A magyar bankokra jellemző alacsony hitel-betét arány kis túlzással a bankok üzleti képességét kérdőjelezi meg - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Cselovszki Róbert, aki az Erste Bank vállalati és pénzügyi piacokért felelős vezérigazgató-helyetteseként mind a hitel-, mind a befektetési piacra közvetlenül rálát, így mindkét piac aktuális folyamatairól beszélgettünk vele. A szakember szerint a mostani hitelkamatszint még mindig túl magas ahhoz, hogy beindítsa a vállalatok fantáziáját, a befektetési piacon viszont rendre rácáfol az élet a negatív várakozásokra. A kereskedelmi ingatlanokról, a felár nélküli céges hitelezés "sikeréről", az Erste üzleti modelljéről és a Random felvásárlása utáni helyzetről is kérdeztük Cselovszki Róbertet.
Meghaladta a háromezret a CSOK Plusz igénylések száma - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára csütörtökön az Indexnek adott interjújában.
Április 30-tól igényelhetőek a GINOP Plusz program részét képező KKV Technológia Plusz Hitelprogram fix 0%-os kamatozású, beruházási célú kölcsöne, melyre már meg is érkeztek az első hitelkérelmek. Az indulással az MFB Pont Plusz vállalati hálózat is megkezdi működését, amely kulcsszerepet tölt be a 2021-2027-es európai uniós finanszírozási ciklus forrásainak kihelyezésében - közölte az MFB.
A Reuters 736 millió euróról szóló elemzői konszenzusát felülmúló, 783 millió eurós nyereségről számolt be az Erste Csoport. Az osztrák bankcsoport elsősorban a nettó kamatbevételek szempontjából múlta felül a piaci várakozásokat, ugyanakkor a csoport hitelállománya év elején még stagnált. A magyar érdekeltség 64 millió eurót hozott, ami csökkenő adóterhelés mellett a többszöröse az egy évvel korábbinak. Idén egészen jó, 15% feletti tőkearányos megtérülést szeretne elérni a menedzsment.
Keddtől indul a GINOP Plusz program 1. prioritásához tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogram. Az európai uniós forrásokból megvalósuló program keretei között a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások 0%-os fix kamat mellett igényelhetnek kedvező finanszírozást új fejlesztéseik és értéknövelő beruházásaik megvalósításához.
A home office miatti alacsony kihasználtság, a megemelkedett finanszírozási költségek és a gazdasági növekedés visszafogottsága válságba taszította a kereskedelmi ingatlanok, köztük az irodák piacát a fejlett országokban. Különösen az USA-ban és Németországban pánikolt be emiatt a részvénypiac, elég a New York Community Bank és a Pfandbriefbank zuhanására gondolni, amelyeknek nagy a hitelkitettségük ezen a területen. De mi a helyzet Magyarországon? Aggódhatunk mi is a kereskedelmi ingatlanokra felvett projekthitelek miatt? Az MNB ezen a héten közzétett Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésének a megállapításait foglaljuk most össze erről, további információkért pedig érdemes eljönni a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciájára, amelyen a piaci szereplők is értékelik a helyzetet.
Tartós kamatcsökkenésre, már-már a korábbi nagyon alacsony kamatszintek visszatérésére számított eddig a magyar lakáshitelpiac keresleti oldala, ehhez képest konszenzus alakult ki arról a bankoknál, hogy a mostani 6-7%-os szinten megállt a kamatcsökkenés. Az elmúlt hetekben pedig már egyre többen vélik úgy, hogy kamatemelésekre kell sort keríteni, ma például a legnagyobb hitelközvítő is megszólalt az ügyben. Több bank vezetőjét is megkérdeztük a témáról az elmúlt napokban, válaszaik alapján egyelőre nem készülnek kamatemelésre a lakáshiteleknél, pedig lenne okuk rá. Kiemelten foglalkozunk ezzel a témával a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai eseményre!
Tavalyi 107,8 milliárd forintos tárgyévi eredményéből 95 milliárd forint osztalékot fizet a magyar Erste Bank egyedüli részvényesésnek, az osztrák Erste Group Bank AG-nak – döntött a társaság csütörtöki közgyűlése.
Az emelkedő kamatkörnyezet derekasan megnövelte a bankok bevételeit szerte Európában, különösen a jegybank által fizetett kamatok nőttek nagyot. Az hihetnénk ezért, hogy a kamatkörnyezet csökkenése most rossz hír nekik, ám több banki gyorsjelentés is arra világított rá a napokban, hogy nincs így.
