok másik terület évtizedek óta dédelgeti a teljes jogú amerikai állammá válás reményét, Grönlanddal és Kanadával ellentétben. Ezek csatlakozásához pedig más országokat sem kellene lerohanni, hisz nem csalás, nem ámítás, ezek már most az Egyesült Államokban találhatók.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök ismételten világossá tette vasárnap, hogy Kanadának nem áll szándékában az Egyesült Államok 51. tagállamává válni - írja a BBC.
Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első felében azt tekintettük át, hogy a magyar bankrendszernek végül miért nem sikerült lefeleznie az extraprofitadója mértékét 2024-ben, amikor az állampapír állományuk növelésére vonatkozó kormányzati elvárás az év elején még nagyon könnyen teljesíthetőnek tűnt. A témában Palkó István a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében arról volt szó, miért lebegteti Trump a Panama-csatorna, Grönland és Kanada bekebelezését. A témában Kiss Csaba, a Portfolio Globál rovatának szakértője volt a vendégünk.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kedden elutasította Donald Trump megválasztott amerikai elnök felvetését, hogy Kanadát "gazdasági erővel" az Egyesült Államok 51. tagállamává tegyék. Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen pedig elítélte Trump Grönland megszerzésére irányuló terveit, és megjegyezte: nem hinné, hogy az USA katonai vagy gazdasági erővel meg akarná szerezni az autonóm területet.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök hétfőn Justin Trudeau kanadai kormányfő lemondása nyomán a Truth Social közösségi oldalán felvetette, hogy Kanada 51. tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke karácsonyi közösségi médiás bejegyzéseiben több provokatív kijelentést tett. Felvetette Kanada és Grönland amerikai fennhatóság alá vonását, valamint a Panama-csatorna feletti ellenőrzés visszaszerzését. Emellett kritizálta a jelenlegi kanadai vezetést és a Panama-csatorna működtetését is - írta a Sky News.
A Panama-csatorna visszavételével fenyegette meg Panamát Donald Trump megválasztott amerikai elnök a szerinte túl magas használati díjak miatt a Truth Social közösségi platformon közzétett üzenetében.
Panamában a konzervatív jelölt, José Raul Mulino nyerte a vasárnapi elnökválasztást a közvélemény-kutatások szerint.
A világ egyik legnagyobb szállítmányozási vállalata, a dán Maersk bejelentette, néhány hajója helyett vonatokat fog bevetni, hogy elkerülje a szárazság sújtotta Panama-csatornát – írja a Reuters.
A Panama-csatorna, amely a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala, súlyos aszályos körülményekkel küzd. A csökkenő vízszint hatással van a működésére és a kapacitására, de a mérnökök már keresik a lehetséges megoldásokat – tudósított a Bloomberg.
A globális ellátási láncokat kettős veszély fenyegeti, mivel a Panama- és a Szuezi-csatornát – a nemzetközi kereskedelem kulcsfontosságú ütőereit – egyszerre bekövetkező zavarok béníthatják meg. Közép-Amerikában a klímaváltozás, az Afrika és a Közel-Kelet közötti szoroson egy fegyveres konfliktus jelent súlyos kockázatokat.
A Panama-csatorna vízhiánnyal küzd az aszály miatt. A forgalom csökkenése megzavarhatja az ellátási láncokat, és növelheti a globális inflációt - írta a Geopotical Futures.
Válság fenyegeti a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonalát, a Panama-csatornát. A keskeny tengerszoros zsiliprendszere elsősorban a csapadékvízre támaszkodik, azonban az aszályos időjárásnak köszönhetően egyre gyakoribban nem áll rendelkezésre elegendő víz. A hatóságok korlátozásokat vezettek be az átkelőn, azonban ez sem biztos, hogy elég lesz.
A szélsőséges időjárási jelenségek növekvő száma a világ fő hajózási útvonalait - például a Panama-csatornát - veszélyezteti, a közelgő El Niño pedig még tovább ronthat a helyzeten - írja a CNBC.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Petro Porosenko és Julija Timosenko került képbe.
Jelenleg is folynak a tárgyalások.
Zárulnak a kiskapuk, de van még mit tenni.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
Egyre több országban veti meg a lábát a magyar ételmentő startup.
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
