Rakétatámadás ért egy amerikai katonai bázist
Rakétatámadás érte az Egyesült Államok vezette nemzetközi terrorellenes koalíció erőinek egyik bázisát az észak-szíriai Haszaka tartomány déli részén.
Rakétatámadás érte az Egyesült Államok vezette nemzetközi terrorellenes koalíció erőinek egyik bázisát az észak-szíriai Haszaka tartomány déli részén.
Az iráni játékosok mindegyike hallgatott, amikor először felhangzott az iráni himnusz a katari világbajnokságon az Anglia elleni mérkőzést megelőzően. A külpolitikai híreket kevésbé követő sportrajongók most először szembesülhettek azzal, hogy több mint két hónapja folyamatosan tüntetések zajlanak Iránban. Az események az elmúlt hetekben sem veszítettek a lendületükből az országban, miközben tömeges kivégzések is lehetnek, és egyre nagyobb része áll ki az iráni társadalomnak a rendszer ellen.
A világbajnokság szervezői pénteken bejelentik, hogy a katari stadionokban nem árulnak alkoholos sört a szurkolóknak - írta meg a Reuters.
Irán azonnali elhagyására szólította fel a német állampolgárokat csütörtökön a német szövetségi kormány.
Megszavazta az iraki parlament csütörtökön Mohammed Shiá asz-Szudáni miniszterelnök kormányát - közölte az INA állami hírügynökség.
Biser Haszavni jordániai miniszterelnök csütörtökön bejelentette: átalakítja kormányát, hogy javuljon a kabinet teljesítménye a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kért gazdasági reformok végrehajtásának területén.
Az azeri állami televízió hírműsorában szokatlanul nyíltan nyilatkoztak az elmúlt hónapok orosz külpolitikájáról: nyíltan agresszornak, megszállónak, és háborús bűnösnek titulálták Moszkvát azért, mert megtámadta Ukrajnát.
Libanon vezetőinek mielőbb ki kell tűznie az elnökválasztás időpontját, ha nem akarják tovább mélyíteni a politikai válságot - szögezte le pénteken Bejrútban a francia külügyminiszter, aki a gazdasági reformok fontosságát is aláhúzta.
Izrael és Libanon közel áll ahhoz, hogy az Egyesült Államok által közvetített, az országok tengeri határáról szóló megállapodást írjon alá, amely lehetővé tenné Izrael számára, hogy gázt exportáljon Európába, és a szomszédos országok közötti gazdasági együttműködés ritka példáját is jelentené - írja a Wall Street Journal.
Két hete erőszakos tüntetések törtek ki Iránban egy 22 éves kurd lány halála után, akit az erkölcsrendészet tartóztatott le, mert megsértette az ország szigorú öltözködési szabályait. Iránt 2019 óta nem rázta meg ilyen komoly tüntetéshullám, a három évvel ezelőtti megmozdulások több mint 1500 életet követeltek. A múlt heti zavargások a kurd többségű északnyugati régióban kezdődtek, de Irán-szerte mintegy 50 városra és településre terjedtek át, köztük Teheránra, Mashadra és Kazvinra. A kurd lány kevesebb mint két hónappal azt követően vesztette életét, hogy az ország szigorította a nők öltözködését érintő jogszabályokat. A törvény már a hatályba lépése előtt is heves indulatokat váltott ki, egyes női tüntetők dacból elégették a fejkendőjüket. Ez az epizód újabb jele annak, hogy az iszlám forradalom legitimitása, amelyen az iráni rezsim nyugszik, egyre inkább csökken. A helyzet Moszkva számára is kellemetlen, hiszen Irán Oroszország egyik legfontosabb partnere az ukrajnai harcokban.
Jair Lapid izraeli miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az ENSZ éves közgyűlése alkalmával találkozott, közölte Lapid hivatala. 2008 óta ez volt az első alkalom, hogy a két ország legfőbb vezetője személyesen találkozott.
Megszokhattuk, hogy a Közel-Keletről általában kaotikus hírek jönnek, tüntetésekről, azoknak a leveréséről, megtorlásokról, és törzsi, vagy felekezeti jellegű összetűzésekről. Első ránézésre Irak jelenlegi helyzete sem tér el nagyban ettől; virágzik a korrupció, nem működnek sokszor az alapvető állami szolgáltatások sem, egymást érik az erőszakos tüntetések, az elmúlt hetekben még a parlament épületét is megszállták a tüntetők. A mostani megmozdulás élén egy befolyásos síita vezető, Muktada asz-Szadr áll, aki talán a korábbi események tükrében meglepő módon épp, hogy csillapítani próbálja az indulatokat és egy személyben felelős azért is, hogy a tüntetők végül békésen elvonultak a törvényhozás épületéből. Szadr rendkívüli népszerűsége számos tényezővel magyarázható, hiszen Irán és az Egyesült Államok befolyása ellen egyaránt harcol Irakban, a regnáló hatalmi berendezkedést azonban nem akarja megdönteni, helyette talán egy jobban működő demokráciát akar építeni, melyben az ország számos vallási és etnikai kisebbsége megfelelően tudja reprezentálni érdekeit. Nézzük, hogy tett szert Szadr jelentős befolyására anélkül, hogy kormányra jutott volna, és hogy tervezi megreformálni a jelenleg igencsak ingatagnak tűnő iraki demokráciát.
