Bár a tavalyi évben kiemelkedő, a legtöbb esetben 20% feletti hozamokat láthattunk az önkéntes pénztáraknál, a nyugdíjra gyűjtőknek sokkal fontosabbak a hosszú távon elért teljesítmények. Gyűjtésünk alapján az elmúlt 10 év legjobb átlaghozamai 7% felett alakultak az önkéntes pénztáraknál, a legjobb portfólió pedig közel 11%-ot ért el. Mutatjuk, mely pénztárak mely portfóliói hozták a legtöbbet a tagjaiknak.
Végérvényesen eldőlt - legalábbis kommunikációs szinten, mert hivatalosan még semmi írásos nyoma nincs ennek - az, hogy a kormány feladja eredeti 2,9%-os hiánycélját a 2024-es költségvetés esetében. Ez nem meglepetés és nem sokkoló, főleg azok után, hogy gyakorlatilag két hónap alatt fejre állt az idei büdzsé, ami már az elfogadása pillanatában sem tükrözte a valóságot. Friss számításaink azt mutatják, hogy még a 4,5%-ra emelt hiánycél teljesítéséhez is kiigazításra van szükség a költségvetésben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az idei év költségvetési gondjai és ebből fakadóan a gazdaságpolitikai kihívások valójában mekkorák és hogy miért nem lehet ezt az évet csak önmagában értelmezni, miért érdemes már szemünket a 2025-ös és 2026-os évekre vetni.
A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó. A trendek szintjén mindenesetre az látszik, hogy a különadók alkalmazása újra és újra kitolódik, egyik-másik különadó pedig már fel is szivárgott a rendeletiről a törvényi szabályozás szintjére. Könnyen elképzelhető tehát, hogy az a csökkenés, amelynek tanúi lehettünk még pár évvel ezelőtt az adófajták számát illetően, hosszútávon is megfordult: a tavalyi 59 adófajtához képest idén már összesen 61 adófajtát számoltunk össze, amely a legmagasabb szám azóta, amióta évről évre megszámoljuk, hányfajta adót fizetnek a magyar adófizetők.
Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.
Meghaladta a 12 700 milliárdot a magyar lakosság állampapírokban lévő megtakarítása januárban, mégis, három éve volt utoljára olyan alacsony a lakosság államadósság-finanszírozásban betöltött részesedése, mint most. Mindeközben a külföldi szereplők állampapíraránya 3 éves csúcson van.
396 fölé is benézett a napokban a forint euróval szembeni jegyzése, a további gyengülést váróknak érdemes lehet elgondolkodni az eurós megtakarításban. Vannak például olyan eurós állampapírok, amelyek 4-5% körüli eurós hozamot ígérnek, sőt, az egyik PEMÁP 8% felett forog jelenleg. Alábbi cikkünkből az is kiderül, hogy már 406-os év végi forint árfolyamvárakozás esetén jobb választás most Euró Magyar Állampapírba fektetni, mint PMÁP-ba.
Eddig sikeresen elhárította a kamatvágás lehetőségét az Európai Központi Bank, a mai kamatdöntő ülés után viszont már nem tehet így, ha nyitva akarja hagyni a lehetőséget a júniusi lépés előtt. A jegybanki nyilatkozatokból ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az EKB ekkor fog először kamatot vágni, és a piac is nyár elejére vágja az első csökkentést. Az óvatosságra persze minden oka megvan a központi banknak, hiszen az infláció feletti győzelem még nem vehető biztosra, ám a kamatok magas szinten tartásával a reálgazdasági kockázatok is fokozódnak. Ha a jegybank a konkrét terveibe nem is avat be minket ma, az üzenetekből és a előrejelzésekből fontos következtetéseket lehet levonni majd. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Mindössze 21 milliárd forint nyereséggel zárta a tavalyi évet a túladóztatott magyar biztosítási szektor, ami 11 éves mélypontot jelent. A díjbevételek csak 5,7%-kal növekedtek, reálértéken a korrigált díjbevételek 4,5%-kal visszaestek. A vagyon- és felelősségbiztosítási károk 27 milliárd forinttal nagyobb mértékben rontották az eredményt (főleg a gépjárműkárok miatt), mint az aszályokkal sújtott előző évben. Az MNB szerdán közzétett friss éves adatait elemezzük.
