Az orosz erők "megsemmisülnek", ha nukleáris támadást indítanak - figyelmeztet Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Sky News beszámolója szerint.
A NATO nukleáris elrettentő erejének alapvető célja a béke megőrzése és a szövetségesek elleni esetleges támadás megelőzése - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.
Ramzan Kadirov, a dél-oroszországi Csecsen Köztársaság vezetője, Putyin egyik közeli szövetségese hétfő reggel Telegram-üzenetben jelezte, hogy elégedett az ukrajnai katonai fejleményekkel.
Az amerikai elnök és egyes elemzők szerint el kell kerülni azt a helyzetet, hogy Putyin azt érezze, nincs más lehetősége, mint a háború eszkalációja, esetleg vegyi vagy atomfegyverek bevetése. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden egy New Yorki-i adománygyűjtő rendezvényen arról beszélt csütörtök este, hogy a világ az 1962-es kubai rakétaválság óta nem állt ilyen közel a nukleáris Armageddonhoz; Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig megelőző szankciók bevezetését sürgette Oroszországgal szemben, mondván, hogy az ország tisztviselői elkezdték "felkészíteni társadalmukat" a nukleáris fegyverek esetleges háborús alkalmazására. Egy európai tisztviselő szerint Putyin sarokba szorított állatként viselkedik, amely egyre veszélyesebb lesz. Ma hajnalban robbanás történt a Krímet és Oroszországot összekötő hídon. Egy üzemanyagszállító vasúti szerelvény lángokban áll, a híd egy része látszólag leomlott. Egyelőre nem tudni, mi okozta a robbanást; jó eséllyel vagy baleset, vagy ukrán szabotázsakció történt. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin sajtótitkára arról adott jelentést, hogy az orosz elnök utasítást adott egy kormánybizottság létrehozására a Krími híd miatt kialakult vészhelyzettel kapcsolatban. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő úgy fogalmazott, a Krími hídnál történt robbanás Ukrajna terrorakciója. Mihail Hodorkovszkij, száműzetésben élő orosz üzletember szerint az ukrán sikerek a hadszíntéren arra kényszeríthetik az orosz elnök környezetét, hogy saját életük védelmében távozásra késztessék Vlagyimir Putyint. Cikkünket frissítjük.
Legfontosabb háborús híreink szombaton:
1. Putyin borzasztóan veszélyes helyzetbe hozta magát – A NATO már nem a győzelme, hanem a veresége miatt aggódik
2. Hatalmas robbanás történt az oroszok féltve őrzött Krími hídján, látszólag nagyon súlyos a kár
3. Reagált Putyin a Krími hídon történt robbanásra
4. Mi késztetheti távozásra Putyint? - Megszólalt a száműzetésben élő orosz milliárdos
5. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a Krími hídon történt robbanás Ukrajna terrorista akciója
6. Egy ukrán lap úgy értesült, Ukrajna áll a Krími hídnál történt robbanás mögött
7. Sejtelmesen üzentek Putyinnak az ukrán vezetők a robbanás után
A Kreml csütörtökön elítélte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megjegyzéseit, amelyben azt javasolta, hogy a NATO indítson megelőző csapásokat, hogy kizárja a nukleáris fegyverek orosz bevetését - írta meg a Reuters.
Joe Biden amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök atomfegyverek bevetésével való fenyegetése a kubai rakétaválság óta a legnagyobb ilyen jellegű kockázat; hozzátéve, hogy Washington "megpróbálja kitalálni" Putyin hogyan kerülheti el az arcvesztést és a hatalom elvesztését - számolt be a Reuters.
A Reuters és az Ipsos közös közvéleménykutatásban kérdezte meg az amerikai lakosságot arról, hogy mi a véleményük az Egyesült Államok Ukrajna-politikájáról, valamint a nukleáris eszkalációról való félelemtől. A mérés eredményéből az olvasható ki, hogy bár az amerikaiak tartanak az atomháború lehetőségétől, többségében támogatják azt, hogy Washington fegyvereket szállítson Kijevnek.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a február 24-ei, Ukrajna ellen indított orosz invázió előtt nem sokan gondolták volna, hogy a háború nyolcadik hónapjára ott fogunk tartani, hogy az ukrán fegyveres erők szisztematikusan tolják ki a demoralizált és rosszul felszerelt orosz haderőt Ukrajna területéről. Még Mark Milley, amerikai vezérkari főnök is azt mondta egy zártajtós kongresszusi meghallgatáson, hogy Kijevet 72 óra alatt beveszik az oroszok, mielőtt az invázió megindult. Eleve ciki volt, hogy a rettegett orosz haderő, melyet rendre a világ második legerősebbjeként emlegettek a háború előtt, nem volt képes Herszon térségén, az Azovi-tenger partszakaszán és Luhanszkon kívül érdemi sikereket elérni offenzív műveletek során, az viszont kifejezetten megalázó, hogy az elmúlt bő egy hónapban számos stratégiai fontosságú városból egyszerűen fejvesztve menekültek el az orosz katonák az ukrán ellentámadás elől. A historikus precedens azt mutatja, hogy a következő lépés az orosz haderő teljes összeomlása, esetleg az orosz államapparátus összeomlása lesz. Vlagyimir Putyin viszont nem biztos, hogy beleillik ebbe a historikus képbe, ez pedig nagyon aggasztó következményekkel járhat.
