A horvátok üthetik ki Oroszországot a szerb olajvállalatból, amit Magyarország is közelről figyel

A HORVÁT JANAF VÁLLALAT LEHET AZ EGYETLEN POTENCIÁLIS VEVŐ, AMELY KÉPES KIVÁSÁROLNI AZ OROSZ TULAJDONI HÁNYADOT A SZERBIAI NIS OLAJVÁLLALATBÓL, AMELYET AMERIKAI SZANKCIÓK FENYEGETNEK

- mondta Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter egy zágrábi újságnak adott interjúban.

A Jadranski naftovo, tehát JANAF egy horvát kőolajvezeték-üzemeltető vállalat, amely az Adriai-tenger partjától Közép-Európába szállít kőolajat. A vezeték az omisalji kikötőből indul, és Horvátországon, Szlovénián, Magyarországon, Bosznia-Hercegovinán és Szerbián halad át, összesen körülbelül 759 kilométer hosszan. A rendszer éves kapacitása 34 millió tonna, és tartályparkokkal is rendelkezik a kőolaj és kőolajtermékek tárolására.

A NIS-nek meg kell válnia az orosz társtulajdonosi részesedéstől…a JANAF rendelkezik a szükséges pénzügyi kapacitással, amennyiben mindkét fél számára előnyös megállapodás születik

– nyilatkozta a miniszter. Hozzátette, hogy ez a lépés üzleti szempontból mindkét félnek előnyös lenne. A horvát tisztviselő ötletére egyelőre nem érkezett hivatalos reakció.

Az ügy nem csak Magyarország déli szomszédainknak fontos, hiszen a szerb vállalat olajfinomítói kapacitása igen jelentős. Ezért ha az kiesik, akkor az a teljes régióra visszahathat:

Az ügy azért fontos Magyarország számára is, hiszen ha az amerikai szankció miatt kiesik a szerbiai NIS olajfinomító termelése február végétől, akkor azt az egész régió üzemanyag piaca meg fogja érezni és áremelkedés jöhet

- mondta Szijjártó Péter február 14-én a szerb energiaügyi miniszterrel közösen megtartott sajtótájékoztatón.

A külügyminiszter hozzátette, hogy a Mol kész segíteni a helyzet kezelésében Szerbiának - de nem a magyar olajvállalat az egyetlen, akit érint az ügy:

az OTP is érdekelt lehet az üzletben, hiszen a horvát tőzsde honlapján megtalálható nyilvános adatok alapján az OTP 10% körüli részesedéssel bír a horvát vállalatban.

Az ügy előzménye

Az Egyesült Államok január 10-én újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen, ami nagyrészt az olajipart és annak kulcsfontosságú szereplőit érinti, többek között a Gazpromnyefty és a Szurgutnyeftyegaz olajcégeket, valamint 183 orosz tankert:

Ez pedig azért volt problémás, mert a szerb NIS vállalat az orosz Gazprom többségi tulajdonában állt egészen február 27-ig. Aleksandar Vucic szerb elnök azt mondta korábban, hogy az orosz tulajdonos kivonulási tervét az Egyesült Államoknak jóvá kell hagynia, és 45 napot adtak minden műveletre, ami eredetileg február 25-én járt volna le. Ám már február elején látszott, hogy ez a határidő nem lesz elég és emiatt kezdeményezték a határidő 90 napos meghosszabbítását, hogy az ügy rendezéséig a vállalat folytatni tudja a tevékenységét. Utóbbi kulcsfontosságú, hiszen a vállalat rendelkezik az ország egyetlen olajfinomítójával, így annak leállítása súlyos ellátási zavarokat okozna.

Ezt követően érkezett az a bejelentés, hogy Amerika meghallotta a szerb kérést és március 28-ig elhalasztja a szankciók érvényesítését. A lépéssel együtt a belgrádi tőzsde akkor közölte, hogy az orosz Gazpromnyeft a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a Gazpromra. Ezzel a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra (tehát 50% alá) csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. 

Erre azért volt szükség, mert sajtóinformációk szerint Washington a Gazpromnyefty 50 százalékos tulajdonrészét kifogásolta csak - azonban ezt hivatalosan nem erősítették meg.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images