Április első három hetének részvénypiaci esését eddig nagyon kevés részvény tudta ledolgozni az Egyesült Államokban. Az S&P 500 index 11 szektorindexéből is érdemben csak egynek sikerült eddig, az egyik legkisebb szegmensnek, a közműszektornak. Itt viszont a technikai kép és a fundamentumok úgy tűnik, együtt állnak egy jó időszakhoz.
Az amerikai részvénypiac számára a múlt héten a növekvő geopolitikai feszültségek ellenére sem Izraelből vagy Iránból érkezett a legfontosabb piacbefolyásoló hír, hanem Hollandiából. A chipszektor zászlóshajója, az ASML a megrendelésállomány vártnál jóval komolyabb lassulásáról számolt be, ami egyfajta dominóeffektuson keresztül tökéletes piaci vihart okozott a félvezető részvényekben.
A részvénypiacok mozgása, illetve a technológiai szektor felül- vagy alulteljesítése kéz a kézben járt az elmúlt 35 évben. Az elmúlt egy hónap érdemi Nasdaq-100 relatív gyengeséget hozott magával. Éppen ezért fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy folytatódhat-e a bikapiac technológiai támogatás nélkül?
A káprázatos hetesnek nevezett hét technológiai óriásvállalat tőkepiaci értéke közel 7000 milliárd dollárral nőtt 2022 vége óta. Ez a gigantikus árfolyamnyereség jelenleg a befektetői zsebekben egyfajta malacperselyként is funkcionál. Ha feltörik ezt a perselyt, akkor az onnan kiszabadított pénzből sok más komoly vállalat részvényeinek a vásárlását lehet finanszírozni.
Az egyrészről 2023 eleje óta, másrészről tavaly október vége óta tartó technológiai bikafutás komoly akadályokba ütközött a múlt héten. Három halálos csókot is kapott a piacnak ez a szegmense. Egyrészt “a káprázatos hetes” két és fél tagja már kifejezetten lefelé vezet. Másrészt láttunk egy szupernóva-robbanásra hasonlító jelenséget az Nvidia részvények pénteki kereskedésében. Harmadrészt egy nagyon ritka és az esetek döntő többségében működő trendzáró mintázatot kapott szintén pénteken a Nasdaq-100 index.
Volt az idei február eddig eltelt részében két nagyon érdekes részvénypiaci mozgás az Nvidia oldalvízén. Két a mesterséges intelligencia történetben részt vevő nyertes részvényben szabályos vételi pánik alakult ki, ami azt mutatja, hogy fogytán van a lemaradók és a shortosok türelme. Ennek a lenyomata az exponenciális emelkedés. Veszélye viszont a helyzetnek az, hogy a vételi pánik igen gyakran az emelkedő trend utolsó mozgása.
Még a 2023-as legendásan kettészakadt esztendőnél is nagyobb szétválások mutatkoznak az egyes amerikai részvények és részvényindexek között az idei évből eddig eltelt hat hétben. Romlik az úgynevezett piacszélesség. Ez pedig az 1929-es, 1972-73-as, 2000-es és 2021-es példa alapján eléggé baljós árnyként vetül a jelenleg még szuper hangulatban menetelő börzékre.
Az Egyesült Államok részvénypiacain minden negyedévben van két tervezhetően fontos időpont, amikor komoly többhetes trendek születhetnek meg. Az egyik ilyen az első hónap végén a gyorsjelentési nagyhét, a másik pedig az utolsó hónap harmadik péntekének nagy határidős és opciós kifutása. Most vagyunk túl az év első ilyen eseményén, amely bika győzelemmel végződött.
Érdekes és az elmúlt években teljesen precedens nélküli szétválást figyelhetünk meg az S&P 100 index idei legjobban és legrosszabbul teljesítő részvényénél. A legjobb Nvidia 23 százalékos emelkedésen van túl eddig idén januárban, míg a tavalyi évben még vele együtt 100+ százalékot emelkedő Tesla 26 százalékot zuhant. Túl az Nvidia-Tesla divergencián is van érdekes tényező az amerikai részvénypiac szelektív mozgásaiban. A 2023-ban megszokott technológiai-hagyományos kettéválás már átterjedt a technológia szinte minden szegmensére is. Könnyen lehet, hogy ez a szuperszelektivitás már a nagyon közel lévő piaci tető egyik előjele.
Az év első két hete a mesterséges intelligencia sztorijának újjáéledését hozta magával. Nem árt ugyanakkor elgondolkoznunk, idén újra megvalósulhat-e a 2000-es, 2003-as és 2009-es részvénypiaci forgatókönyv. Amikor az év első 20 százalékában még az előző időszak trendereje, majd utána az új valóság uralkodik az árfolyamok felett.
A globális tőkepiac egyik legnagyobb kérdése jelenleg, hogy a 2010-es évek monetáris elnyomása volt-e egy kivételes időszak, ami után most visszatérünk a pozitív reálhozamok világába, vagy az elmúlt két és fél éves inflációs időszak volt a kivételes időszak a monetáris elnyomásban. Erős a gyanúm, hogy a második helyzet fogja jobban lefesteni az előttünk álló évek igazságát. Az ok pedig nem más, mint a fejlett világ demográfiai válsága.
