A hazai lakásállomány és a népesség arányában 226 fő volt tavaly a 100 lakásra jutó népesség, vagyis alig több, mint két ember él egy lakásban Magyarországon. Budapesten ugyanez a szám mindössze 192, így a fővárosban még kevesebben laknak egy lakásban, mint vidéken.
A Budapesten kiadott építési engedélyek az új lakásokra 2017-es évben megközelítették a 15 ezret, ami másfélszerese a 2016-os számoknak. Nincsenek azonban ilyen nagyságrendű eredmények a már átadott új lakásoknál, a csupán pár ezer használatba vett ingatlan jól mutatja a korábbi évek kevésbé aktív lakásépítési hangulatát. Látszik azonban már az is, hogy növekszik a befejezett és az átadott projektek száma, 2017-ben - az utolsó hónapokat nem számolva - összesen 250-nel nőtt a lakóparki és a többszintes társasházakban átadott új lakások száma.
15 millió forintból jó állapotú többszobás lakást vásárolni a főváros belső részein már-már lehetetlen, a peremkerületekben és az agglomerációban viszont még van esélye az eladó ingatlanok iránt érdeklődőknek. Ugyanekkora összegből az ország más területein kisebb új lakást, több száz négyzetméteres házat, vagy akár balatoni nyaralót is találhatunk. A legnépszerűbb keresőoldalak kínálatát böngészve kiválasztottuk a legnagyobb alapterületű, vagy legalacsonyabb négyzetméterárú olyan használt és új ingatlanokat a fővárosban, az agglomerációban és az egész országban, amelyek kevesebb, mint 15 millió forintba kerülnek.
Mit tegyen az, aki nagyobb panellakásba költözne, de a 11. és 13. kerületetek megfizethetetlenek már a számára? Mindenképpen nézzen körül a külsőbb kerületekben, ahol az előbbi ár töredékért lehet hozzájutni a lakásokhoz. Mindez egyben azt is jelenti, hogy egy kis lakásból, bár az elhelyezkedésre vonatkozó erős kompromisszum mellett könnyen lehet nagyot varázsolni. Ha mondjuk az előbbi népszerű kerületeket feladjuk és helyette a külső pestieket választjuk, 50 négyzetméter helyett közel 80 négyzetméteres lakóterületünk lehet. Fordított irányú költözésnél azonban nincsenek könnyű helyzetben a vásárlók, egy 60 négyzetméteres külső-pesti panellakásból csak egy garzonra futja az irodaövezetekben.
Jóval magasabb az értékesítési idő a téglalakásoknál, mint a panelek esetében az országos és a fővárosi adatok alapján egyaránt. Az előző hónapban átlagosan 2-3 hónap alatt került eladásra egy panellakás országosan, míg a téglalakásukat eladni kívánó tulajdonosoknak 4-5 hónapot kellett várni a keleti és nyugati országrészeken, hogy vevőt találjanak, a főváros pesti oldalán pedig még ennél is többet, mintegy 6 hónapot - a Duna House Barométer adatai alapján.
A női keresztnevekről elnevezett közterületek fontos részei Budapestnek, körutakat, utcákat, tereket és hidakat is találunk közöttük. De vajon mit mutatnak az ingatlanárak ezekkel az elnevezésekkel kapcsolatban? Tényleg igaz, hogy a királynői nevekről elnevezett utcák a legdrágábbak? Ezt vizsgálták a Duna House nőnapi elemzésében.
Az új lakásokkal kapcsolatos problémákkal többször foglalkoztunk már. Sajnos, ahogy haladunk előre az időben, és egyre több ház épül, vagy projekt elkészülésének jár le a határideje szaporodnak a rémtörténetek. A mai nap például a következő olvasói levelet kaptuk, amely igazi elrettentés lehet minden lakásvásárló számára, és ahol a panaszos olvasónk már jogi útra volt kénytelen terelni a történetet.
2017 negyedik negyedévében nem változott az eladó új lakások száma Budapesten, a szeptemberi kínálathoz hasonlóan az év végén 7450 lakásból választhattak a vevők, ami viszont egy évvel korábbi kínálat közel másfélszeresét jelenti. Az összes eladó új lakás közel háromnegyede öt kerületben (XIII., XI., VIII., IX. és XIV.) koncentrálódik - derül ki a Cordia Zrt. legújabb elemzéséből.
A Statista nevű oldal időről-időre elkészíti a felmérését arról, hogy egy adott összegért a különböző országokban mekkora lakást lehetne vásárolni vagy bérelni. Ezúttal a hangsúly a bérlésen volt, a vizsgált összeget pedig 1500 dolláros (kb. 387 ezer forint) havi bérleti díjnál húzták meg. Ennek kapcsán megnéztük, hogy Budapest hol állna a listán és érdekes összefüggést találtunk.
Az új lakás vásárlásnál számos dologra kell figyelni, az egyik legfontosabb - a korábban már többször tárgyalt minőség mellett - ahhoz kapcsolódik, hogy mikor és miből finanszírozzuk az otthon megvételét. A fizetés ugyanis történhet szakaszosan és egy viszonylag kisebb összegű előleget követően a használatba vételi engedély megszerzése után is. Bonyolítja azonban a helyzetet, ha a lakás megvásárlásához hitelre is szükség van. Ebben az esetben ugyanis még körültekintőbben kell eljárni, mivel milliókat is bukhatunk, ha mégsem úgy, vagy akkor kapjuk meg a kívánt összeget, amikor azt szeretnénk.
