Új őrület Magyarországon: mindenki személyi kölcsönt akar

Júniusban a személyi kölcsönök jelentették a magyar hitelpiac legdinamikusabb szegmensét, hiszen tavaly júniushoz képest 61%-kal, 19 milliárd forintra nőtt a kihelyezésük. A lakáshitelek új volumene 43%-kal 48 milliárd forintra emelkedett.

A lakáshitelezés lendületének fontos magyarázó tényezője a CSOK, de hiba lenne a lakáspiaci fundamentumok és az alacsony kamatkörnyezet elé helyezni a jelentőségét. E tényezőknek köszönhetően mindenesetre (a végtörlesztést leszámítva) 2008 decembere óta nem látott szinten van a lakáshitelezés.

Az elmúlt 12 hónapban 441 milliárd forintnyi lakáshitelt és 290 milliárdnyi fogyasztási hitelt helyeztek ki a bankok. Előbbire a 2009 szeptemberét megelőző 12 hónapban, utóbbira pedig a 2012 novemberét megelőző 12 hónapban volt utoljára példa (ez utóbbiban a végtörlesztés is szerepet játszott).

Gazdaságtörténeti fordulat tanúi vagyunk: éves összevetésben még nem, a havi tranzakciók alapján azonban már bővül a magyar lakossági hitelállomány, ha minimális mértékben is. Májusban és júniusban is nagyobb volt ugyanis a hitelfelvétel, mint a törlesztés volumene.

A lakosság banki hitelállománya az egy évvel korábbihoz képest még 5,9%-kal csökkent, ezen belül a lakáshiteleké pedig 3,7%-kal. A lakáshitel-állomány egészséges, évi 6-8%-os növekedéséhez 600-700 milliárd forintnyi új kihelyezés kellene, ebből jött össze a hitelkiváltásokat leszámítva csaknem 400 milliárd az elmúlt 12 hónapban.

Az új lakáshitelek THM-je 5,65% volt júniusban, ami nem sokkal (0,35 százalékponttal) alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A személyi kölcsönöknél viszont egyértelmű, 21,2%-ról egy év alatt 16,4%-ra végbement THM-csökkenést láthatunk.

Bár júniusban tovább csökkent a jegybanki alapkamat (és meg is állt 0,9%-on), a bankrendszer által alkalmazott hitel- és betéti kamatszintben már nem látható egyértelmű csökkenés, a változásokat a korábbinál nagyobb arányban befolyásolhatják összetétel-hatások.

A lakosság betétállománya júniusban nehezen magyarázható növekedést mutatott, hiszen a forintbetétekbe nettó 87 milliárd forintnyi friss pénz érkezett (miközben a devizabetétekből nettó 11,6 milliárd forint távozott). A Quaestor-kártalanítás jó része májusban történt, de egyébként is gyenge magyarázat lenne a látra szóló forintbetétek havi 127 milliárd forintos növekedésére.

Az éven belül lekötött lakossági forintbetétek átlagosan 0,56%-ot fizetnek. Érdekesség, hogy az euróbetéteknél is magasabb ennél, 0,83% az átlagkamat. Ha valaki 1%-nál nagyobb betéti kamatot szeretne, azt éven túli forintbetéttel tudja elérni az átlagkamat mellett.

Az alacsony kamatszint ellenére a lakosság betétállománya 2,4%-kal magasabb, mint tavaly június végén. A lekötés nélküli betétek aránya viszont tovább emelkedett: az akkori 46%-kal szemben ma már 56%.

A vállalati hitelezésben némileg nőtt az előző hónapokhoz képest az új szerződések volumene, de a szezonalitás miatt ez nem meglepő. Jó hír, hogy a gördülő hitelkihelyezések is némi növekedés mutattak.

A vállalati hitelek nettó tranzakciója alapján is van némi élénkülés a vállalati hitelezésben, júniusban a devizahitelek felvétele haladta meg jelentősen a törlesztésük volumenét, míg a forintbetétek állománya tranzakciós alapon némileg visszaesett.

Ha esetleg átmenetileg is, de megállt a vállalati hitelállomány visszaesése, júniusban lényegében stagnált az előző hónaphoz képest. Tavaly júniushoz képest a vállalati hitelállomány (az MKB szanálásának hatásait és minden mást is figyelembe véve) 5,9%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A betétállomány viszont 12,6%-kal nőtt, a belső vállalati felhalmozás (valószínűleg az alacsony beruházási aktivitás miatt is) tovább tart.

Személyi kölcsönt keresel, de nem tudod, melyik lehet a legjobb? Egy személyi kölcsön kalkulátorral egyszerűen összehasonlíthatod a legjobbakat, a fejfájást pedig hagyd meg másnak!

• Címkék:
• MNB,
• hitel,
• finanszírozás,
• lakáshitel,
• személyi kölcsön,
• vállalati hitelezés,
• betét