A magánegészségügyi szolgáltatók addig nem tudnak komplex, a fekvőbeteg-ellátás minden szegmensére kiterjedő komplex szolgáltatásokat nyújtani, amíg az állami finanszírozás nem áll be mögéjük - mondta Fábián Lajos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke a Portfolio Private Helath Forum 2023 konferencián. A szakember szerint a magánegészségügyi vállalati megtérülés közel nem olyan jó itthon, mint a régióban. Szlovéniában vagy akár Horvátországban 30-50 százalékos EDIDTA-val lehet számolni, Magyarországon pedig a cégek örülhetnek, ha nem veszteségesek. Fábián Lajos felvezető előadása után a VOSZ Egészségügyi Tagozatának szekcióelnökei beszélgettek a saját szegmensükben működő vállalatok helyzetéről, kilátásairól, valamint az állami- és magánegészségügyi rendszer együttműködéséről.
A német kormánykoalíció megállapodott egy új, 2025-től mintegy 2,4 milliárd euróba kerülő családi pótlékról.
Péntek délutánig mintegy 2000 orvos és 350 szakdolgozó írta alá, hogy nem értenek egyet a háziorvoslást átalakító kormányzati javaslatokkal – írja a Népszava.
Két rendeletettervezetet is társadalmi egyeztetésre bocsátott a kormány, amelyek jelentősen átalakíthatják az egészségügyi alapellátást. A hat hónapnál régebben betöltetlen háziorvosi praxisok esetében átalakítások vagy megszűnések jöhetnek, míg változtatnak a finanszírozási módokon is, amely 3,7 milliárd forinttal növelheti a költségvetés terheit is.
Hétvégén átlépte a százezret az Országos Mentőszolgálat új alapellátási ügyeleti rendszerében ellátott betegek száma - közölte a mentőszolgálat szóvivője hétfőn az MTI-vel.
Egy jól működő, erős mentőszolgálat mellett semmi szükség nem lenne a mentők által ellátott ügyeleti ellátásra, hiszen a betegek több, mint kilencven százaléka enyhébb, tehát halasztható ellátást igényelt, amellyel bátran megvárhatták volna a következő háziorvosi rendelést - véli Kunezt Zsombor, szakorvos egészségügyi elemző.
Pünkösdre átlépte az 50 ezret az Országos Mentőszolgálat új alapellátási ügyeleti rendszerében ellátott betegek száma - közölte a mentőszolgálat szóvivője vasárnap az MTI-vel.
A demográfiai válság megoldása érdekében Kína elrendelte, hogy minden tartomány dolgozzon ki egy alapvető idősgondozási rendszert 2025-ig – írja az állami Hszinhua hírügynökségre hivatkozva a Reuters.
Mai hír, hogy a Belügyminisztérium vadonatúj törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amiben azt tervezi, hogy megszüntetik a kötelező orvosi kamarai tagságot. A MOK hétfő délután sajtótájékoztatón reagált a friss tervezetre, miközben alig 3 órát hagyott az országgyűlés a módosító indítványok benyújtására.
Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint több, mint 30 000 orvos dolgozik a közfinanszírozott rendszerben Magyarországon, van tehát elég orvos a rendszerben. A probléma nem a létszámmal, hanem az ellátásszervezéssel van – mondta el a Népszavának adott interjúban. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani az orvosképzést, milyen kapacitáson működik az egészségügy, és áprilisban online időpontfoglaló rendszert vezetnek be pilot jelleggel 30 kórházban.
Szinte az összes alapellátó orvos összefogott az egyik budapesti kerületben azért, hogy az önkormányzat segítse őket a látványosan megugró rezsiköltségek fizetésében – írja a 24.hu.
Jövőre tovább erősödik az állam szerepe a járóbeteg-szakellátásban, sőt a háziorvosi körzetek és ügyeletek szervezésében is, megyénként egyetlen kórház irányítja a teljes helyi ellátást. A tervek szerint a bennfekvést igénylő betegek jelentős része a megyei központba kerül, az orvosok szabadabban lesznek vezényelhetők a megye kórházai és rendelőintézetei között, a mentőtisztek orvosi ügyeleti feladatokat vehetnek át.
Üdvözli a Magyar Orvosi Kamara elnöksége azt, hogy a kormány nekikezd a magyar egészségügy régóta halogatott reformjának, de a most látott terveket inkább csak az első lépésnek tartja, így hiányolja a komplex átalakítást és a tervezett lépések tartalmában is lát hiányosságokat – derült ki a kamara oldalán csütörtökön nyilvánosságra hozott véleményező levélből.
A választópolgár számára az egyik legfontosabb dolog az egészségügy, a kormányok mégis szinte mindig óvatosan vagy inkább szerencsétlenkedve nyúlnak hozzá. Várhatunk-e ritmus-, esetleg irányváltást a következő négy évben?
A háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátásban a koronavírus-járvány első hulláma során elrendelt korlátozó intézkedéseket az emberi erőforrások minisztere már két éve, 2020. május 4-étől visszavonta, így az alapellátásban semmilyen, a betegellátást, illetve a betegekkel való személyes találkozást érintő intézkedés nincs hatályban – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kedden.
Lehet, hogy néhány ország esetében a tapasztalatok alapján megszületett az a felismerés, hogy a kórházi rendszereik alulfinanszírozottak, azonban legalább ennyire fontos tanulság az alapellátás megerősítése is - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Nick Meadows, a londoni PwC Strategy üzletágának igazgatója, akivel a világjárvány egészségügyi rendszerekre és kiadásokra gyakorolt hatásairól beszélgettünk. A stratéga szerint a kormányoknak már most készülniük kell a pandémia utáni helyzetre, vagyis hogy hogyan fogják finanszírozni az elhalasztott egészségügyi ellátások miatt keletkező többletköltségeket. Ebben fontos szempontnak kellene lennie, hogy az országok ne csupán kiadásként tekintsenek az egészségügyi kasszára, hanem sokkal inkább befektetésként.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
