Megállapodás született a szociális ágazat szerdai sztrájktárgyalásán, így a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) visszavonja a december 5-ére meghirdetett országos szervezésű sztrájkot.
2017-ben 15 százalékkal, 127 500 forintra emelkedik a bruttó minimálbér Magyarországon, amely összeggel a visegrádi országok közül Csehországot már utolérjük. Sőt, az árszínvonalbeli különbségekkel korrigálva Szlovákiát is lehagyjuk. Bár a V4-ek közül nálunk lesz a legnagyobb ütemű emelés jövőre, azért a többieknél is dinamikusan nőnek tovább a minimálbérek.
A kormánynak múlt héten sikerült megállapodnia a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleteivel a minimálbér-emelésről és a járulékcsökkentésről, és ahogyan Varga Mihály mondta: elmentek a falig. Mit jelent mindez a dolgozóknak és a munkáltatóknak? És mit üzen a közmunkásoknak? Kiszámoltuk.
Ünnepélyes keretek között írták alá csütörtökön a béremelésről és a munkáltató terhek csökkentéséről szóló megállapodást, amelyről kedden született egyezség. A nyilvánosságra hozott dokumentum hét pontból áll.
Nem versenyképes cégek nem tudnak nyereséget termelni és nem tudnak béreket emelni. Csak hatékony, sikeres vállalkozások képesek erre - mondta a kedden született bérmegállapodás ünnepélyes aláírása előtt Orbán Viktor. A miniszterelnök arról is beszélt: hamarosan egy másik megállapodásra is szükség lesz, amely az új ipari forradalom okozta változásokhoz való alkalmazkodásról kell, hogy szóljon.
Épp a választások előtti két évben tapasztalhatnak a munkavállalók jelentős béremelkedést, ha minden a kedden megkötött megállapodás szerint megy végbe és a hazai munkaerőpiaci helyzet miatt a munkáltatók a járulékcsökkentés előnyét átadják. A kormány cserébe 600 milliárd forintot pakol át a költségvetésben.
Fájni fog a kedden elfogadott bérmegállapodás a cégeknek - vélik a VOSZ-nál.
Megállapodott a kormány, a munkaadók és a munkavállalók érdekképviselete a következő két év minimálbér-emeléséről, a garantált bérminimum emeléséről, valamint a két évre szóló járuléékcsökkentésről és a társasági adó egységesítéséről/csökkentéséről - jelentették be hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztériumban, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülését követően. Ezt a nemzetgazdasági miniszter mérföldkőnek nevezte. A munkaadók belementek a kormány által elvárt béremelésbe, cserébe nagyobb járulékcsökkentést kapnak, és még egy további ígéretet.
Érezhető volt a feszültség a Nemzetgazdasági Minisztériumban a péntek délelőtti, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülését követő sajtótájékoztatón. A kormány és a munkaadói oldal álláspontja között ugyanis nem csökkentek az ellentétek. A kormány ragaszkodik a jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emeléshez, a munkaadók viszont ezt nem nyelnék le csak úgy. 2017-re a 4 százalékpontos járulékcsökkentés helyett 6 százalékpontos könnyítést kérnek és hangsúlyozták: a társasági adó kulcsának csökkentését nem ők kérték és ez nem akkora ajándék, hogy feloldaná az ellentéteket.
Jövőre 15-32 százalékos bérfejlesztés lesz a szociális ágazatban, egyes foglalkozási csoportoknál még e feletti emelés is várható - többek között erről állapodtak meg tegnap a szociális ágazat érdekképviseleti szervezetei a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárral - írja a Magyar idők.
Nem terhelné jelentősen az államkasszát a tervezett 4 százalékpontos járulékcsökkentés mellett a 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos szakmunkásbér-emelés a jövő évben, sőt az emelésből befolyó többletet osztanák vissza köztehercsökkentés formájában a munkaadóknak - derül ki a Magyar Idők birtokába került kormányzati kimutatásból.
A minimálbér-emelést kompenzáló támogatást kaphatnak jövőre a nehéz helyzetben lévő cégek az államtól. A tervek szerint kibővítenék a munkahelyvédelmi akciótervet, így az igazoltan alacsony jövedelmezőségű vállalkozásoknak két évig járna a támogatás - írja a Magyar Idők.
A munkavállalóknak és a szakszervezeteknek is kedvező a kormány javaslata a minimálbér és a garantált bérminimum felzárkóztatására, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertetett pénteken a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén - közölte a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) hétfőn.
Dobjon el mindenki mindent. A hétvégén hihetetlen kutatást készített és annál meglepőbb eredményre jutott a Századvég. Az emberek elsöprő többsége, 93 százaléka örülne, ha emelkedne a minimálbér.
A járműgyártásban működő 50 legnagyobb magyarországi cég a termelékenységéhez képest régiós összevetésben igen alacsony bért fizet dolgozóinak, ami az elvándorláson keresztül érdemben hozzájárulhat a szektorra jellemző munkaerőhiányhoz. Mivel cégméretenként és régiónként igen eltérő a hazai járműipari cégek versenyképessége, a megoldást rövid távon elsősorban a munkáltatói járulékok csökkentése, míg hosszabb távon az oktatási rendszer átalakítása hozhatja el- derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzéséből, mely azt is állítja: a minimálbér jelentős emelése csak növeli a munkaerő-piaci problémákat.
Nem enged a kétszámjegyű béremelési követelésből a Magyar Szakszervezeti Szövetség - olvasható a szervezet által kiadott közleményben. Kétlépcsős minimálbér-emelési és 16 százalékos szakmai bérminimum követeléssel érkeznek a holnapi Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésére. A MASZSZ kevesli a Munkástanácsok Országos Szövetsége által bejelentett 8%-os béremelési követelést. A cél az lenne, hogy a minimálbér nettóösszege 2018-ra érje el a létminimum összegét.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) testületi ülésén a felek egyetértettek abban, hogy a bizonytalan külső gazdasági tényezők miatt szeptemberben célszerű folytatni a 2017-es minimálbér-tárgyalásokat - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.
Brüsszel jogi lépésre szánta rá magát csütörtökön a minimálbérre vonatkozó francia és német szabályoknak a közúti fuvarozókra való szisztematikus alkalmazása miatt. Az Európai Bizottságot elsősorban a július 1-jén hatályba lépő francia szabályozás aggasztja, és mostantól együtt fogja kezelni azt a hosszabb ideje húzódó német üggyel - számol be a Bruxinfo.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint idén nem kapnak béremelést a közmunkások, ezzel pedig tovább nő a szakadék a közfoglalkoztatottak és a minimálbért keresők fizetése között - írja a Magyar Nemzet.
A lakosság is támogatna egy bizalmatlansági indítványt.
Mutatjuk, milyen szintekre kell most figyelni.
Minden kiderült az otthoni munkavégzésről Magyarországon.
Egy telitalálatos szelvény volt.
Dinamikus bérnövekedés várható.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
