Japánnal ellentétben az eurózóna elkerülheti a deflációt - ismertette a ma megjelent MNB-szemle első cikkének bemutatásakor a jegybank szakértője. Szerinte a defláció három fő csatornán keresztül is negatívan hat a fejlett gazdaságokra.
A legutóbbi munkapiaci költségadatok az euróövezeti deflációs veszély növekedésére utalnak - vélekedtek pénteki tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.
Az euroövezet jegybankárai körében már hónapok óta az egyik kiemelt téma a defláció esetleges kialakulása és annak veszélyei az övezet gazdaságaira. A KSH adatközlése szerint Magyarországon éves összevetésben áprilisban és májusban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A rendszerváltozás utáni gazdaságtörténetünkben ez idáig egyedül álló adatok hatására, az elmúlt hetekben a hazai folyamatok kapcsán is egyre több elemzés taglalta a defláció kialakulásának esélyeit. Az MNB két szakértője, Soós Gábor Dániel és Hajnal Mihály alábbi írásának célja, hogy a jegybank makro szintű és dezaggregáltabb elemzéseire alapozva megvizsgálják, hogy valóban közel állunk-e a defláció és a vele együtt járó negatív hatások kialakulásához. Megállapítható, hogy az aktuális hazai folyamatok egyelőre nem utalnak deflációs veszély kialakulására.
Egyre szélesebb körben esnek az árak idehaza, éves szinten pedig immár hét EU-tagországban süllyed az árszint. Deflációról egyelőre Magyarországon nem beszélhetünk, de az elmúlt hónapokban érezhetően közeledtünk hozzá. Amíg a várakozások nem alkalmazkodnak ehhez, addig nincs baj.
A jegybank új Alapokmányának mai bemutatója kapcsán újságírói kérdésre Balog Ádám, az MNB alelnöke a minap napvilágot látott deflációs adat kapcsán megjegyezte: "személy szerint nem vagyok nyugodt ezektől a folyamatoktól".
Márciusban az előző hónaphoz képest 0,6%-kal csökkentek az ipar belföldi értékesítési árai. Éves összevetésben már 2,5%-os az áresés, és most már a feldolgozóiparban is süllyed az árszint.
A vártnál minimálisan nagyobb volt a havi árcsökkenés Németországban áprilisban, míg az éves fogyasztói inflációs adat nem gyorsult annyira, mint az elemzői konszenzus. Ezek az adatok elegendőek voltak ahhoz, hogy a piac ismét az eurózónát fenyegető deflációs veszély fokozódását lássa és így az Európai Központi Bank lazító lépésének esélye miatt az euró eséssel reagált.
A defláció veszélye tovább emelkedett, ezért az EKB-nak továbbra is nullához közeli szinten kellene tartania az alapkamatokat középtávon - közölte az OECD a mai EKB kamatdöntés után közleményben. További nem megszokott lazítási lépéseket is üdvösnek tartanak - írja a Marketwatch.com.
Márciusban deflációba süllyedt Spanyolország, ha a harmonizált fogyasztói árindex éves mutatóját vesszük alapul. Az euró hirtelen gyengült a dollárral szemben, ugyanis a befektetők az Európai Központi Bank jövő csütörtöki kamatdöntésére spekulálhatnak az adatok fényében.
Japán úgy tűnik, hogy egyelőre kilépett a deflációból, csakhogy nem zárható ki az újabb visszaesés - mondta Akira Amari, japán pénzügyminiszter a mai napon. A japán politikus hangsúlyozta, hogy nagyon fontos volna a bérinflációnak túlszárnyalnia a fogyasztói árak emelkedését és így a bérmegállapodásokat a kormányzat feszülten figyeli majd.
Tavaly novemberben az előző hónaphoz képest 1,3%-kal csökkentek az ipar belföldi értékesítési árai. Az egy évvel korábbihoz képest immár 1,9 százalékkal van alacsonyabban az árszint. Ezúttal elsősorban az energiaigényes ágazatok húzták lefelé az árakat. Az adatok azt jelzik, hogy költségoldalról továbbra is alacsony az inflációs nyomás a gazdaságban.
Jövőre nem kell tartanunk az infláció felpörgésétől, vagy éppen deflációs veszélytől - így gondolja a legtöbb általunk megkérdezett alapkezelő és elemző. Hosszabb távon azonban nem dőlhetünk nyugodtan hátra, mert egyesek szerint a pénznyomtatás nem fog nyom nélkül eltűnni.
Jó hírrel szolgált Japánnak a statisztikai hivatal: úgy néz ki, hogy tovább emelkedik az infláció a szigetországban, ráadásul már nem csak az energiaáraknak köszönhetően. Ugyanis az összes volatilis árú terméktől szűrt fogyasztói árindex is immár a pozitív tartományban mozog, vagyis a reflációs (inflációt generáló) törekvések sikeresnek látszanak. Kockázatok természetesen továbbra is vannak, méghozzá olyannyira, hogy maguk a japán jegybankárok közül is többen pesszimizmusuknak adtak hangot a legutóbbi ülésükön.
