Aszódi Attila

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, egyetemi tanár

Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára. Okleveles energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök, PhD, Dr. habil. 1999-től 2014-ig (1 év megszakítással) a BME Oktatóreaktor vezetője. A 2003-as áprilisi paksi üzemzavart követően 2004 júniusáig Paksra kiküldött miniszteri biztosként tevékenykedett. A 2011-es japán fukushimai balesetet követően az Európai Bizottság szakértőjeként vett részt az európai atomerőművek Célzott Biztonsági Felülvizsgálatában. 2004-2014 között a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója. 2014 és 2017 között a Paks II. új atomerőmű építési projekt kormánybiztosa, 2017 és 2019 között államtitkára. 2021-től a BME Természettudományi Kar dékánja. Kutatási területe a reaktorbiztonság, a termohidraulika, az energiapolitika és annak környezeti, fenntarthatósági aspektusai. Rendszeresen vesz részt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakmai misszióiban a világ különböző országaiban.
Cikkeinek a száma: 4
Aszódi Attila: Paks II. nélkül nem megy, de akkumulátoros beruházások nélkül sem

Aszódi Attila: Paks II. nélkül nem megy, de akkumulátoros beruházások nélkül sem

Az európai országok villamosenergia-ellátása számos kihívással néz szembe, mint például a szén-dioxid-semlegesség elérése, az emelkedő árak kezelése, a fosszilis tüzelőanyagoktól és azok importjától való függőség csökkentése. E célok elérése érdekében valamennyi európai ország villamosenergia-rendszerének jelentős változásokon kell átesnie, figyelembe véve a műszaki, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi célkitűzéseket. Legújabb szimulációink különböző erőművi portfóliók és villamosenergia-fogyasztási forgatókönyvek órás felbontású elemzésével meghatározó fontosságú adatokat szolgáltatnak ehhez az átalakuláshoz. Az elemzések középpontjában az atomenergia és az időjárásfüggő megújulók együttműködése áll, valamint az akkumulátoros villamosenergia-tárolás lehetséges szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben.

Aszódi Attila: Tényleg üzemelhetnek 2057-ig a paksi atomerőmű meglévő blokkjai?

Aszódi Attila: Tényleg üzemelhetnek 2057-ig a paksi atomerőmű meglévő blokkjai?

A napokban az MVM Paksi Atomerőmű bejelentette, hogy hivatalosan is kezdetét vette a meglévő paksi blokkok további üzemidő-hosszabbítása. A kérdéssel korábban a kormány, majd a parlament is foglalkozott, most pedig az EURATOM-egyezmény értelmében az Európai Bizottsághoz kellett a projektet hivatalosan is bejelenteni. A működésüket 1982 és 1987 között megkezdő, eredetileg 30 évre tervezett blokkok a 2000-es években 20 éves üzemidő-hosszabbítást kaptak, ami 2032 és 2037 között jár le. A most bejelentett további üzemidő-hosszabbítási programmal akár újabb 20 évnyi üzemelés is lehetővé válhat, amelynek műszaki és biztonsági feltételeit tekinti át ez a cikk.

Tríciummal szennyezett víz kibocsátása Fukusimában - Mi a megoldás a problémára?

Tríciummal szennyezett víz kibocsátása Fukusimában - Mi a megoldás a problémára?

A 2011-ben balesetet szenvedett fukusimai atomerőműben 1,3 millió m3 szennyezett víz halmozódott fel az elmúlt 12 évben. A helyzet megoldására alkotott tervet a japán kormány 2021-ben ismertette, amit nagyon sok nemzetközi kritika ért. Cikkemben azt járom körbe, hogy mi vezetett el a jelenlegi helyzethez, hogyan képzelik el a japánok a megoldást és milyen környezeti hatások várhatóak.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Raiszi halálának beláthatatlan következményei lehetnek Iránra és az egész világra
Ricardo

Öröm van

Megjelent idehaza Carl Menger A közgazdaságtan alapelvei című 1871-es klasszikus műve. Tolle, lege!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.