Hasonló témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció itt.
Ipar nélkül Európa félkarú óriás
A fokozódó geopolitikai konfliktusok kapcsán Hernádi Zsolt elmondta, hogy a tavalyi év sem a normalizálódásról szólt, az orosz-ukrán háború egy folyamatos veszély a konfliktus közelsége miatt és azért is, mert alapvető ellátásbiztonsági kérdést jelent, a Barátság-kőolajvezetékkel kapcsolatos kockázatok miatt. A Közel-Keleten is olyan eszkalációk történtek, amiket sok ideje nem tapasztalhattunk, a legfrissebb ezek közül az izraeli-iráni konfliktus.
Az európai helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy a szankciós politikában nem volt enyhülés a kontinensen, és bár a leválás az orosz energiaforrásokról többnyire már sikerült, de ez együtt járt a drágább energiaforrásokkal, ez pedig egyértelműen gyengíti az európai ipar versenyképességét. A zöldítéssel kapcsolatos szabályozások eközben szigorodnak és a vonatkozó beruházások megtérülése is kedvezőtlenebb, ez is hozzájárul a kontinens versenyhátrányához.
Az európai ipar folyamatosan épül le, (...) ha ezen az úton haladunk tovább, akkor valósággá válhat Európa szén-dioxid-semlegessé tétele, de ennek az lesz az ára, hogy megszűnik az európai ipar.
A vezető szerint versenyképes ipar nélkül Európa versenyképtelen, Kelet-Közép-Európa pedig e tekintetben számos lehetőséggel rendelkezik, ezek kiaknázása azonban csak részben múlik a társaságon - azon is múlnak a kilátások, hogy a kormányzatok el tudják-e fogadni, hogy a verseny egy kedvező tényező, amit támogatni egy jövőbe mutató cél.
A régióval és Magyarország versenyképességével kapcsolatban elmondta, hogy a nemzeti költségvetések nyomás alatt vannak, a megnövekedett energiaköltségek finanszírozása érekében a 2022-ben bevezetett különadók és egyéb piactorzító intézkedések a mai napig érvényben vannak, ezekből adódóan a Mol Csoport 2022-23-ban összesen 3,1 milliárd dollárt fizetett ki extra elvonásként az államkasszákba.
Mint ismert, a kormányzat jelenleg azt várja a hazai üzemanyagpiac szereplőitől, hogy a magyar benzin- és dízelárak a régis középmezőnyben legyenek, ha ezt nem sikerül elérniük a szereplőknek, akkor a kormány beavatkozhat.
Ezt a konkrét fejleményt nem említve, hanem általánosan az állami beavatkozások tekintetében a vezető elmondta, hogy ezek jelentős mértékben befolyásolhatják a társaság terveinek megvalósíthatóságát. Szerinte fontos tisztában lenni azzal, hogy egy versenyképes Mol egy versenyképes Magyarországot, és egyben egy versenyképes régiót is jelent.
Március közepén a Mol közzétette frissített, hosszú távú stratégiáját, mellyel a vállalat célja, hogy 2050-re elérje a karbonsemleges működést. Ezzel kapcsolatban Hernádi kiemelte, hogy a zöld átállást úgy kell megvalósítani, hogy az ne veszélyeztesse a társaság energiaellátásban nélkülözhetetlen működését. A zöld átmenettel kapcsolatos törekvések fontos elemeként a Mol csoport nemrég átadta a régió legnagyobb kapacitású zöld hidrogén üzemét, ezen felül a társaság végzi Magyarországon a hulladékkezelést is (MOHU) - ez a tevékenység még nem járul hozzá a vállalat pénzügyi eredményéhez, de néhány éven belül, a szinergia-hatásoknak köszönhetően ez a helyzet változni fog, mondta el Molnár József, a társaság vezérigazgatója.
Jelentős osztalékot fizet ki a Mol
Az elnök-vezérigazgató nyitóbeszédét követően a közgyűlésen jelenlévő részvényesek többek között az osztalék-kifizetésről is szavaztak, ennek eredményeként
közel 198 milliárd forint osztalékot fog kifizetni a tavalyi év eredménye után a részvényeseknek a Mol
(egész pontosan 197 958 824 000 forintról van szó). Maga az osztaléktömeg egyébként alacsonyabb, mint az elmúlt két év osztaléka, de így is kiemelkedőnek mondható. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke a tavalyi szinttel megegyezően 150 forinton alakul, ezen túlmenően további, 100 forint körüli rendkívüli osztalékot fizet az olajcég részvényenként. Ez a jelenlegi részvényárfolyamon számolva 8,3 százalékos osztalékhozamnak felel meg.
Az elmúlt üzleti évek átlagos osztaléktömegéhez képest jóval magasabb osztalékot fizet ki a Mol, a 2021-es és 2022-es kifizetésnél azonban alacsonyabb összegről van szó.
Hogy kinek jut ebből a közel 198 milliárd forintból, ahhoz érdemes megnézni a vállalat tulajdonosi szerkezetét. Mint látható, a részvények több mint fele tartozik a közkézhányadba, emellett a vállalat munkavállalói részvénytulajdonosi programja 8 százalékos tulajdoni aránnyal szerepel, az OTP is nagy részvényesként van jelen a vállatban, míg a maradék több, mint 30 százalékos tulajdonrész különféle alapítványok kezében van.
A vállalat nagytulajdonosai között tehát három alapítványt láthatunk, ők együttesen a tavalyi év után 60,4 milliárd forintot kapnak az osztalékból, de az OTP-nél is közel 10,4 milliárd forint landol, a Mol-munkavállalók számára több mint 15,7 milliárd forint lett az osztalék, az intézményi befektetőknek és a kisrészvényeseknek pedig közel 112 milliárd forint jut.
Címlapkép forrása: Kiss Márk, Mol
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
