Teherán kész tárgyalni Washingtonnal, de elvárja az Egyesült Államoktól, hogy előbb oldja fel az ellene hozott összes szankciót - erősítette meg Haszan Róháni iráni elnök keddi beszédében, amelyet az iráni állami televízió élőben közvetített.
Miközben London és Teherán viszonya egyre inkább elmérgesedik, Haszan Róháni iráni elnök üdvözlő levelet küldött Boris Johnsonnak, Nagy-Britannia újdonsült kormányfőjének reményének adva hangot, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatai szorosabbak lesznek az ő kormányzása alatt.
Egyre feszültebb a helyzet a Perzsa-öböl körül, miután két tankerhajót súlyos támadás ért, amelynek lebonyolításával az Egyesült Államok Iránt vádolja. Bár Donald Trump elnök állítólag nem akar háborút a perzsa országgal, több magas rangú tanácsadója is támogatná a rezsimváltást, ráadásul nemrég az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót is az öbölbe vezényelt. Ha netán közvetlen konfliktusra kerül sor a két ország közt, a modern történelem egyik legvéresebb és legpusztítóbb háborúja lehet az eredménye, ami akár évekig, ha nem évtizedekig is elhúzódhat. Megnéztük, milyen az iráni hadsereg felszereltsége és milyen eredménnyel zárulhat egy NATO-iráni konfliktus.
Az amerikai kormányzat arról tájékoztatta a kongresszust, hogy 1500 katonát tervez küldeni a Közel-Keletre az Iránnal kialakult feszültség miatt - közölték pénteken nevük elhallgatásához ragaszkodó amerikai tisztségviselők.
A Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) további 5-10 ezer katona Közel-Keletre vezénylését fontolgatja - jelentette szerdán este - mások mellett - az amerikai közszolgálati rádió (NPR).
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök telefonon megvitatta az iráni nukleáris programról elfogadott átfogó közös cselekvési terv körül kialakult helyzetet, különös tekintettel Netanjahu bejelentésére - derült ki a Kreml sajtószolgálatának jelentéséből.
2000 óta folyamatosan növekszik a fegyverexport volumene. 2013-tól 2017-ig 10%-kal több fegyvert adtak el, mint az ezt megelőző öt évben - derül ki a Stockholm Peace Research Institute (SIPRI) adataiból.
Két évvel azután, hogy kivonult a piacról, a Barclays újra elindítja a privátbanki szolgáltatását Ázsiában és a Közel-Keleten - írja Financial Times.
A Rosznyefty orosz állami olajóriás átveszi a legjelentősebb kurdisztáni olajvezeték feletti irányítást, a hírek szerint mintegy 1,8 milliárd dollárért. Az Irak kurdisztáni régiójában szerzett érdekeltséggel tovább nő az orosz gazdasági befolyás a Közel-Keleten, ami a moszkvai energiapolitika szélesebb stratégiájának is részét képezi.
Likviditási válsághoz vezethet a katari bankoknál, hogy négy arab állam feketelistára helyezett több tucat, Katarral állítólag kapcsolattal rendelkező magánszemélyt, illetve szervezetet - írja a Reuters.
"AA"-ból "AA-" kategóriába sorolta át Katar hitelminősítését az S&P Global Ratings negatív kilátások mellett. A hitelminősítő gyors döntése az elmúlt napok eseményei fényében érdekes.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bízik abban, hogy a Perzsa(Arab)-öböl mentén fekvő olajmonarchiák képesek végrehajtani az alacsony olajárak miatt szükséges nagy költségvetési kiigazításokat - jelentette ki Christine Lagarde, a valutaalap vezérigazgatója hétfőn egy Abu-Dzabiban tartott tanácskozáson.
Az ENSZ és a Világbank a kötvénypiacokon keresztül vonna be dollármilliárdokat, hogy drasztikusan növelni tudja azoknak a közel-keleti országoknak a pénzügyi támogatását, amelyek leginkább érintettek a szíriai és az iraki fegyveres konfliktusok miatt kialakult menekültáradatban - írja a Financial Times.
A közel-keleti bankokban dolgozó pénzügyesek teljesítettek a legjobban, legalábbis ezt mutatja a bónuszokra vonatkozó elvárásuk. Az itteni bankokban dolgozó pénzügyi szakemberek - szemben a világ többi részén dolgozó kollégáikkal - úgy gondolják, hogy ebben az évben magasabb bónuszokat fognak kapni - jelent meg az eFinancialCareers legújabb kutatásáról szóló közleményben.
Főként a szerteágazó közel-keleti feszültségek okairól és megoldási irányairól adott interjút a The New York Times online változatának péntek este Barack Obama amerikai elnök és párhuzamot vont az ottani tapasztalatok, illetve az amerikai politika működése között. Szavai szerint az amerikai politika "működésképtelen" és annak szereplőinek okulniuk kellene a Közel-Kelet "szörnyű megosztottságaiból". Emiatt kijelentette, hogy Amerika számára önmaga jelenti a legnagyobb fenyegetést, nem valamilyen külső konfliktus. Obama arra is figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a nyugati szankciók ellenére bármikor "behatolhat" Ukrajnába, illetve arra is, hogy Izrael számára a túlélés a kérdés.
Az inflációs adatok közlése után.
Többszörös szerződésszegésre hivatkozva.
Múlt héten lőtték le a cégvezért.
Kilőtt a 4iG ára Musk és Jászai egyeztetése után.
Durran a piac.
A jövő a fenntarthatóbb és hatékonyabb energiaiparé.