Amos Gilad, a védelmi minisztérium volt politikai védelmi osztályvezetője és Jakov Amidror, a Nemzetbiztonsági Tanács volt vezetője egy izraeli lapnak adott interjúban elmondták, hogy az Iránnal kötött atomalkut már lehetetlen megakadályozni, ebben az esetben pedig hazájuknak fel kell készülni egy Teheránnal, vagy a perzsák által támogatott egyéb szervezetekkel vívott háborúra – közölte az Arutz Sheva.
A Redzsep Tajjip Erdogan török elnök által, az elmúlt években tanúsított rendkívül asszertív külpolitika rendeltetése valószínűleg a régióban tapasztalható geopolitikai vákuum betöltése, lépéseivel azonban elképzelhető, hogy mind kül-, mind pedig belföldön eltaszítja magától támogatóit. Részletes elemzés készült arról, milyen hatással lehetnek Törökország külpolitikai lépései az állam gyengélkedő gazdaságára, illetve arról, hogy ezek az események hogyan befolyásolhatják török államfő politikai karrierjét, akinek jövőre ismét meg kell győznie a választókat alkalmasságáról.
Az Egyesült Arab Emírségek vasárnap közölte, hogy teheráni nagykövete napokon belül újra munkába áll, hat évvel azután, hogy Szaúd-Arábia támogatására alacsonyabb szintre vitték le a két ország közötti kapcsolatokat.
Hatalmas mennyiségű dízelt szállító hajóflotta indult útnak az európai piacok felé Ázsiából. Európában a szárazságból fakadó lassuló energiatermelés, az emelkedő gázárak és az akadozó orosz szállítás jelentette nehézségekkel kell szembenézniük a kormányoknak, míg Ázsiában túlkínálat alakult ki a kőolajból - írta meg a Bloomberg.
A múlt hónapban II. Abdullah, Jordánia uralkodója bejelentette, hogy támogatná egy, a NATO-hoz hasonló közel-keleti katonai szövetség létrehozását. Az uralkodó ötlete közelről sem légből kapott: a Közel-Kelet történelme során számtalan kísérlet történt már egy hosszú távú katonai szövetség kialakítására, a mélyen gyökerező ellentétek, az egymás iránti örökös bizalmatlanság és a külföldi fenyegetések megítélésével kapcsolatos nézeteltérések ugyanakkor lényegében kizárják az alacsony szintű együttműködést, nemhogy egy katonai paktum megkötését. Egy helyi NATO ötlete azonban aligha lehet életképes, nézzük meg, miért.
A világ elsősorban az orosz-ukrán konfliktus szemüvegén keresztül figyeli manapság a Közel-Kelet eseményeit: az összeomló libanoni gazdaság, a káoszba fulladó Irak, az Izraellel egyre jobb kapcsolatokat ápoló Öböl-menti országok, vagy az amerikai, orosz, esetleg francia elnökök regionális tevékenységei. Ezek mellett azonban egyre fontosabbak a régión belüli országok közötti együttműködések, amelyeknek messze túlmutatnak a Közel-Keleten, elsősorban a fölgázellátás miatt erősen érintik Európát is. Ezeknek a kulcsfontosságú gazdasági együttműködéseknek kiemelt központja lehet Egyiptom.
Joe Biden Közel-keleti útja során Ciszjordániába is ellátogatott, ahol a palesztin kórházaknak segítséget és az országnak pedig többek között 4G internetet ígért, azonban úgy tűnik, nem ő fogja elhozni a békét.
Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szakértői szerint az ukrajnai háború miatt tovább emelkedhetnek az élelmiszerárak a helyi konfliktusok, gazdasági válság és éhínség sújtotta közel-keleti, illetve észak-afrikai térségekben, így gyerekek millióit is fenyegeti az éhezés.
Az inflációs adatok közlése után.
Többszörös szerződésszegésre hivatkozva.
Múlt héten lőtték le a cégvezért.
Kilőtt a 4iG ára Musk és Jászai egyeztetése után.
Durran a piac.
A jövő a fenntarthatóbb és hatékonyabb energiaiparé.
