Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök Ukrajnáról, bilaterális kapcsolatokról és választásokról beszélgettek telefonon - számolt be a Sky News.
A világ két legnépesebb országa, India és Kína geopolitikai rivalizálása újabb országban okozott feszültséget: a világ egyik legnépszerűbb turistaparadicsomában, a Maldív-szigeteken a tavalyi elnökválasztáson egy Peking-barát jelölt győzött, aki öles léptekkel távolodna a földrajzilag jóval közelebb fekvő és tradicionálisan legszorosabb partner nagyhatalomtól, Indiától. Először még csak egy pár tucat fős indiai katonai kontingens hazaküldéséről volt szó, az indulatok az indiai kormányfő, Narendra Modi egy posztját követően szabadultak el, amelynek első látásra semmi köze nem volt a két ország konfliktusához. A két ország közötti feszültség egyre jobban eszkalálódik, miközben az új elnök, Mohamed Muizzu Kínába látogatott, ahol Hszi Csin-ping államfővel is találkozott.
Hiába lett India az orosz olaj egyik legnagyobb vásárlója, az újabb szankciók miatt képtelen dollárban fizetni a szállítmányokért. Ráadásul az Egyesült Államok azt is megakadályozta, hogy emírségekbeli dirhamot használjanak az oroszokkal folytatott üzleteléseknél, így már több tétel után sem tudtak utalni az oroszoknak.
Kína és India között gyakorlatilag az írott történelem kezdetétől állandósult a rivalizálás. A két ősi civilizáció évezredeken keresztül küzdött a kontinens „legnagyobb hatalmának” szerepéért, még akkor is, ha ez nem is volt mindig egymás elleni vetélkedés. A szomszédos országok között a közlekedés sokáig szinte lehetetlennek bizonyult, mivel több ezer kilométeres hegyláncok, átjárhatatlan sziklaperemek és kegyetlen csúcsok állták útját annak, aki a két terület között szeretett volna átjárót találni. Az elmúlt egy évszázadban a technikai vívmányok megváltoztatták ezeket az állapotokat, ezért felértékelődött a nehezen járható hegyvidék szerepe. Ráadásul mindkét ország globális szerepkörre tör, ami miatt kulcsfontosságú ezeknek a területnek az ellenőrzése.
Ladak régió már régóta a kínai-indiai határviták középpontjában van, 2020-ban összecsapásokig fajult a vita a felek között. Most egy bírósági döntés miatt alakult ki nézeteltérés – számolt be a South China Morning Post.
India legfelsőbb bírósága hétfőn helybenhagyta Narendra Modi miniszterelnök kormányának 2019-es döntését, amellyel visszavonták India egyetlen muszlim többségű régiója, Dzsammu és Kasmír különleges státuszát, valamint 2024. szeptember 30-i határidővel elrendelték az általános választások megtartását.
Nepál arra kérte Oroszországot, hogy hagyjon fel állampolgárai toborzásával, és küldje vissza a nepáli katonákat, miután hatan meghaltak az orosz hadseregben - tudósított a Sky News.
India hiába a világ legnépesebb állama, diplomáciai tekintetben egyelőre még nem képvisel globális erőt. Ez annak is nagyban köszönhető, hogy jóval alacsonyabb a diplomatáinak a száma, mint más hasonló súlyú országoknak. Újdelhi elhatározta magát, hogy létszámnöveléssel erősítik a nemzetközi befolyásukat – közölte a South China Morning Post.
Paraguayban elbocsátottak egy magas rangú tisztviselőt, mert egy nem létező ország állítólagos képviselőivel írt alá egy olyan memorandumot, amely diplomáciai kapcsolatok létesítését szorgalmazta a felek között.
Argentína nem fog csatlakozni a BRICS országcsoporthoz - közölte csütörtökön Diana Mondino, az argentin külügyminiszteri tisztség várományosa az X közösségi oldalon.
India modernizálja hadseregét, Kínára mint fenyegetésre összpontosít, átszervezi a parancsnoki struktúrákat és befektet a technológiába. A haladás azonban lassú, és továbbra is kihívások állnak fenn – derül ki az Economist elemzéséből.
Veszélybe került Oroszország olajkereskedelme a nyugati szankciók, valamint India döntése miatt. Az ázsiai ország ugyan az egyik legnagyobb vevője az orosz olajnak, de nem hajlandó már más devizában fizetni, mint a rúpia. Moszkva viszont nem tud mit kezdeni a nem konvertibilis indiai valutával, de a dollárhoz és az euróhoz a szankciók miatt nem fér hozzá. Így alternatívát kellene keresni a kereskedelmi ügyletekhez, csakhogy erre India nem hajlandó, ami hamar bedöntheti a legjövedelmezőbb orosz iparágat.
Egy indiai szoftvermilliárdos szerint az ország fiataljainak heti 70 órát kellene dolgozniuk annak érdekében, hogy a világ legnagyobb népességű országának gazdasága utolérhesse Kínát. A nagy vihart kavart kijelentését Narayana Murthy részben azzal indokolta, hogy igen alacsony az indiai termelékenység mértéke. Eközben a felvetés bírálói arra mutatnak rá, hogy a hosszabb munkaidővel valójában csökken a dolgozók termelékenysége, amit inkább az oktatás-képzés fejlesztésével lehetne növelni. Továbbá az ILO adatai szerint az átlagos heti munkaidő alapján India már most is a világ top10 országa közé tartozik. Emellett egy felmérés szerint a világon Indiában a legmagasabb a munkahelyi kimerültségre, illetve kiégésre panaszkodók aránya.
Közös hadgyakorlatot tart a Bengáli-öbölben az orosz Csendes-óceáni Flotta és az indiai haditengerészet - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
Az elmúlt évtized folyamán egyre gyakrabban hangzik el a nagy jóslat: vége az amerikai évszázadnak és különösen vége az egypólusú világnak, amelynek helyét hamarosan átveszi a sokpólusú világrend. E közkeletű vélekedéssel csupán annyi a gond, hogy egyelőre sem a sok pólus, sem pedig egy alternatív rend nem látszik a világban, így sokkal valószínűbb, hogy vagy a Nyugat által dominált rendszer marad fent, vagy ismét egy kétpólusú világ alakul ki a következő évtizedekben. Persze, joggal merülhet fel a kérdés, hogy itt, kishazánkban élve, ki a fenét érdekel, hány nagyhatalom van. Az elmúlt ezer évben mindet túléltük, a következőt is túl fogjuk! Csakhogy, valójában, nagyon sokan nem élték túl, amikor a mindenkori döntéshozók rosszul mérték fel a nemzetközi rend változásait, és a rossz oldalra állva pusztulást hoztak az országra és annak népére. Így nagyon is számít a dolog.
Az orosz állami fegyvergyártó cég, a Roszoboronexport megállapodást írt alá India légvédelmi technológiával és rakétákkal való ellátásáról - írta a Sky News.