Hiányzik a pénz a régiós utakról
Közép-Kelet-Európának 100 milliárd dollár értékű forrásra lesz szüksége a magánszektorból ahhoz, hogy a jövőben finanszírozni tudja infrastruktúra-projektjeit - áll a Standard & Poor Rating Services új jelentésében.
Közép-Kelet-Európának 100 milliárd dollár értékű forrásra lesz szüksége a magánszektorból ahhoz, hogy a jövőben finanszírozni tudja infrastruktúra-projektjeit - áll a Standard & Poor Rating Services új jelentésében.
A magyar kis- és közepes vállalkozásoknak jutó uniós forrásokról, a munkahelyteremtés támogatásáról, a külföldi munkavállalásról, valamint a tervezett infrastrukturális fejlesztésekről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök kedden Baján, a helyi televíziónak adott interjújában.
Visszamenőleges adóztatás réme kísértette meg a hazai útépítő cégeket a héten, miközben hasonló nem várt kormányzati lépések már a hazai gazdaság több más szektorárnak szereplőjét is elérték az elmúlt időszakban. Az európai zöldenergia-szektor a válság óta szintén bővelkedett a nem konvencionális szabályozási lépésekben, aminek hatására a elindult a gondolkodás a piacon, hogy miként is lehetne kezelni ezeket a kockázatokat.
Készülnek a hatástanulmányok az ipari rezsicsökkentéshez, döntés az ősz végén várható erről, a nonprofit közműszolgáltatók nyílt versenyben jelennének meg a piacon, és a kormány tervezi a Főgáz további részvényeinek megvásárlását - többek között ezekről beszélt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-nek adott interjúban.
Kína csak ebben az évben annyi pénzt költ vasúthálózata fejlesztésére, amiből 260-szor épülhetne meg a 4-es metró. Így az év végéig 6 500 kilométerrel bővül az ország vasúthálózata, ami több mint az összes hazai vasútvonal fele vagy az egyenlítő hosszának egyhatoda. A fejlesztések kapcsán persze felmerül az a kérdés is, hogy lehet-e jó minőségű valami, ami ilyen döbbenetes tempóban és mértékben épül, ráadásul egy vasúti technológiai múlttal nem rendelkező országban.
Kína infrastrukturális beruházásaival az alábbi cikkben foglalkoztunk bővebben:
Ha autópálya-építésre vagy szélerőmű-telepítésre gondol, valószínűleg nem Kína jut elsőként az eszébe. Pedig az ázsiai óriás minden más országnál többet, a GDP-jének közel 9%-át költi évről évre infrastrukturális beruházásokra, ráadásul idén sokadszor jelentette be az összeg emelését egy újabb stimulus csomag keretében. Szintén kevéssé ismert, hogy Kína amellett, hogy a világ legnagyobb környezetszennyezője, a legnagyobb zöldenergia-beruházója is. A lassulási félelmek miatt a világ szeme gyakran Kínára szegeződik, így megnéztük, hogyan állnak az ország infrastruktúra-beruházásai nemzetközi összehasonlításban.
Egy friss felmérés szerint a nyugdíjalapok portfóliójában igaz, nőtt az alternatív eszközosztály részesedése, azonban a sok szakértő által favorizált infrastruktúra befektetések alig tudtak növekedést felmutatni. Az OECD szerint sokakat visszatart, hogy csak részben érhetők el fontos adatok a szektorról, a befektetők alig látnak potenciált per pillanat, míg a nagyok egymás elől veszik el a projekteket. Nagy hátrányt jelent, hogy a többség még mindig a tradicionális befektetéseket részesíti előnyben és ha teheti, nem is hagyja el az országhatárokat, pedig egy amerikai nyugdíjalap esetében igazán külföldön vannak lehetőségek - írja a Pensions & Investments.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Komoly mozgásokat hoztak Trump bejelentései a világban.
Gyenge a vásárlóerő, kevesebbet járnak étterembe a magyarok.
Mutatunk pár ígéretes amerikai részvényt.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