A magyarországi lakásépítési boom a Balaton partot sem hagyta érintetlenül, a válságbeli mélyponthoz képest 2016-ban közel nyolcszor annyi építési engedélyt adtak ki. A bővülés azonban nem csak a nehéz évekhez képest jelentős, hanem a válság előtti maximumokhoz is. Úgy tűnik, hogy a magánszállások népszerűségének felfutását, illetve az ingatlanok befektetési eszköz szerepének erősödését a lakásfejlesztők is igyekeznek kihasználni a tó mellett. Új építésű nyaralót venni azonban nem egyszerű a magyar tengernél, aki itt szeretne lakást venni, az budapesti árakra készüljön.
A Duna House ismét közreadta havi tranzakciószám becslését, amely szerint 2018 februárjában, országosan 12 869 ingatlan adásvétel bonyolódott. Ez a szám jelentős növekedés az egy évvel ezelőtti értékekhez képest, így továbbra is azt mondhatjuk, hogy ha az ütem folytatódik, rendkívül erős év elé nézünk a hazai lakáspiacon.
Budapest egyik legfelkapottabb része kétség kívül az V. kerület, a belváros népszerűsége az ingatlanok árában is jól látszódik. Egyes utcákban jóval egymillió forintos négyzetméterár felett kerülnek eladásra a lakások, emellett a szűkös kínálat is hozzájárul ahhoz, hogy nehéz helyzetben legyenek a vásárlók. Van azonban még néhány kisebb lakás, aminek a hirdetések alapján 25 millió forint alatt van a kínálati ára, ezekről készítettünk egy képes listát.
A belváros megdrágulása ugyan azt jelenti, hogy sok lakásvásárló kiszorult a területről annak egyre kevésbé megfizethető árai miatt, ugyanakkor az onnan elköltözni szándékozók számára nagyon kedvező helyzetet teremtett az áremelkedés. Egy 50 négyzetméteres lakás árából egy külsőbb kerületben ugyanis már dupla akkora méretű otthont vásárolhatunk magunknak. De a bulinegyedből elköltözni szándékozók előtt is jó lehetőségek állnak.
2017 utolsó negyedévében már jóval kisebb volt az elkezdett lakásépítések összértéke, mintegy 57 milliárd forint, ami 2016 eleje óta a legalacsonyabb értéknek számított. Mindeközben, a már folyamatban lévő fejlesztések közül több is átadásra került ebben az időszakban, az összérték megközelítette a 170 milliárd forintot. Az új lakások kivitelezési munkálatainak koncentrációjából az is kiderül, hogy a Közép-Magyarországi régió erős részt képvisel, itt összpontosul ugyanis a projektek 70 százaléka - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
Megjött a KSH legfrissebb jelentése a hazai lakásépítésekről, ami meglepetést ugyan nem, de megerősítést okozott a lakásépítések piacán. A legfontosabb, hogy 2017-ben (egész évben) 14 389 új lakás épült, 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997 volt, 20 százalékka több a 2016. évinél.
Nem mondunk újdonságot azzal, hogy a fővárosi lakásárak az elmúlt években végbement áremelkedés következtében nagyon elszakadtak a vidéken jellemző árszintektől. Az MNB számításai alapján megnéztük, hogy pontosan mit is jelentett ez, hogyan alakultak az ezredforduló óta a régiók városaiban a lakásárak, kik voltak a legnagyobb nyertesek és vesztesek.
A 2000-es évek közepén a vásárlók jelentős csoportja semmiképpen sem akart új lakást vásárolni, még akkor sem, ha anyagi helyzete ezt lehetővé tette volna. Helyettük az újszerű lakásokat részesítették előnyben, ahol a hibák már kiderültek, illetve megoldásra kerültek. Az új lakások ugyanis valóban számos problémával rendelkeztek, rengeteg rémtörténet keringett a piacon. Most ismét sokan vásárolnak új lakást, jellemzően még a tervasztalról, talán nem is sejtve, hogy hiába a sokkal tudatosabb vásárlói hozzáállás, őket is hasonló gondok fenyegethetik, mint a 10 évvel ezelőtt pórul járt társaikat, legalábbis ha nem tesznek meg mindent, hogy ezt elkerüljék. Az emelkedő kivitelezési költségek miatti spórolás, a kedvezményes áfaidőszak megszűnése miatti kapkodás ugyanis a szigorúbb műszaki követelmények ellenére eredményezhet ismét tömeges csalódásokat a hazai újlakás-piacon.
A használt és új lakások vásárlása mellett és ellen is megannyi érvet fel lehet sorolni, de a legmeghatározóbb tényezők között mindenképpen szerepel az ingatlan ára. A befektetési célú vásárlóknak kifejezetten fontosak lehetnek a számokban kifejezett különbségek, de természetesen a saját célú ingatlanvételnél sem mindegy, hogy mennyivel nagyobb összeget kell arra szánni, hogy egy felújított lakás helyett újba lehessen költözni. A statisztikákban közölt fajlagos árak eltérnek attól, mint amit az aktuális hirdetéseknél lehet látni, éppen ezért nem könnyű megbecsülni, hogy mennyivel is kerül többe egy hasonló alapterületű, szobaszámú és elhelyezkedésű új lakóingatlan egy használtnál.
Mintegy megháromszorozódott a megrendelések állománya a készházak esetében az elmúlt három évben. A bővülésnek azonban gátat szab a munkaerőhiány. Az elmúlt időszakban az árak is jelentősen emelkedtek, két év alatt mintegy 30 százalékkal - írja a Magyar Idők.
Az inflációs adatok közlése után.
Többszörös szerződésszegésre hivatkozva.
Múlt héten lőtték le a cégvezért.
Kilőtt a 4iG ára Musk és Jászai egyeztetése után.
Durran a piac.
A jövő a fenntarthatóbb és hatékonyabb energiaiparé.
