Az Európai Unió az oroszok elleni szankciók következő körének részeként azt tervezi, hogy megtiltaná a politikai pártoknak, agytrösztöknek és más csoportoknak, hogy Oroszországtól finanszírozást fogadjanak el – írja a Bloomberg. Emellett most először az orosz LNG-szektort is célba vennék.
Napjainkban ünnepeljük Magyarország és másik kilenc tagország Európa Unióhoz való csatlakozásának 20. évfordulóját, amely egyben lehetőséget kínál arra is, hogy megvizsgáljuk, hogyan változott a csatlakozó országok gazdasági szerepe az Európai Unióban. Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb kérdés a külkereskedelmi kapcsolatok alakulása és a különböző ellátási láncok változása. Vajon a kevésbé fejlett, 2004-ben csatlakozó országoknak sikerült elmozdulni az európai ellátási láncok perifériájáról, erősebben integrálódva ezáltal az Európai Unióba? Ebben a cikkben ezt a kérdéskört járom körül.
Az Európai Unió egyre több vezetője szorgalmazza, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a 422 milliárd eurós vészhelyzeti mentőalap lépjen túl eredeti szerepén, a bajba jutott gazdaságok megmentésén, és inkább védelmi ipari beruházásokra vagy az orosz agresszióra való szélesebb körű reagálásra szánt olcsó hitelek elosztását tűzzék ki feladatául – értesült a Politico.
A geopolitikai, gazdasági és klímaváltozási bizonytalanság új korszakában Európa előtt álló összes probléma hátterében a vezetés válsága áll. A Sorbonne-on nemrégiben elmondott beszéde alapján Emmanuel Macron francia elnök lehet az a politikus, aki ezt a problémát megoldja, de csak akkor, ha felhagy a megszokott politikai startégiájával.
Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (Centre for European Political Studies, CEPS) új menetrendet javasolt az EU bővítésére, amelynek célja, hogy a kontinens előtt álló geopolitikai, irányítási és politikai kihívásokra megoldást kínáljon. Az Európai Bizottság elé terjesztett terv az államszövetség újabb jelentős keleti bővítését terelné új mederbe, hogy Ukrajna csatlakozása mellett az elhalt, főleg balkáni országokkal folytatott tárgyalásokat is kimozdítsák tetszhalott állapotukból. Az intézményi reform részeként a Magyarország kapcsán gyakran előkerülő vétójogot is elvennék.
Az EU számos kiemelkedően fontos területén teljesen új, egységes szabályozásra tesz javaslatot Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett munkaanyagában. A dokumentum - amelyet már most nagy figyelem övez - többek között a körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javítása, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználása ügyében fogalmaz meg előremutató javaslatokat.
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Párizsban egy titkos vacsorán tárgyalt az EU Kína-politikájáról. A találkozóra néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatása előtt kerül sor, és a két vezető megvitatta a Pekinghez kapcsolódó stratégiai, valamint az EU védelmi és finanszírozási kérdéseit. Mellette viszont kibontakozik egy újabb konfliktus Ursula von der Leyen bizottsági elnök jövőjéről is.
Hazánk immár két évtizede tagja az Európai Uniónak. A csatlakozás makrogazdasági aspektusait vizsgálva elmondható, hogy Magyarországnak az uniós tagság nagyjából annyira meghatározó, mint az embernek a levegővétel. Ugyanakkor az elmúlt húsz év mérlege meglehetősen összetett, felemás képet vetít elénk. A magyar gazdaság a legfontosabb fejlettségi mutatókat tekintve a szűkebb régiós országok körében a második helyen lépett be az EU-ba. Noha a konvergencia az uniós átlag felé folytatódott, annak dinamikája a tabella hátsó felébe sorol bennünket és mögöttünk álló országok előztek (Lengyelország, Románia) vagy értek be minket (Horvátország). Ennek okai elsősorban az országhatáron belül keresendők, hiszen a kedvező relatív pozíció mellett az előző uniós költségvetési ciklusból is temérdek forrást hívhatott le Magyarország.
A kiberfenyegetések száma arányosan növekszik azzal, ahogy a vállalkozások egyre szélesebb körben alkalmaznak digitális technológiát, ugyanis sok esetben ők az elsődleges célpontjai ezeknek a támadásoknak. Mára nincs olyan vállalat, amely ne nézne szembe kiberbiztonsági kockázatokkal, ezért vált az utóbbi időben egyre aktuálisabbá a vonatkozó EU-s szabályozás megújítása. A jellemző támadások természetéről, a vállalati kiberbiztonság erősítésének szükségességéről, az EU új irányelvéről, a NIS 2-ről, valamint annak magyar implemetációjáról Bor Olivérrel, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági és kommunikációs szakértőjével beszélgettünk.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió nyomást gyakorol az Egyesült Arab Emírségekre, hogy hatékonyabban lépjenek fel az Oroszországgal szembeni szankciókat kijátszó cégekkel szemben, és megosszák a kettős felhasználású termékek exportjára vonatkozó adatokat.
Az európai befektetéskezelési ágazat támogatja a francia javaslatot, amely az EU-tagállamok egy kis országcsoportokra érvényes tőkepiaci uniójának létrehozására irányul. Sandro Pierri, az Európai Alap- és Vagyonkezelési Szövetség (EFAMA) elnöke arra figyelmeztetett, hogy a reformmal kapcsolatos további késedelmek és EU-n belüli felesleges viták azt eredményezhetik, hogy még több vállalat és befektetés vándorol át az Egyesült Államokba.
Európa egyre inkább függ az orosz műtrágyáktól, pont úgy, mint korábban az orosz gáznál történt ez – véli Svein Tore Holsether, a világ egyik legnagyobb nitrogénalapú ásványi műtrágyagyártója, a Yara International vezérigazgatója. Az agrárium számára nélkülözhetetlen nitrogénműtrágyákat földgáz felhasználásával állítják elő, és Oroszország egyre többet exportál belőle Európába, miközben az unióban visszaesett a termelés.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2024-es uniós választások vezető jelöltjeinek maastrichti vitáján azt mondta, hogy nem zárható ki, hogy betiltják a TikTok kínai közösségi platformot az Európai Unióban – írja a Politico.
A közbeszerzésekre és a költségvetési kiadásokra vonatkozó körmönfont és szűken meghatározott európai uniós szabályozások nem egyszerűen nem megfelelőnek, hanem veszélyesnek is tekinthetők. Gyengítik az unió azon képességét, hogy megvédje magát a széles körű orosz hibrid támadásoktól, miközben meghosszabbítják Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.
Az Európai Polgári Szabadságjogi Unió (Liberties) jelentése szerint az EU-ban romlott a médiaszabadság helyzete, és több országban „veszélyesen közel van a válsághoz”. A 19 ország 37 jogvédő csoportjával közösen összeállított jelentés az újságírók elleni fenyegetéseket, a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlensége elleni támadásokat és a médiatulajdon nagymértékű koncentrációját emeli ki fő aggályként. Magyarországon mind a három területen problémákat látnak, mindez pedig újabb EU-s konfliktusokhoz vezethet, mert a Liberties jelentéseit az Európai Bizottság is felhasználja saját elemzéseihez és döntéseihez.
A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.
Nem tett jót az elnök reputációjának a háború.
Egyre lelkesebbek az európai hatalmak.
Az Európai Parlament elnökével találkozott az ukrán államfő.
Ez a helyzet a frontvonalon.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
Van egyáltalán ideális mutatószám?
Mire megy vele?
