Miközben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottsága szerint 2050-ig gyakorlatilag nullára kellene csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását, különben a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, Magyarország csak minimális mértékben tud hozzájárulni az ügy sikeréhez, hiszen a globális kibocsátásnak mindössze alig több mint egy ezrelékéért felelős. Voltak azonban idők, amikor az ország ennél jóval nagyobb szerepet játszott az üvegházgáz-kibocsátásban: a 19. század végén még az egy főre eső és az összesített kibocsátás tekintetében is a világ 15 legnagyobb kibocsátója közé tartoztunk. A hazai szén-dioxid-kibocsátás csúcsát az 1950-es évek erőltetett iparosítása hozta el, ehhez képest napjainkra kevesebb mint negyedére csökkent Magyarország részesedése a globális szén-dioxid-kibocsátásból.
Saját bőrünkön gyakran nem érzékeljük azt, amit a statisztikai adatok egyértelműen jeleznek: a globális átlaghőmérséklet gyors emelkedését. A távoli földrészekről érkező aggasztó hírek egyelőre a jelek szerint a társadalmak és a kormányok többségének ingerküszöbén nem jutnak át, az éghajlat helyi változását és eltérését a sokéves átlagtól pedig sokszor...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
