A múlt héten tette közzé Versenyképességi jelentését az MNB, ennek a pénzügyi rendszer fejlettségére vonatkozó „Új pénzügyi modell” fejezetével hétvégén már részletesen foglalkoztunk. A pénzügyi témák közül érdekes a háztartási megtakarítások aktivizálásáról szóló néhány oldal is, hiszen
rámutat a hazai megtakarítási piac fejlődésének rendkívül szélsőséges kétarcúságára,
vagy ha úgy tetszik, féloldalasságára. A jegybank általános megállapítása pedig nem rossz: azok a felzárkózási modellek bizonyultak sikeresnek, amelyekben olyan, hosszú távú növekedést támogató beruházások valósultak meg, amelyek döntően belső – főként lakossági – megtakarításokra támaszkodtak. Márpedig Magyarország a háztartási megtakarítások ebből a szempontból vizsgált
„aktivizálása” területén 42,3 ponttal a 8. helyezést érte el a 27 uniós tagállam közül 2023-ban.
Igaz, pontszámunk 8 százalékponttal csökkent tavaly, elsősorban amiatt, hogy a nominális GDP jobban nőtt a megtakarításoknál.
A makropénzügyi egyensúly megőrzéséhez és a felzárkózás folytatásához elengedhetetlen a háztartási megtakarítások magas szinten maradása, amelyben kulcsszerepe van a lakossági állampapír finanszírozásnak. A lakossági állampapírok változatos termékpalettája a háztartásokat megtakarításaik növelésére ösztönzi, ami a folyó fizetési mérleg stabilizálásával támogatja a fenntartható gazdasági növekedést és a pénzügyi, illetve makrogazdasági stabilitást – állapítja meg a jegybank. Kevesen gondolnák, de
a háztartások GDP-arányos bruttó megtakarításai Magyarországon nagyobbak az EU átlagánál.
A megtakarítások szinten tartásában szerepe volt a járvány alatt a fogyasztások elhalasztásának, majd a háború és az energiaválság miatt előállt további óvatosság nyomán a megtakarítási ráta emelkedésének is.
A magyar háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona (vagyis a követelések és kötelezettségek különbözete) jelentősen, 70 százalékról 100 százalék fölé emelkedett 2010 és 2022 között. A háztartások nettó pénzügyi vagyona nemzetközi összehasonlításban is kedvezően, GDP-arányosan 105 százalék körül alakul (lásd az alábbi ábrát), jelentősen meghaladva a 2010-es hazai és a 2022-es régiós szintet. Ebben a bruttó megtakarításaink relatíve magas szintje mellett nagy szerepe lehet annak is, hogy a magyar háztartások GDP-arányos hitelállománya kifejezetten alacsony.
A külső sérülékenység csökkenése szempontjából óriási eredmény, hogy a lakossági finanszírozás aránya a 2011-es 2-3 százalékos szintről 2019-re 25 százalék fölé emelkedett az államadósságon belül. Ha a pénzügyi közvetítőkön keresztüli finanszírozást is figyelembe vesszük, akkor az arány 35 százalék volt a járvány előtt. Az államadósságnak a járvány eleje óta bekövetkezett dinamikus emelkedése viszont csökkentette a lakosság arányát.
2023-ban az államháztartás magas finanszírozási igénye növelte a külföldiek részarányát, a magas kamatozású PMÁP-nak köszönhetően ugyanakkor a háztartások aránya is emelkedni tudott, ha nem is a 2019-es szintre. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a lakosság egy része az intézményi állampapírokban is meglátta a fantáziát.
Eddig tartanak a hízelgő megállapítások. Ami a háztartási megtakarítások aktivizálásának hiányosságait illeti, a magyar készpénzállomány nemzetközi összevetésben továbbra is magas, igaz, nem sokkal magasabb az eurózóna átlagánál. A koronavírus-járvány – a skandináv országok kivételével – szinte mindenhol növelte a készpénzkeresletet, ennek későbbi felhasználása és az infláció azonban javított a helyzeten, ahogy mi is írtunk róla, tavaly 14 év után először csökkent nominálisan is a használatban lévő készpénz állománya.
Ezzel együtt a magyar készpénzállomány nemzetközi összevetésben továbbra is magas,
amit az állampapírpiaci és azonnali fizetéssel kapcsolatos innovációk mérsékelhetnek.
A legszomorúbb képet a hosszú távú öngondoskodásban elért nagyon szerény eredményeink mutatják. A kiegészítő nyugdíj- és életbiztosítási megtakarítások hosszú távú jellegük miatt a gazdaságok stabil finanszírozói, az MNB szerint „Magyarországon számottevő növekedési tartalék azonosítható ezen szektorokban.”
A kiegészítő nyugdíj- és életbiztosítási tartalékok mértéke 2021-ben csak a GDP 8,5 százalékát tette ki, mely nemcsak a 47,3 százalékos EU-átlagnál, hanem a visegrádi országok 15,2 százalékos átlagánál is sokkal alacsonyabb.
A jelenlegi önkéntes megtakarítási rendszerek (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ) az aktív népesség mindössze 22 százalékát fedik le – hívta fel a figyelmet a jegybank. A pénzügyi tudatosság növelése mellett az OECD által javasolt, opt-out lehetőséggel összekapcsolt automatikus beléptetést említi a Versenyképességi jelentés, mint hatékony eszközt a penetráció növelésére.
Címlapkép forrása: Getty Images