Már a magánegészségügyben is elérhetőek olyan komplex beavatkozások, amelyek a betegek gyorsabb gyógyulását teszik lehetővé, ezek közül az egyik ilyen a még viszonylag új beavatkozási formának tekinthető endoszkópos gerincsebészeti technika. Az új módszer meghonosítójával, Czigléczki Gáborral beszélgettünk ennek apropóján, a gerinc- és idegsebészeti eljárások specialistája a Portfolio-nak adott interjújában kitért arra, hogy miért vált ki az állami rendszerből, miért nem próbálta ki magát külföldön, és színre lépésével mi is a célja. Állítja: a gerincbetegség népbetegség, közben viszont a betegek nem tudják, merre induljanak el ilyen típusú fájdalom esetén,
Lelassult növekedés és rekordnyereség – röviden így foglalható össze a magyar bankszektor tavalyi éve. Összesen 1451 milliárd forint nem konszolidált adózott eredményt ért el a szektor 2023-ban, ami éppen háromszorosa az egy évvel korábbinak, és a 2008-as pénzügyi válság előtti „hőskort” idéző, 21%-os tőkearányos megtérülést jelent. Cikkünkben bemutatjuk azt a három fő okot, ami emögött a profitrobbanás mögött áll. Az idei hitelpiaci kilátások szempontjából biztató volt az évkezdet.
Óriási lendülettel kezdték a bankok az évet a lakossági hitelpiacon: 75%-kal több hitelt vettünk fel januárban, mint egy évvel korábban, a lakáshitelek új kihelyezése ezen belül megduplázódott a 6-7%-ra csökkenő piaci kamatszintnek és a családtámogatások változására adott lakossági reakciónak köszönhetően. A vállalati hitelezésben és a betétek területén eközben szokás szerint gyengén kezdődött az év. A lakáspiac és a lakáshitelezés idei kilátásait piaci szakértőkkel elemezzük keddi online Signature Klubunkon, érdemes regisztrálni a másfél órás kora esti rendezvényre!
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén Parragh László kamarai elnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadása után Orbán Viktor szólalt fel. Értékelése szerint a kormány gazdasági miniszterei (utalt itt az előtte előadó két tárcavezetőre) jó állapotban vannak, a kamarával jó az együttműködés, ezért alapvetően optimista a gazdaságpolitikát illetően. Egyúttal a nézők között helyet foglaló vállalatvezetőkkel, cégtulajdonosokkal négy bölcsességet osztott meg, amelyek meghatározzák a gazdaságpolitika irányvonalát. Bizakodó volt abban a tekintetben, hogy a gazdaság ritmust tud váltani, ugyanakkor a geopolitikai környezettel kapcsolatban több figyelmeztetést is megfogalmazott. Szerinte a geopolitika, a geopolitikai rivalizálás felülírja a gazdasági racionalitást, közben Európa nem tudja elkerülni, hogy felfegyverkezzen. Kijelentette: a nyugat nem tudja megnyerni ezt a háborút Oroszország ellen.
Hétfő reggel Parragh László MKIK-elnök előadásával kezdetét vette a kamara Gazdasági évnyitó című rendezvénye, amelyet hagyományosan minden évben megrendeznek, Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával. Varga Mihály prezentációjában bejelentette hivatalosan is: idén nem 2,9% lesz a költségvetési hiánycél, hanem 4,5% és 2026-ban lehet 3% alatt a deficit. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előrevetítette: új versenyképességi csomagot dolgoznak ki, ami hamarosan nyilvános lesz. A helyszínről élőben tudósítottunk.
Németországban súlyos reálgazdasági, költségvetési, politikai válság van egyszerre, az ország nagy bajban van – halljuk szinte minden nap. Európa legnagyobb gazdasága valóban gyengébben teljesít mostanság, mint a többi nagygazdaság, 2023-ban egyedül ők voltak recesszióban. Komoly problémákkal szembesült a kormányzat is, amikor tavaly év végén néhány hét alatt kellett jelentős megszorításokról dönteni, miközben a kormány társadalmi megítélése kedvezőtlen, a lakosság általános elégedetlensége magas. Mindezek miatt érthető a pesszimizmus, és kétségtelen, hogy az átmeneti problémákon túl jelen vannak tartós bajok is a gazdaságban, de ha megnézzük az ország teljes makroképét, a már-már nemzethalál hangulatát keltő vélemények erősen túlzónak nevezhetők.