Az Egyesült Államok és szövetségesei megsemmisítenék az Ukrajnában állomásozó orosz haderő hagyományos képességeit és elsüllyesztenék a Fekete-tengeri hadiflottát, amennyiben Oroszország nukleáris fegyvereket használ Ukrajnában – véli David Petraeus, volt CIA-igazgató.
A Pentagon egyik magas rangú tisztviselője kijelentette, hogy Ukrajna jó úton halad, hogy elérje több kulcsfontosságú célját is a harctéren, amivel Kijev megerősítheti a katonai pozícióit Oroszországgal szemben a tél előtt - írta meg a Reuters.
Az orosz erők kivonulása Limanból arra késztette Vlagyimir Putyin elnök két befolyásos szövetségesét, hogy olyasmit tegyen, ami ritka a modern Oroszországban: nyilvánosan kritizálja a felsővezetést és a konfliktus eszkalációjára szólítottak fel – írta meg a Reuters.
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) nevű kutatóintézet szerint az orosz hadsereg jelenlegi állapotában szinte biztosan nem lenne képes a nukleáris hadviselésre, annak ellenére, hogy a múltban erre képezték ki - írja a The Guardian.
„Pusztító” következményei lesznek annak Oroszországra nézve, ha az orosz hadvezetés nukleáris fegyvereket használ Ukrajnában, a NATO hamarosan hivatalosan is megüzeni Moszkvának, hogy mi lesz a válaszlépés erre az esetre – mondta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter az amerikai NBC hírcsatornának.
Észak-Korea befejezte egy potenciális atomkísérlet előkészületeit, és a kísérlet végrehajtására október 16. és november 7. között kerülhet sor - közölték szerdán dél-koreai törvényhozók, akiket a nemzeti kémügynökség tájékoztatott a Reuters beszámolója szerint.
Úgy tűnik, a „részleges” orosz mozgósítás az előzetes várakozásoknak megfelelően sokkal több embert érint majd, mint az eredetileg bejelentett, 300 ezer, katonai kiképzéssel rendelkező tartalékos: valójában 1-1,2 millió orosz állampolgár kaphat hamarosan behívót. Az orosz hadműveleti célok is egyértelművé váltak: Moszkva késő ősszel, a tél folyamán négy megyét akar elvenni Ukrajnától, ehhez pedig egyre inkább hajlandók lesznek a felhasznált fegyverarzenál szélesítésére is. Egyelőre nem túl valószínű, hogy rosszul felszerelt és kiképzett újoncok emberhullámait látjuk majd, amint ukrán lövészárkokra ömlenek rá; első körben a tartalékosok / sorkatonák többsége valószínűleg a reguláris erők képességeit fogja felszabadítani, akiknek offenzíváját külföldi drónokkal és talán durvább fegyverekkel fogja megtámogatni az orosz hadvezetés. A késő őszi, téli hónapok mind politikailag, mind harcászatilag teljesen új feltételeket teremthetnek az ukrajnai háború dinamikáját illetően.
Igencsak kétségbeesett lépéseket hoz Vlagyimir Putyin az ukrajnai háborúval kapcsolatosan – véli James Stavridis nyugalmazott tengernagy, a NATO-erők volt európai főparancsnoka (SACEUR). Ettől függetlenül a volt katonai vezető szerint Putyin nem fog atomfegyvert használni Ukrajnában.
Moszkva teljes védelme alá kerülnek majd az a négy ukrajnai régió, ahol most népszavazások zajlanak, ha Oroszország annektálja őket - nyilatkozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ New York-i közgyűlésén tartott beszédét követő sajtótájékoztatón, írja a The Guardian.
Oroszország senkit sem fenyeget atomfegyverrel - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken a kubai rakétaválság 60. évfordulója alkalmából a moszkvai Diplomáciai Akadémián rendezett nemzetközi tudományos konferencia résztvevőihez intézett videoüzenetében.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Reutersnek adott exkluzív interjújában ítélte el Vlagyimir Putyin orosz elnök mozgósításra vonatkozó lépését, és az atomfegyverekkel kapcsolatos megszólalását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda reggeli beszédében a részleges mozgósítás mellett szót ejtett az atomfegyverek használatáról is. Az orosz államfő szerint országa területét senki nem fenyegetheti büntetlenül.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
