Hogyan működik?
Az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) 2020-as elindulása óta létezik a fizetési kérelem, amely egy olyan azonnali átutalást jelent, amelyet a kérelmet fogadó fél tud jóváhagyni. Akár a kérelemben megjelölt összeget is átírhatja a címzett (ha a küldő fél ezt engedélyezte), egy gombnyomással pedig a pénzt elküldheti a kérelem indítójának. Mindezt legfeljebb 60 napon belül teheti meg, de a küldő fél ennél szorosabb határidőt is megjelölhet. Természetesen a kérelmet el is lehet utasítani, vagy az ügyfél egyszerűen figyelmen kívül is hagyhatja.
Az MNB és az Azonnali Fizetési Rendszert (AFR-t) működtető Giro számára a kezdetektől világos volt, hogy akkor terjedhet el ez a fajta megoldás széles körben Magyarországon, ha minden bank képes lesz fizetési kérelmet legalább fogadni. Az alábbi ábrán látványosnak tűnik a növekedés a legutóbbi negyedévekben, azonban az abszolút számokat tekintve még a tavalyi utolsó negyedévben látott ugrás utáni állapot is nagyon alacsony elterjedtséget mutat. Miközben az AFR-ben negyedévente már közel 51 millió tranzakció zajlik összesen 15 ezer milliárd forint értékben,
fizetési kérelemből nem egészen 51 ezer darabot válaszoltak meg nem egészen 1,8 milliárd forint értékben.
2021 novemberében lapunknak Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro vezére elmondta, hogy
A teljes siker ennél a szolgáltatási elemnél is akkor jöhet el, amikor minden bankszámlával rendelkező ügyfél címezhetővé is válik fizetési kérelmekkel, amelyhez célszerű a teljes hazai bankszektor csatlakozása.
Akkor, 1,5 évvel az AFR indulása után hét banki, valamint öt nem banki szereplőnél volt elérhető a szolgáltatás, mostanra pedig már csak néhány bank maradt ki a szórásból. A bankok közül az utolsó szereplők április 1-jével kötelezően, legalább fogadó félként megjelennek a piacon. Emlékezetes, hogy az eredeti határidő erre február 1-je lett volna, ám a határidőt kitolták, erről decemberben írtunk részletesen. Aki elkészült a korábbi határidőre, az jellemzően élesítette is a rendszert még a kötelező indulás előtt.
Hogyan lehet a sárga csekk ellensége a fizetési kérelem?
A sárga csekkeket digitálisan, azaz például iCsekk alkalmazással, QR-kóddal vagy egyszerű átutalással is befizethetjük ma is. Épp nemrégiben közölte a Posta, hogy ugyan egyetlen év alatt 30 százalékkal növekedett az iCsekk applikáción keresztüli csekkbefizetések aránya, még így is csak minden tizedik ember fizette be mobilapplikáció segítségével, távolról a csekkjét. Azt is megjegyezték, az elektronikus fizetéssel kiegyenlített csekkek aránya Magyarországon, a fizikai és digitális csatornákon összesítve, már meghaladta a 42 százalékot.
Utóbbiból arra következtethetünk, hogy
egyre többen vannak, akik hajlandóak lennének digitálisra váltani, de valamiért a csekket még mindig papíron kapják meg.
A 21. század első negyede lassan véget ér, a ma már meglehetősen retro megoldásnak számító sárga csekket teljes egészében kiválthatná, ha a közműszolgáltatók és hatóságok – akik tömegesen alkalmazzák ma is a sárga csekkeket - papír helyett digitális fizetési kérelmet küldenének az ügyfeleiknek.
Ezt azonban mindaddig nem tudták volna megtenni hatékonyan, amíg bankonként eltérő volt, hogy ki az, aki befogad fizetési kérelmeket, ez változik meg most április elsejével. Ha most ez az akadály elhárul, akkor
az egyik legkézenfekvőbb use-case, hogy a közműszolgáltatók, távközlési szolgáltatók, biztosítók vagy éppen a különböző hatóságok a sárga csekkeket egy csapásra digitalizálják.
Ahelyett, hogy a Postán keresztül, papíron, levélben küldenének számlát és csekket, közvetlen digitális kapcsolatot létesíthetnek az ügyfeleikkel. Első körben a sárga csekkjüket digitálisan befizetők körében lehet majd valószínűleg érzékelni a változást.
A sárga csekkekről se feledkezzünk meg, amely szintén hasonlóságokat mutat a fizetési kérelemmel több tekintetben: digitális, a sárga csekk "másik nagy ellensége" címet is megérdemelné. A fizetési kérelem talán legnagyobb előnye a csoportos beszedéssel szemben az, hogy az ügyfél eldöntheti, mikor fizeti be, és egyáltalán, befizeti-e, tehát továbbra is "kézivezérlésű" kontroll alatt tartja a számláját, menedzselheti a likviditását. Azoknak is szimpatikus lehet, akik szeretnek hónapról-hónapra egy pillantást vetni arra, hogy miért és mennyit fizetnek be. Emellett a csoportos beszedések beállítása sok banknál viszonylag bonyolult feladat, sokan fennakadnak ezen az első rostán.
Ugyanakkor a csoportos beszedés verhetetlen ajánlat azoknak, akik egyszer beállították, és inkább biztosak akarnak lenni abban, hogy minden számlájuk be van fizetve, és nem szorulnak a likviditásuk kezelésére például pár közműszámla miatt.
