A magyar adatokkal egy időben közzétette az EU-s országok lakásárváltozásait is az Eurostat, amiből kiderült, hogy az eurózónában éves összehasonlításban 1,1 százalékkal csökkentek a nominális lakásárak. Az EU egészét tekintve ugyanakkor a pozitív tartományban tudott maradni a mutató, minimális, 0,2 százalékos növekedéssel.
Kijött az MNB legfrissebb, 2023 második negyedévére vonatkozó lakásárindexe, mely szerint a lakásárak éves növekedési üteme jelentősen lassult a fővárosban és a vidéki városokban, a községekben pedig éves alapon érdemi csökkenés látható. Nagyon más azonban a kép, ha reálértéken nézzük a számokat, úgy minden kategóriában visszaesés történt, az inflációval korrigálva Budapesten 14, a községekben pedig 25 százalékkal estek vissza egy év alatt az árak.
Nemrég számoltunk be róla, hogy ha kis mértékben is, de a tavalyi utolsó negyedévben nominálisan is csökkenni kezdtek a lakásárak Magyarországon és várakozásaink szerint az idei első negyedévben is negatív lehet az előjel. Ez azonban semmi ahhoz a lakásáremelkedéshez képest, ami az elmúlt tíz évben végbement. Az Európai Unió egyetlen országában sem emelkedtek akkorát egy évtized alatt a lakásárak, mint nálunk. Nézzük a pontos számokat!
Világszerte több országban is csökkenni kezdtek a lakásárak az utóbbi egy évben és a folyamat az előttünk álló időszakban is folytatódhat. A Reuters ingatlanpiaci elemzők körében végzett globális közvélemény-kutatása szerint a lakásárak további esése van kilátásban, miután az Egyesült Államok kamatszintjei valószínűleg még magasabbra fognak emelkedni.
A lakáspiaci vágyainkat tökéletesen meghatározza az, hogy milyen élethelyzetben vagyunk, a lakásvásárlás előtt állók nyilván a "csökkenni kezdtek a lakására" híreket, míg a tulajdonosok, vagyonukat ingatlanba tartó befektetők a "továbbra is szárnyalnak a lakásárak" című írásokkal fognak egyetérteni. Több véleménycikk is megjelent a Portfolio hasábjain az elmúlt időszakban, eljött hát az idő, hogy az Olvasóink is elmondhassák, hogy a tényeket (és nem a vágyakat) alapul véve, mire számítanak a hazai lakásárak változását illetően. Induljon a szavazás!
Nem kérdés, hogy a lakásvásárlás az elmúlt évtized egyik legjobb befektetése volt Magyarországon. Nemrég egy elemzésünkben a Magyarországhoz hasonló méretű lakáspiacokat hasonlítottuk össze reálérték alakulása szerint, ezúttal viszont a KSH és az Eurostat adatai alapján arra voltunk kíváncsiak, mi történt az európai országok lakáspiacaival az elmúlt tíz évben, hol áll ehhez képest Magyarország és vajon meddig tarthat ki a mostani lendület.
Az idei év első negyedévében átlagosan 4 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az Európai Unióban, ezzel szemben Magyarországon ennek közel háromszorosa, 11,3 százalékos volt az áremelkedés. Ezzel az EU-s lista első helyén szereplünk, a második ország, ahol a legnagyobb mértékben drágultak a lakásárak egy év alatt Csehország volt 9,4 százalékkal, ezt pedig Portugália követi 9,2 százalékos áremelkedéssel - derül ki az Eurostat legújabb elemzéséből.
Legtöbbször a fővárosi és a nagyvárosok ingatlanpiaca van terítéken, így sokan nem is tudják, hogy milyen csekély összegekért kínálják a kisebb városokban, községekben a házakat. Az átlagos négyzetméterárak a fővárosinak az ötödébe sem kerülnek, és hiába nő ezeken a helyeken az adásvételek aránya, miközben a Budapesten zajló tranzakcióké folyamatosan csökken, az árak alig mennek felfelé, sőt a negyedéves növekedés már csökkenésbe csapott át, ha csak az ország községeit nézzük. Magyarországon egy községben lévő családi ház fajlagos ára átlagosan 80 ezer forint volt 2018 őszén, ami főleg azoknak a tulajdonosoknak rossz hír, akik - akár a megyén belül - városba költöznének.
A mostani ingatlanpiaci felívelés egyik kiindulópontja a budapesti belváros volt, ahol a befektetési célú kereslet erősödése adta meg az első lökést az áremelkedésnek. Mostanra viszont ez a helyzet megváltozott, a külsőbb kerületek is elkezdtek felzárkózni, így a lakásárak változását tekintve egy teljesen más kép fogad - derül ki az OTP legújabb Értéktérképéből.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Több száz, kihasználatlan páncélos áll a raktárakban
Állítólag még a tesztfázisban lévő Kedr rendszert használták.
Sok útvonalat érint.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