A szerdai Fed-ülésnek a szokott várakozásokkal futott neki a tőkepiac, a kamatemelési ciklus végére utaló jeleket kerestek. Egyszer természetesen vége lesz és kamatcsökkentések is lesznek majd. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen stádiumban jön majd el az úgynevezett Fed-pivot. Volt már olyan a 2000-es évek tőzsdetörténelmében, hogy ez garancia volt a részvénypiaci száguldásra, és volt olyan, hogy egy hiperagresszív kamatvágási ciklus sem tudott segíteni.
A nagy októberi részvénypiaci mozgások előtt nem egyszer előfordult olyan helyzet, hogy a megelőző hetekben vagy hónapokban a kötvénypiaci és részvénypiaci mozgások teljesen elváltak egymástól. Ám végül minden esetben bekövetkezett a szétválás utáni normalizálódás. A múltbeli analógiák alapján most egy további hozamemelkedés nagyon nem esne jól a részvénypiacnak.
A híres-hírhedt októberi tőzsdekrachok és részvénypiaci száguldások egyes aspektusai potenciális analógiákat kínálnak a jelenlegi 2023-as októberi helyzetképre. Az egyik ilyen múltbéli minta ismétlődési lehetőség a 200 napos és a 200 hetes mozgóátlag közötti átjáróház, amikor semmilyen közbeeső támasz nincs a piacon a két kiemelt technikai szint között.
Kísérteties hasonlóságok mutatkoznak a jelenlegi tőkepiaci helyzet és a 2018 szeptemberi szituáció között. Öt évvel ezelőtt egy komoly turbulenciának kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy utána megérkezzen a Fed döntéshozóinak a megenyhülése. Most is az a nagy kérdés, hogy jöhet-e Fed-pivot megelőző tőkepiaci fájdalom nélkül?
Nagy érdekessége volt szeptember első felében az amerikai részvénypiacnak, hogy a legnagyobb 15 vállalat között átvették a relatív erőt az úgynevezett hagyományos vállalatok a technológiai behemótoktól. Ennek a sztorinak két aktív részese a Visa és a Mastercard, amely részvények életük csúcsára tudtak emelkedni a múlt héten. Mindeközben a két nyárral ezelőtti fintech kihívók 2022 után tovább szenvednek.
Hasonló témákról lesz szó a Portfolio Signature Online Klubján.
Az S&P 100 index úgy emelkedett 22,5 százalékot eddig az idén, hogy a benne lévő 100 részvényből 42 esett. Bár precedens nélkülinek tűnik a piac szárnyaló és szenvedő részvénycsoportja közötti ilyen éles szétválás, van a múltból hasonló történetre példa. Ez pedig nem más, mint a 2000-es év első heteinek őrülete. Lehet, hogy most egy baby ezredfordulót élünk át?
Az Nvidia és a Meta Platforms részvényei idei teljesítményük alapján toronymagasan állnak az S&P 500 index 2023-as rangsorának első és második helyén. Mindkét papírnál az idei szárnyalásban volt három felfelé megugrás a három gyorsjelentésre érkező reakcióként. Ez a három ugrás tankönyvi példája a kitörési, folytatódási és kifulladási gap-upnak.
A BTFD generáció a tőkepiacra jellemzően a 2020-as karanténok idején megérkezett befektetői csoport, kereskedési filozófiája gyökeresen eltér az idősebb generációk és a professzionális befektetők tőkepiaci alapvetéseitől. Ez a réteg, amely létét nagyban köszönheti a 2008 és 2021 közötti pénznyomtatásnak, elsősorban nem a munkajövedelmét szeretné befektetni, hogy annak megőrizze a reálértékét a nyugdíjas korára, hanem minél rövidebb idő alatt minél több pénzt szeretne keresni a tőzsdén. Mindaddig, amíg nem jön egy generációs világgazdasági és tőkepiaci sokk, addig ennek a több tízmillió vagy akár százmilliós nagyságrendű újdonsült tőzsdésnek a vételi erejét semmiképpen sem érdemes lebecsülni.
Komoly nehézségbe szaladtak bele az amerikai részvénypiacok az utóbbi hetekben: az eddigi szárnyalás után úgy tűnik, hogy most már inkább egy korrekciót látunk. Augusztus legfontosabb kérdése, hogy ez a korrekció milyen mértékű lesz.
Az éves TAO (Társasági adó) és HIPA (helyi iparűzési adó) bevallással kapcsolatban az RSM szakértőihez érkező... 
Május elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt...
A MagNet Faktor és a Kulcs-Soft új szolgáltatása, az AMBER lehetővé teszi, hogy a bérszámfejtő szoftvert használó...
Az SPB Befektetési Zrt. vállalati tanácsadási szolgáltatásáról kérdeztük Kosovics Lászlót, az SPB portfóliókezelési...
"A német gazdaság botladozik. A 2024-es évre az Európai Bizottság (2023), az IMF (2024) és az OECD (2024) mind azt...
Újabb áldozatra vadászik az amerikai értékpapír-felügyelet, épp a Robinhood elleni pert készíti elő. Sokadik felvonása... 
Van egyáltalán ideális mutatószám?
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