Költségek a szolgáltatónál
A fizetési kérelem bevezetésének a szolgáltatók meg fogják vizsgálni a költségeit:
- egyrészt számba veszik az egyszeri induláskori fejlesztési költségeket, hogy integrálják a fizetési kérelmet a meglévő rendszerekhez és folyamatokhoz,
- a váltáshoz kapcsolódó kampány költségét (hogy az ügyfelek például a sárga csekkről vagy egyéb befizetési módról a fizetési kérelemre váltsanak),
- a folyamatosan felmerülő működési költséget, mely nagyban függ a fizetési kérelem küldésének díjától.
Ma a sárga csekkért csekkenként 200-400 forintos+9-15 ezrelékes díjat fizetnek a szolgáltatók a Postának, számukra a működési költségeket tekintve ennek kellene, hogy vonzó alternatívát jelentsen a fizetési kérelem.
A banki B2B díjakról kevés nyilvános információt találni, ráadásul egyedi szerződéseknél, például nagy mennyiségű fizetési kérelem esetén ezeknél vélhetően kedvezőbb árat is kínálhatnak a bankok (ahogy az példul a bankkártya elfogadásnál is történik). Ezért az általános kondíciós listák keveset árulnak el a valódi díjakról. Például a Raiffeisennél 0,2%-os díj és 63 forintos fix díj szerepel a május 13-tól érvényes társasági kondíciós listában, az UniCreditnél bankon kívülre 100 forint, bankon belülre 50 forintos díjat számolnak fel érte, de június végéig akciósan ingyenes lesz.
Eddig nem volt túl sok hatása a banki bevételekre a fizetési kérelmek árazásának, mert alig-alig használta őket bárki. Április 1-je után viszont megnyílhat a verseny a bankok között. Selmeczi-Kovács Zsolt a Számlázz.hu minapi fintech rendezvényén megjegyezte, hogy a fizetési kérelmek alacsony elterjedsége mögött árazási problémák is állhatnak, szerinte a pénzintézetek árazásának a bankok közötti verseny hatására lejjebb kellene jönnie, mert azok most szerinte magasak.
Költségek az ügyfél oldalán
Emlékezetes, a 20 ezer forint alatti átutalási tranzakciókra a lakossági utalásoknál nem kell tranzakciós illetéket fizetnie a bankoknak. A szabályozó azt is előírta, hogy a bankok a természetes személyeknek (azaz a lakossági ügyfeleknek) a fizetési kérelemre válaszul küldött tranzakcióért
nem számíthatnak fel díjat.
Tehát az ügyfél oldalán a fizetési kérelem (tranzakciós szinten) díjmentes lesz.
A sárga csekk befizetése a postán szintén ingyenes, és léteznek erre csekkbefizető automaták is, amiket elkezdtek kivezetni. Ha valaki viszont utalja a sárga csekk alapján az összeget, akkor egy átutalás díját fizeti meg a bankjának. Vannak olyan bankszámlacsomagok, ahol ez tranzakciós szinten "ingyen" is megtörténhet, de mindez a banki díjaktól, az ügyfél csomagjától függ.
Van, ahol már léptek
Van olyan bank, ahol például egy közös számlát lehet több banki ügyfél között szétosztani fizetési kérelmek segítségével (az OTP-nél például így működik ez). A Gránit Bank év eleji digitális körképünkben fejtette ki, hogy FairPay néven elindítottak egy önálló fizetési megoldást, a fizetési kérelemben rejlő lehetőségekre építkezve.
Az utóbbi fejlesztés első körben az egyetemek által használt Neptun rendszerben tette lehetővé, hogy a diákok ezt a megoldást használva fizethessék be a vizsgadíjaikat és teljesíthessék egyéb, az egyetem felé fennálló fizetési kötelezettségeiket. Az egyetemek számára a FairPay megoldás kisebb költséget jelent, mint a bankkártyás fizetés. A befizetések ráadásul azonnal és nem 1-2 napos késéssel jelennek meg a számlán. Három egyetemen már élesben működik a rendszer, és további egyetemeken zajlik a használatához szükséges háttérfejlesztés, illetve dolgoznak más szereplők bevonásán is.
A fizetési kérelem szerepet kaphat a boltokban is
A fizetés kérelem küldése a bolti fizetési helyzetekben is előtérbe kerülhet a későbbiekben: korábbi (még meg nem valósított) elképzelések szerint a bolti fizetési folyamat úgy is működhetne, hogy a kasszarendszer küldene egy kérelmet a vásárlónak, aki a mobilján jóváhagyja azt. Ehhez a kasszarendszernek tudnia kell, kit címezzen, itt jönnek képbe az adatbeviteli módozatok, úgymint a QR-kód, az NFC és a Deep Link. Ezeket a sztenderdeket a bankoknak szeptemberig kell lefejleszteniük.
Az újfajta bolti fizetési megoldások technikai, üzleti részleteit egyelőre nem lehet világosan látni, ezek a tervek, ötletek sokszor és sokat változtak az utóbbi években, és a megvalósítás szempontjából jelenleg itt még csak az előkészítés fázisában járunk, még ha a piac már régóta rágja is ezt a témát. Az biztos, hogy a fizetési kérelem megléte segítheti az innovációs törekvéseket.
Címlapkép forrása: Getty Images