Az MNB két gyorskölcsönző intézmény több, aggályosnak ítélt általános szerződési feltételeit módosíttatta az érintett piaci szereplőkkel együttműködve, ezt megelőzően pedig biztosítási termékek ÁSZF-jeit tette egyértelműbbé a fogyasztók számára. A hatékony „puha” felügyelési eszközök és az intézmények fogyasztóbarát hozzáállása miatt nem volt szükség közérdekű keresetek indítására a tisztességtelen feltételek módosítása érdekében - közölte a felügyelet.
A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása utáni állapotokat idézte a magyar lakáshitelpiac tavalyi inaktivitása: ebben az évezredben egyedül 2013-ban történt kevesebb lakáshitel-folyósítás, mint tavaly. A KSH friss adatai alapján összesen 652 ezer lakáscélú hitelszerződés él Magyarországon, ami 22%-kal elmarad a 2008-as csúcstól. A hitelből finanszírozott lakásvásárlások aránya nagyjából egyharmadra süllyedt, vagyis aki tehette, nem hitelből vásárolt. Az idei év már a fellendülésről szól, de hogy miként zajlik ez, arról a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján lehet érdekes szakértői véleményeket hallani, érdemes mielőbb regisztrálni!
Szerdán megtartotta éves rendes közgyűlését, amelyen a részvényesek elfogadták a társaság 2023. évre vonatkozó pénzügyi eredményeit, amelyekről itt számoltunk be. A társaság közgyűlése megszavazta, hogy az MBH Bank kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese, Bakonyi András bekerüljön az MBH Jelzálogbank felügyelőbizottságának tagjai közé, valamint döntött a teljes adózott eredmény eredménytartalékba helyezéséről.
Az alacsonyabb jövedelmű amerikai hitelfelvevők egyre nehezebben tudják törleszteni hiteleiket az emelkedő árak és magas kamatlábak miatt, ami óvatosságra készteti a bankokat a hitelkártya- és autóhitelek folyósításában.
Az év első két hónapjában a legfrissebb adatok szerint mintegy 2000 igénylést nyújtottak be a CSOK Pluszra, az érdeklődés kiemelkedőnek mondható a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége (FPKOSZ) szerint. A szakmai szervezet meglátásai szerint azonban több olyan pontja is van a szabályozásnak és az igénylési folyamatnak, amelynél az ügyfelek nehézségekbe ütközhetnek, ezeken érdemes lenne változtatni.
Csaknem 250 ezer fiatal házaspár vette igénybe a kamatmentes babaváró hitelt, mióta azt 2019 közepén bevezette a kormány. Az igénybevételi számok azonban trendszerű csökkenést mutatnak, és ezen várhatóan csak rontani fog, hogy idén év elejével a hitelfelvevő házaspárok női tagjára vonatkozó felső életkori korlátot 41-ről 30 évre szállította le a kormány (kivéve a már legalább 12 hetes várandóságot). Mindezek ellenére az év első két hónapjában másfélszer annyian vették igénybe a hitelt, mint egy évvel korábban. Mégis mi zajlik a piacon?
Magyarországon és a világ boldogabb felén „csak” pénzügyi következményekkel kell szembenéznie annak, aki nem tudja törleszteni az adósságát. Ha például a mindenkori minimálbérnél nagyobb összegben, legalább 90 napja csúszunk a hiteltörlesztéssel, akkor negatív adóslistára kerülünk, és legalább egy évig nem kaphatunk újabb kölcsönt. Ha nem sikerül egyezségre jutnunk a hitelezőnkkel, akkor végrehajtó kopogtathat nálunk, és elvonhatják a fizetésünk harmadát, akár felét is. Ettől még vonatra ülhetünk, szabadságra mehetünk és nekünk tetsző munkát vállalhatunk. Nem így Kínában, ahol bár a totális „társadalmi kreditrendszer” 2020-ra tervezett bevezetése eddig elmaradt, a vörös- és feketelisták rengetegében több tízmillió állampolgár esik el alapvető szolgáltatásoktól és jogoktól, és a nyilvános megszégyenítéshez közelítő élményekben is része lehet.
Mianmarban is előkerültek az FPV-drónok.
600 ezer dollár kenőpénzt fogadott el.
Nem tágítanak a palesztinpárti tüntetők.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