6 és 7 százalék közötti piaci kamatokkal találkozhatnak a lakáshitelfelvevők a bankoknál, és alig látunk lehetőséget a további tömeges kamatcsökkentésre. Lássuk be, nem túl vonzó kamatszint a mostani: éppen félúton van az elmúlt évek mélypontja és a tavaly látott csúcs között. Ilyenkor értékelődnek fel igazán a jóval olcsóbb kamattámogatott hitelek, amelyek közül háromfajta is igénybe vehető lakáscélra. Az alábbi információk mellett az érdeklődők számára ajánljuk keddi online klubunkat is, amelyen szakértők válaszolnak a lakás(hitel)piaccal kapcsolatos legégetőbb kérdésekre.
Azt üzenjük a magyar fiataloknak, akiknek sok lehetősége van külföldre menni, hogy a Corvinus Egyetem egy valós alternatíva számukra, ahol nemzetközi környezetben tanulhatnak - fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában Szabó Lajos, az egyetem megbízott rektora, akivel arról is beszélgettünk, hogy ennek érdekében milyen lépéseket tettek. Tovább nőtt az intézmény vonzereje a felvételizők körében, a 10 legmagasabb pontszám közül 9 a Corvinusé volt legutóbb. A beszélgetés során szóba került, hogy a legnagyobb kihívás a mesterképzéseik átalakítása, közben hatékonyan alkalmazzák az akadémiai életpályamodellt, ami teljesítményalapú, differenciált béremelést ad az oktatóknak, és azt is elmondta, hogy ugyan az Erasmus-program keretében jelenleg vannak problémák, de ez az egyetemet nem befolyásolja. Előrevetítette a rektor, hogy dolgoznak azon, hogy átalakítsák a Fővám téri régi épület közösségi tereit.
Soha nem látott érdeklődés mellett, több mint 400 érdeklődő részvételével zajlott le kedden a Portfolio 17 éves múltra visszatekintő biztosítási konferenciája. Rendezvényünk közönsége véleményt mondott a szakmát érdeklő aktuális kérdésekről, e közönségszavazás eredményeit mutatjuk be az alábbiakban.
Miután a PMÁP elérhető kamata az első évre 7,9%-ra csökkent, a Bónusz Magyar Állampapír új kamatfordulójával hosszú idő után most először áll fent az a helyzet, hogy egyik lakossági állampapír sem ad 9% feletti hozamot (ha a Babakötvénytől speciális volta miatt eltekintünk). Ahogy csökken a kamat- és inflációs környezet, úgy csökken a lakossági állampapírok kamata, ami azt is jelenti, hogy egy teljesen új korszak köszönt be a magyar megtakarítók számára. De melyik állampapír most a legjobb választás, ha csak pár hónapra, vagy 1, 3, 5 éves időtávon fektetnénk be? Mostani cikkünkben ezt járjuk körbe.
Elképesztő évet zártak tavaly az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, a vagyonarányos hozamok 18-21% között szóródtak szektorszinten. Mindeközben sosem látott dolog is történt: tavaly rekord összegű befizetés érkezett az önkéntes pénztári tagoktól. Sajnos azonban ez sem változtat a szomorú trenden: egyre kevesebb a nyugdíjra gyűjtő pénztártag Magyarországon.
Megosztottak a Portfolio által megkérdezett elemzők abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kedden esedékes kamatdöntő ülésén gyorsítani fog-e a kamatvágás tempóján. Azt tudjuk, hogy a 75 és a 100 bázispontos csökkentés lehetősége is ott lesz a Monetáris Tanács asztalán, és a legutóbbi ülés jegyzőkönyve alapján borítékolható a megosztottság a testületben is. Friss elemzői felmérésünkben bemutatjuk az érveket a nagyobb kamatcsökkentés mellett és ellen is. Ezek fényében egy biztos: sokat jelző kamatdöntés jön a jegybanktól, melynek következményei hozhatnak izgalmakat a hazai gazdaságpolitika, valamint a forint árfolyama számára is.
