Az MNB megvizsgálta a tavalyi elektronikus és készpénzpénzforgalmi adatokat, és elemezte a pénzforgalmi folyamatokat. A témában írt szakmai cikk szerint a Covid-19 világjárvány hatására az első (2020. március-június) és második (augusztus-december) hullám időszakában a legtöbb fizetési mód forgalmában visszaesés történt, ami a legerőteljesebben a kis értékű készpénzes fizetéseket érintette, ugyanakkor gyakoribbá vált az elektronikus fizetési módok használata több fizetési helyzetben. Az utazásokkal kapcsolatos általános óvatosság és a bevezetett korlátozások miatt szintén szignifikáns visszaesés volt tapasztalható a külföldön személyesen lebonyolított fizetések tekintetében is.
Ezzel szemben pénzforgalmi szempontból a koronavírus-járvány elhúzódásának egyértelmű nyertese az online kártyás fizetés volt, az internetes vásárlások értéke különösen belföldi viszonylatban a már korábban is jelentős bővülést számottevően meghaladva nőtt. A kártyatípusokat tekintve a hazai kibocsátású hitelkártyákkal lebonyolított tranzakciók sokkal nagyobb mértékben estek vissza, mint a mérsékelt növekedést mutató betéti kártyás fizetések.
Míg a lakosság és a vállalatok által egyaránt használt egyedi átutalások száma 2020-ban 3 százalékkal nőtt, addig a főleg a vállalatokra jellemző csoportos átutalások (főleg bérfizetések, egyéb rendszeres átutalások), a lakosság által használt csoportos beszedések (hiteltörlesztések, számlafizetések) és az Államkincstárnak küldött tranzakciók (főleg vállalatok adófizetése) száma 3-9 százalékkal csökkent. Az azonnali és napközbeni rendszerekben a kis összegű átutalások (0-50 ezer forint közötti) száma tavasz óta minden hónapban nagy mértékben, 5-10 százalékkal meghaladta a 2019 azonos időszaki értéket.
Ez alapján vélhetően a pandémiás helyzet következtében a korábbi kis értékű készpénzes tranzakciók egy része tartósan átcsatornázódhatott a 2020. március elején indult azonnali fizetési rendszerbe, ami az összes bank összes ügyfele számára folyamatosan elérhető azonnali fizetési szolgáltatást biztosít
- jegyzik meg a cikk szerzői.
A boltokban nőtt az igény az elektronikus fizetésre
A vásárlások és ezen belül a kártyás fizetések egy része az 5 ezer forint alatti sávból átcsoportosult a nagyobb értékű sávokba, valószínűsíthetőleg a vírus miatt megváltozott vásárlási szokások következtében. A koronavírus-járvány következtében a lakosság kevesebbszer jár vásárolni, azonban akkor nagyobb értékben költ. A PIN kód nélküli érintéses fizetés limitjének MNB által kezdeményezett 15 ezer forintra történt emelése, valamint a járvány első hulláma következtében megváltozott és azóta is fennálló fogyasztói szokások miatt a kártyás tranzakciók 91 százaléka esetében lehetett fizikai kapcsolat nélkül fizetni, ami közel 30 százalékponttal nagyobb lefedettséget jelent, mint az 5 ezer forintos limit esetében lett volna. Ez hosszú távon is támogathatja az elektronikus fizetések használatát.
A készpénzes fizetések jelentősebb és a kártyás vásárlások mérsékeltebb visszaesése következtében az elektronikus tranzakciók számának és értékének aránya is számottevően emelkedett az online pénztárgépeken regisztrált fizetéseken belül, amely emelkedés április és május, majd december hónapokban különösen kiugró mértékű volt.
Így éves szinten a vásárlások értékének már 40 százaléka elektronikusan zajlott 2020-ban, s a darabszámát tekintve 5 százalékponttal 22 százalékra emelkedett a kártyás fizetések aránya, ami az online pénztárgép adatbázis fennállása óta mérhető legnagyobb éves növekedésnek felel meg.
A 2020 őszén lebonyolított lakossági kérdőíves felmérés adatai alapján a koronavírus-járvány következtében egyre többen választják az elektronikus fizetést, ami összehangban van a különböző tranzakciós adatbázisokból nyert eredményekkel. A válaszadók közel 40 százaléka jelezte, hogy a koronavírus járvány következtében a jövőben is gyakrabban fog elektronikusan fizetni.
Készpénzkereslet
A koronavírus-járvány a készpénzkeresletre kétirányú, egymással ellentétes hatást gyakorolt az elmúlt évben.
A készpénzkereslet jelentősen növekedett– különösen a világjárvány hazai megjelenésének első hulláma alatt – miközben a tranzakciós készpénzhasználat, azaz a készpénzes fizetések nagy mértékben visszaestek.
Ez a jelenség Magyarországon nem egyedülálló, hanem szinte minden fejlett gazdasággal rendelkező országra jellemző volt 2020-ban. 2020. márciusában – a koronavírus-járvány első hulláma miatt a magyar kormány által elrendelt veszélyhelyzettel összefüggésben – 8 munkanapon keresztül a Magyar Nemzeti Bankból kiugróan nagymértékű készpénzkiáramlás volt tapasztalható, mely elérte a 250 milliárd forintot, és a korábbi trendek alapján 5-7 hónap normál növekményének felelt meg. A pandémiás helyzet által keltett kezdeti intenzív időszakot jelentős korrekció követte, melynek során április és május hónapok folyamán szignifikáns visszaesett a kereslet, majd a nyári hónapok során pedig a készpénzforgalmat leíró mutatók többségükben elérték vagy megközelítették korábban jellemző értékeiket, végül az év utolsó harmadában a Covid-19 járvány újabb hulláma további visszaesést okozott a készpénz iránti keresletben, különösen december hónapban. Ezen keresleti hullámzás eredőjeként a tavalyi évben a forgalomban levő készpénzállomány 2020 folyamán 6 530 milliárd forintról 7 164 milliárd forintra emelkedett, amely 634 milliárd forintos, azaz 9,7 százalékos bővülésnek felel meg.
A készpénz iránti intenzív keresletet tehát elsősorban nem a tranzakciós célú felhasználás generálja a járványhelyzet alatt, sokkal inkább a lakosságnak a bizonytalan helyzet miatt kialakult tartalékolási reakciója tükröződik benne. Nemzetközi tapasztalatok, valamint releváns kutatások is megerősítik, hogy gazdasági-társadalmi válsághelyzetek esetén a lakosság jellemzően a szokásosnál nagyobb mennyiségű készpénz felhalmozásába kezd, a készpénzre egyfajta vészhelyzeti tartalékként tekint. Ez a jelenség a legtöbb fejlett gazdaságban, így például az Eurozóna államaiban, az USA-ban, Izraelben, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában, valamint régiónk saját fizetőeszközzel rendelkező állmaiban (Csehország, Lengyelország) egyaránt tapasztalható 2020 óta. Értékelve a fenti folyamatokat elmondható, hogy az elektronikus fizetések dinamikus növekedése és a készpénzállomány egyidejű bővülése egymásnak nem ellentmondó folyamatok - vélik a szakmai cikk szerzői.
A címlapkép forrása: Getty Images.