Németországban az elmúlt hónapban tovább lassult az árak emelkedése. Egyesek már attól sem riadnak vissza, hogy deflációt emlegessenek az infláció rekordszintű süllyedése láttán. Szakértők attól tartanak: ez a gazdasági fejlődés visszaesését vonja maga után.
Központi kérdésnek számít, hogy sikerül-e a japán gazdaságpolitikának végre legyűrnie a gazdaság vérét oly régóta szívó deflációt. A jegybank áprilisban soha nem látott méretű mennyiségi lazításba kezdett és sok piaci jelentésből azt szűrhettük le, hogy az infláció is megindulni látszik. Márpedig ez így nem teljesen igaz sajnos. Valójában a headline infláció emelkedéséhez leginkább a fukushimai katasztrófa miatt folyamatosan emelkedő energiaárak járultak hozzá és ezek egyelőre még nem gyűrűztek kellően tovább a gazdaság többi részébe. Ne higgyük el tehát a korai sikerjelentéseket, már csak azért se, mert jelenleg még a japán jegybank saját előrejelzései szerint sem teljesül az inflációs cél 2015-ig.
A fogyasztói árak tartós csökkenésének kockázata fenyeget az euróövezetben, és nem biztos, hogy az eurójegybanknak (EKB) megvannak a megfelelő eszközei ennek kivédésére - vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A japán infláció az energiaárak emelkedésének köszönhetően 0,8 százalékig emelkedett augusztusban - derült ma ki a japán statisztikai hivatal közléséből. Az előzetes szeptemberi adatok ugyanakkor a reflációs törekvések egyenetlen alakulására mutatnak rá, ráadásul az energiaáraktól szűrt magár mutató még mindig deflációt mutat.
Végre kezd láthatóvá válni a régóta erőltetett refláció (inflációgerjesztés) Japánban. A legfrissebb adatok szerint az élelmiszeráraktól tisztított inflációs mutató 0,7 százalékos drágulást mutat júliusban. Ez jelentős ugrásnak számít az előző havi 0,4 százalékos szinthez képest, ráadásul a 0,6 százalékos piaci várakozásokat is felülmúlja. Ilyen magas értékkel 2008 júliusa óta nem találkoztunk. Az infláció emelkedését leginkább az energiaárak segítették, de felhőtlen örömre azét még nincs ok. Ugyanis az energiaárak kiszűrésével már ismét 0,1 százalékos defláció köszön ránk vissza.
A magyar idő szerint hajnali öt órakor napvilágra került döntésből megtudtuk, hogy a japán jegybank nem változtatott a monetáris politikáján. Szinten tartotta a korábbi eszközvásárlási programjának mértékét és az irányadó rátát (0,1 százlék) is. A lépés összhangban van a piaci várakozásokkal, ennek ellenére láthattunk mind a közlemény előtt és után is jenreakciót. Ugyanakkor a közleményből kiderült, hogy mind az inflációra mind a gazdaság alakulására vonatkozó előrejelzésein rontott a jegybank áprilishoz képest. Tehát egy év múlva a maginfláció pusztán 0,6 százalék lehet, a korábban várt 0,7 százalékhoz képest.
A japán gazdasági helyzet egyértelmű javulásáról beszélt a magyar idő szerint délelőttre csúszott sajtótájékoztatóján Haruhiko Kuroda jegybankelnök és azt hangsúlyozta, hogy az intézmény az eddig bejelentett monetáris élénkítéssel mindent megtett annak érdekében, hogy a bank eléri a középtávra kitűzött 2 százalékos inflációs célját, várhatóan jövőre.
A japán kormány még szigorúbb inflációs célt határozna meg a Bank of Japan számára - számolt be róla a Reuters. Amennyiben a jelenlegi tervek szerint az energiaárak (volatilisebb) hatását is kiszűrnék az élelmiszerárak után, akkor ez által az új definíció szerint célzott (mag)infláció nehezíthetné a két éven belülre meghirdetett 2 százalékos szint elérését. Ugyanakkor azon túl, hogy a lépés miatt definíciószinten tovább maradna deflációban Japán, ez további politikai töltettel is szolgálhatna a kormányzati programhoz.
Közel 1 százalékot ermelkedett a Dow Jones Index.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Minden eddiginél jobban túltolták a sufnituningot.
Kemény válaszcsapást ígért Moszkvának.
Fontos jelentés érkezett.
De van azért kényelmetlenség.
A politikus a költségvetési bizottság kérdéseire válaszolt – miniszterként lehet, hogy utoljára?
